RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. augusztus 15., szombat
Mária

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Szabó Magda kérdései a 21. századi politikai történések közepette is érvényesek
2019-12. szám / Jónás Ágnes

Bagó Bertalan viszi színre Szabó Magda egyik ritkán játszott darabját, a Szent István meg­ke­resz­te­lé­sének előestéjét feldolgozó, Az a szép fényes nap című történelmi drámát. Az absztrakció és a lélektani realizmus közt egyensúlyozó, szarkasztikus humorral átszőtt előadás Gáspár Sándor
és Kovács Tamás főszereplésével január 25-től lesz látható a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.

994 ősze a szép fényes nap. Vajknak, Géza fejedelem fiának ke­resz­te­lése előestéjén összegyűlnek Európa keresztény királyságainak követei a magyar fejedelmi udvarban, hogy tanúi legyenek a magyar nép kereszténységhez való csatlakozásának. Géza eközben szem­be­ke­rül a hagyományokkal, a régi életmódot védőkkel és az új istent vállaló Vajkkal, valamint apósával, az erdélyi Gyulával… Mi érintette meg leginkább ebben a királytörténetben?
B. B.: Ez a történet látszólag vallási kérdéseket feszeget, de valójában a mai geopolitikai helyzethez nagyon hasonló dilemmákkal foglalkozik. Hogyan lehet megőrizni a nyugati gondolkodást? Mit tartsunk meg a keleti eszmékből? Merre felé tendáljon a magyar politika? – ezek a kérdések 2020-ban, a 21. századi politikai történések közepette is érvényesek. Szabó Magda nyelvezete nagyon „mai”, éppen ezért az előa­dá­sunk nem Vajk idejében, nem is a jelenben játszódik – egy olyan képzeletbeli világba helyezem a történetet, amely bizonyos tekintetben nagyon hasonlít a jelenünkre. Egyébként egészen pontosan nem is tudhatjuk, hogyan történtek a korabeli események, csupán a krónikák nyújtanak némi fogódzót, ezekből tudunk következtetni. Ennek megfelelően Szabó Magda Az a szép fényes napja fikció. Mintha az írónő csak felhasználná az akkori kort mint sorvezetőt ahhoz, hogy górcső alá vegye a mai kor problémáit.

Hogyan hangsúlyozza a szóban forgó kortalanságot a látványvilág?
B. B.: Az előadás díszlete egy épületkezdemény, egy félig kész templom, amelyből csak a főhajó van meg. Tulajdonképpen egy állványszerkezet. Azt szimbolizálja, hogy a régi rend már eltűnőben, az új pedig még nem épült meg. A jelmezekkel igyekszünk összemosni azt a távolságot, ami a 900-as évektől napjainkig tart – nem historizálóak, csupán részleteiben mutatják első magyar királyunk korát, minde­mel­lett a mai divatot követik.

Milyen az előadás Vajk-ábrázolása?
B. B.: Azt az Istvánt (Vajkot) szeretném megjeleníteni, aki kőkeményen képes érvényesíteni a saját akaratát, tűzzel-vassal harcol azért, amiben hisz. Nem egy szent embert akarok ábrázolni, hanem egy nagy befolyással bíró politikust, országalapítót, a keresztény állam megteremtőjét, olyasvalakit, aki már tizenhat évesen pontosan tudja, mit akar.
hirdetés

2019 őszén is színre vitt Szabó Magda-művet: a Régimódi történetet a Győri Nemzeti Színház közönsége előtt mutatták be.
B. B.: Teljesen véletlenül alakult így ez az év. Nagyon szeretem Szabó Magda műveit, a nyelvezete rendkívül jól vezeti az érzelmeket, és van egy különleges, szarkasztikus-intellektuális humora. Az Az a fényes nap már-már pamfletszerű mű, néhol abszurd dialógusokkal. Az egyik pillanatban nevetünk, néhány perc múlva arcunkra fagy a mosoly.

Milyen új munkák várják 2020-ban?
B. B.: A Kecskeméti Nemzeti Színházban rendezem a Száll a kakukk fészkére című előadást, majd visszatérek Székesfehérvárra, ahol Oleg és Vladimir Presnyakov Csónak, avagy az özönvíz előtt című művét viszem színre. 2018 októberében mutattuk be Az ember tragédiáját: Hargitai Iván, Horváth Csaba, Szikora János és jómagam rendeztük. Idén a drámai költemény folytatásán dolgozunk, felkértünk négy neves magyar írót. Az új darabot Az ember tragédiája 2. címmel láthatják a nézők 2020 októberében Székesfehérváron.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor