RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2018. november 20., kedd
Jolán

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Ajánló
Mindent a szemnek…
Képző- és dizájnművészet a CAFe Budapesten

2018-09. szám

A legnemzetközibb művészet, amelynek befogadásához csak nyitottság szükséges, a látványok művészete. A fa, vas, bronz, agyag, vászon, fonal, fotográfia, üveg és nem tréfa: a lekvár, sőt a hulladék is mind átlényegül, ha művész veszi kézbe, és alkotássá nemesül. A CAFe Budapest kiállításai kortárs művek javát tárják a közönség elé.

Kerekes Gábor térbeli papír, fotó kollázsai pillanatképeket jelenítenek meg az elképzelt jövőből. Az Art 9 Galéria Repülő városok című kiállításán két nagyobb méretű munka látható október 9. és 25 között. Egy mennyezetről függesztett, amibe bele lehet bújni, és megfigyelni minden apró, kidolgozott részletet. A másik, egy térinstalláció egy japán hagyományt, a fák virágba borulásának ünnepét, a Hanamit varázsolja elő. Az egymás alatt, fölött, mellett sorakozó utcákban lakóházak, üzletek, parkok – azokban tó, a tó körül bokrok, virágzó fák. Ha közelebb megy a néző, felismerheti, hogy az egyik ház rizses, a másik cipős doboz, az üzlet rolója pedig hullámpapír. Amikor egy képzőművész az újrahasznosítással kezd el foglalkozni, abból mindenfélék születhetnek, például repülő városok is. Kerekes Gábort már a Képzőművészeti Egyetemen sem csupán az ecset és a vászon érdekelte. Olyan technikát keresett, amivel önállóan dolgozhat, a kollázshoz elég egy olló és ragasztó. Technikája a kézművességen és a látványosságon alapul. A jövő az újrahasznosításon múlik – véli Kerekes Gábor. Lebegő és repülő városa alternatív megoldást kínál.
Márkus Sándor színész az utóbbi években színpadi látványterveivel is figyelemre méltót alkot. Tavaly, a Sziget Fesztiválon a bálnasimogatója aratott sikert. Díszes, bőrökkel borított, hatméteres halformát épített, benne egy hangulatos szobával. A flitteres bálna egyszerre volt bábszínházi eszköz és annál sokkal több: menedék, ahol a vadidegenek is őszinték lehetettek egymással. A bálna gyomrában Márkus Sándor rájött, hogy ez a fajta kitárulkozás kölcsönös. Ennek nyomán létrejött a LES ideája, a CAFe Budapest érdekes és a járókelőket aktivizáló színfoltja. Márkus Sándor építménye, a magasles nem a természetben, hanem a Madách téren áll. Aljában egy kényelmes szoba. A szoba fala a tér felé tükör, onnan nem átlátható, de a bent lévők mindent jól megfigyelhetnek. A tükörnek az emberek nagy többsége nem tud ellenállni. Ahogy megnézi magát, vizsgálja egy-egy testrészét, az elárulja azt, hogy milyen frusztrációval küzd. Ez a bent lévők számára is tanulságot hordoz. Merjük-e vállalni azt, akik vagyunk? „Mindenkinek szüksége van rá, hogy elfogadja magát – mondja a művész. – Én a LES-sel ebben szeretnék segíteni október 5-től egy bő héten át.”
Lehet csomózni, lehet szőni, lehet kézzel, lehet géppel készíteni. Mezopotámiában a forró homokra terítették, Kleopátra erre lépett fürdője után, Agrippina ezen heverészett, a hunok nyereg alá terítették, a skandinávok két oldalra csomózták, és a csónakokat bélelték – a szőnyeg végigkísérte az ember történetét. Készülhet gyékényből, gyapjúból, pamutból, rongyokból vagy selyemből. Mindennapi használati tárgy, és lehet különleges egyedi dísz is. A szőnyeg rend és harmónia – bármilyen technikával is készül –, látványát tervezni kell. 2018-ban második alkalommal rendezik meg a Rug Art Festet, a kortárs magyar szőnyegtervezők találkozóját. Az újdonságokat a Bálna Budapest egyik termében október 5. és 22. között mutatják be. Láthatók kézi csomózású darabok, filc applikációk, sima felületű szövött szőnyegek, horgolással készültek, fémtextilek, olyan falburkolatok, amely nemcsak izgalmas struktúrát képeznek, de alkalmasak a hangszigetelésre is. A szállodák tömeges igénye létrehívta a nyomtatott szőnyeget is. A csomózott alapfelületre nyomtatják a mintát. Fali szőnyeg is készülhet ezzel a technikával.
Festményeket, installációkat, grafikákat, textil- és üvegmunkákat mutat be egy alkotóközösség. De kiállításuk ideje alatt csoportot is szerveznek, hogy Budapest környéki, útszéli, elhagyott gyümölcsfák termését szüreteljék le. Ezzel is az ökológiai tudatosságra hívják fel a figyelmet. Minden évben új területeket járnak be, új fákat fedeznek fel, majd a 2B Galéria terében a begyűjtött termésből a kiállítás látogatóival együtt dzsemet készítenek. A Common Jam akcióban a kiállított munkák és a közösségi tevékenység szoros egységet képeznek. A program záróeseménye egyfajta „cserepiac”: a Ráday utca arra sétáló közönsége nemcsak elviheti a megmaradt gyümölcsöt, de a dzsemért cserébe hozhat is másfajta élelmiszert, amit a művészek jótékony célra, rászorulóknak ajánlanak fel. (A kiállítás megtekinthető október 8. és 30. között.)
hirdetés






vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor