RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. augusztus 16., szerda
Ábrahám

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Gerzson Pál életmű-válogatás a Pesti Vigadóban
2017-06. szám / Borbély László

A Magyar Művészeti Akadémia nagyformátumú életmű-válogatással tiszteleg posztumusz tiszteleti tagja, a kétszeres Munkácsy Mihály-díjas Gerzson Pál (1931-2008) festőművész emléke
előtt a Pesti Vigadóban. Az alkotó családja és a Gerzson Pál Művészeti Alapítvány jóvoltából július 31-ig megtekinthető tárlatról a kurátort, Feledy Balázs művészettörténészt, művészeti írót kérdeztük.

Hogyan foglalná össze Gerzson Pál festőművész hat évtizedes mun­kás­ságának lényegét?
F. B.: A második világháború utáni hazai festőművészet olyan ragyogó, eredeti, formateremtő alkotójáról van szó, aki épp a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején jutott el oda, hogy kialakítsa sajátos, szuverén motívumrendszerét, azt a légiesnek is nevezhető festői stílust, mely fő inspirációs forrásait a természetben és a művészetben találja meg. Formakutató művészetében központba kerültek a fény­je­len­sé­gek, folyamatosan szakított a valóság természethű áb­rá­zo­lá­sá­val, és helyette mértanias jellegű motívumokból szerkesztett képeket festett. Felfogására, a festészethez való viszonyára jellemző a so­ro­za­tok­ban való gondolkozás. Az érett „gerzsoni” festői líra időszakában teljesítménye már magányosnak tekinthető, ám épp ezzel vívta ki magának a magyar képzőművészeti kánonban máig is elfoglalt kivételes helyét.

Oktatta is a művészetet, nem csak művelte?
F. B.: Diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerzett. Művészetoktatói tevékenysége a Magyar Iparművészeti Főiskola alakrajztanáraként, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola festőtanáraként jelentős.

Egry József mellett Gerzson Pált is nevezhetjük a Balaton festőjének?
F. B.: A párhuzam helytálló. Létszemléletének meghatározó formálója volt Szigliget, mely 1968-tól fes­té­sze­té­nek megújítója és folyamatos inspirálója lett, a Badacsony látványával, a Balaton öblével, mely élmények nyomán a fény, a pára, a levegő festőjévé is vált. „Munkásságom tárgya az élet ok-okozat láncolatának tükörképe – fogalmazta meg egyszer saját hitvallását Gerzson Pál. – Munkálkodásom eszköze a festőművészet. Szülői színhelyem Magyarország, közelebbről a Dunántúl, ahol egy talpalatnyi földet magaménak tudhatok. Ez Szigliget. Itt fakad minden gondolatom, de az ezekből következő dolgokat akárhol megcselekedhetem. Kivéve a föld és tartozékainak gondozását, a szőlőét, a házét, mert ezekért bizony oda kell mennem. A szőlő két nagy értéke, előkelő fekvése a badacsonyi borvidék kebelén belül, és ugyanez a hely a szem telhetetlenségének is kifogyhatatlan, terített asztala. Bensőséges és nagyszabású, dédelgető és küzdelemre ajzó földi paradicsom. A szigligeti fények, felhők, kövek, madarak és férgek, a bakonyi szél és párák a szőlővel együtt a világ teljességének képét is érlelik és sűrítik a savas, tükrös borba és a kép vonalainak nyugalmasságába.” A genius loci ihlette alkotásai tükrözik ezt a nagyon szépen megfogalmazott hitvallást.
hirdetés


Talán nem túlzás azt mondani, hogy Gerzson Pál életútja többszólamú. Festményei, freskói, pannói, komponált üvegablakai, faintarziái, tűzzománc faliképei és falikárpitjai sokakat ihletettek meg a társművészetek, elsősorban a komolyzene és a szépirodalom jeles alkotói közül. Mondana néhány példát közülük?
F. B.: Szembetűnő volt érdeklődése a zene iránt is, tudjuk, hogy állandó komolyzene-hallgató, koncertlátogató volt, amihez hozzátartozott a kortársi törekvések iránti nyitottsága és érdeklődése, például Durkó Zsolt zenéje iránt, aki viszont szép esszében értékelte épp Gerzson Pál festészetét. Az egyik tárlatát Szokolay Sándor nyitotta meg. Ugyanakkor a képzőművész-társadalom is figyelte munkásságát, Csáji Attilától Orosz Istvánig. A szellemi, intellektuális igényesség és színvonal persze jellemző volt egész européer világlátására, természetesen képzőművészeti érdeklődésére, vonzalmaira is. Sokat jelentett számára Farkas István, Nagy István vagy a már említett Egry József festészete, akiknek munkásságát, példáját szívesen és elmélyülten elemezte. Nagyon kedvelte Berzsenyi Dániel költészetét. Irodalmi élményeit nem egyszer lényegítette át képpé. Tornai József, Szepesi Attila és Ágh István költőkhöz igaz barátság fűzte.







vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor