RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2020. november 28., szombat
Stefánia

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Az emberi irigység az egyik legrémesebb, legrombolóbb tulajdonság”
2020-08. szám / Pavlovics Ágota

Fila Balázs, a József Attila Színház „családjának” tagja mögött remek alakítások sora áll, elég, ha csak az előző szezonban bemutatott Macskafogóra, A király beszédének címszerepére vagy az Eldorádóra gondolunk. Az évről évre bátrabb teátrum ismét egy különleges előadás, az
Amadeus bemutatására készül. A csupa pozitív impulzust, szeretetet sugárzó művésznek az új évad első premierjével régi álma válik valóra, végre egy igazi gonoszt, Mozart riválisát, Salierit keltheti életre. A mű­vész­vi­lágban Balunak becézett művésszel nem csak a bemutatóról beszélgettünk.

Tavaly mások mellett A király beszédének VI. György királyával káp­ráz­tattad el a közönséget, idén pedig Salierit, Mozart ellenségét fogod játszani. A sok szimpatikus karakter mellett régen vágytál már egy olyan figurára, aki a legkevésbé sem kedves.
F. B.: Eddig úgy alakult, hogy szinte mindig pozitív figurákat bíztak rám, ezért vágytam rá, hogy egy gonoszt is megformálhassak, mert ez talán megment attól, hogy betegyenek az aranyos-kedves fiú dobozba, megmutathatom a másik oldalamat is. Nem vagyok ilyen karakter, de a kihívás éppen ez benne.

A Peter Shaffer jegyezte Amadeus című darabból készült film fő­sze­re­pére annak idején Mick Jagger is pályázott, ám a rendező, Milos Forman amerikai színészt akart. Miközben a cím is Mozartra utal, az igazi főszereplő mégis Salieri.
F. B.: Salieri a kulcsfigura, ő irányít, ő a porondmester, egy Cipolla. Rengeteg szövegem van. Dupla fenekű a szerep. Salieri nem születik gonosznak, hanem azzá válik. Felesküdött az istennek, hogy őt akarja szolgálni a zenéjével, ám ez nem sikerül. Mozartot támadják, nem fogadják el, mégis pazar zenéket kom­po­nál, Salieri viszont minden lehetősége ellenére sem tud olyan magasságokba jutni, ahova vágyott. Örvénybe kerül, egyre irigyebbé válik, ahogy látja, hallja, milyen nagyszerű zenét ír a kortársa. Be­le­haj­szolja magát, hogy tönkreteszi Mozartot, de beleőrül, amikor számot vet azzal, hogy egy zsenivel áll szemben. A darab keretes, ahogy haladunk az időben, kibontakozik a történet, és mindenki eldöntheti, hogy mi vezetett idáig.

Az operarajongók szerint a Figaro házassága a világ legszebb operája. Te hogy állsz Mozart zenéjével?
F. B.: Vannak operarészletek például A varázsfuvolából az Éj királynője áriája vagy a Requiem, ami egy­sze­rűen letaglóz, annyira gyönyörű. A Figarót is szeretem, ami egyébként szóba is kerül a darabban. Örülök neki nagyon, hogy az előadásunkban lesz egy négytagú kamarazenekar, és operaénekes vendégművészek is állnak majd velünk a színpadon, ráadásul táncosokkal is kiegészül a csapat. Vigyáznom kell majd, nagy hatással van rám a hegedű csodálatos hangja, de nem érzékenyülhetek el a színpadon.
hirdetés

Néhány éve nem sokan fogadtak volna rá, hogy a József Attila színpadán a Katona József Színház tagját üdvözölhetik, pedig most éppen ez történik, a címszerepet Tasnádi Bence játssza.
F. B.: Nagyon örülök, hogy hívunk vendégeket, az új emberek mindig új energiát hoznak. Ami pedig Bencét illeti, meglepően merész, bátor színész. Tavaly ősszel nemcsak elénekelte Mick Jagger híres dalát a Satisfactiont, de meg is jelenítette a színpadon az énekest. Óriási élmény volt. Édesapját, Tasnádi Csabát Kaposváron ismertem meg, nagybátyja, Tasnádi István pedig 2004-ben Démonológia címmel írt nekünk darabot az egyetemen, amit az Ódry Színpadon mutattunk be. Most annak szurkolok, hogy bemutassuk Tasnádi István Szibériai csárdását, ami a második premier lesz az évadban. A darab azoknak a ka­to­nák­nak a kalandjait idézi fel, akik az első világháború idején Szibériában hadifoglyok voltak, és a hazatérés reményében szinte a semmiből hangszereket barkácsolva, a női szerepeket is eljátszva bemutatták Kál­mán Imre remekművét, a Csárdáskirálynőt. Zseniális mű a túlélésről, az élni akarásról.

Mozart zseniális, Salieri középszerű zeneszerző volt, az általa írt 40 operáról szinte semmit nem tudunk. Nagy pechje volt, hogy kortársak voltak. Mit gondolsz a tehetségről?
F. B.: A tehetség az ember veleszületett adottsága, az alap, de sok mindenre van szükség a ki­bon­ta­koz­tatásához. Sok dolgot meg lehet tanulni a szakmánkban, de szükség van valamire, ami felülről jön, lehet elhivatottságnak is nevezni. Szükség van lehetőségekre is, ezek hiányában még a tehetséges ember is bedarálódik, elfásul. Láttam olyan színészeket, akik vidéken nem jutottak megfelelő lehetőséghez, pedig már régen Kossuth-díjat érdemeltek volna. Ahogy szokás mondani, jó időben kell jó helyen lenni. A szí­né­szet az életem, ezért is bánt az, hogy annyira felhígult a szakma. Sokan vannak tehetségesnek kikiáltva, de hiányzik belőlük a szakmai alázat. A mi hivatásunkban nehéz mérni a tehetséget, a teljesítményt, de azért lehet. A futóknál egyszerű megmondani, ki a leggyorsabb. Nálunk sok a szubjektív elem, ki kivel érez kémiát, ízlés dolga az is, hogy ki mit tart jónak. Visszatérve Mozart és Salieri történetéhez, egy zsenivel nem lehet felvenni a versenyt, erre döbben rá Salieri is, ő tökéletesen látja a kettőjük zenéje közötti kü­lönb­sé­get. Irigy Mozartra és az emberi irigység az egyik legrémesebb, legrombolóbb tulajdonság. Nem lát más megoldást, mint azt, hogy elkövessen mindent annak érdekében, hogy Mozart eltűnjön a süllyesztőben.

Sikeres művész vagy, voltál már olyan helyzetben, hogy azt érezted, a környezetedben felütötte a fejét az irigység?
F. B.: Akik ismernek, tudják, göröngyös út vezetett idáig, de nem voltak ellenlábasaim. Szeretettel vannak az irányomban. Igaz, én is mindig arra törekszem, hogy szeretettel forduljak a környezetem felé.

Színházad évről évre bátrabb. Széles palettán mozog, egyre színesebb és izgalmasabb darabokkal ör­ven­dez­teti meg a nézőket. Ebbe a sorba illeszkedik az Amadeus rendezője is.
F. B.: Folyamatos megújulásban vagyunk, nem a kitaposott úton haladunk, kiléptünk a komfortzónánkból, de a visszajelzések azt mutatják, hogy helyesen döntöttünk. A már említett A király beszéde például pótszékekkel megy. Az Amadeus is izgalmas előadásnak ígérkezik, a darabot a különleges rendezéseiről ismert Koltai M. Gábor állítja színpadra.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor