Interjú Csodás partnerekkel a világot jelentő deszkákon meg a kamerák előtt 2021-05. szám / Pavlovics Ágota
Hatvan éve van a pályán. Lehetetlen bemutatni teljes életművét, a skála több mint széles, Shakespeare-darabok főszerepeitől a kortárs művekig terjed, ideértve a fergeteges komédiákat, vígjátékokat is. Az ország számos színházában szerepelt, rendezett, színházat alapított, nagyon sok filmben játszott, a televíziós sorozatok kedvelői láthatták több éven át a Szomszédokban, és persze szinkronizált is. Évek óta a József Attila Színház állandó tagja, ahol a járvány kitörésekor három darabban lépett színpadra, és a tervek szerint további kettőben fogjuk látni a következő évadban. Örömünkre a kiváló színésszel, az ízig-vérig színházi emberrel, Kiss Gáborral beszélgethettünk.
1961-ben indult a pályája, ekkor a Veszprémi Petőfi Színház alapítótagja volt.
K. G.: Szilágyi Albert volt az igazgató és Jókai klasszikusa, A kőszívű ember fiai színpadi változatával indult a színház. Egervári Klára volt Plankenhorst Alphonsine, én pedig Palvicz Ottót játszottam. A darabot Bencze Zsuzsa rendezte, Haynau bőrébe pedig a Kossuth-díjas Görbe János bújt. Az előadást több mint 10 ezer ember látta. Ugyanitt Shakespeare főszerepeket is kaptam, például a Vízkereszt, vagy amit akartok Orsino hercege voltam.
Orsino herceg, miért állt odébb egy házzal?
K. G.: Egész pályámra igaz, hogy soha nem kilincseltem, kopogtattam, kértem, mindig hívtak. Ruttkai Ottó igazgató hívott Miskolcra, ahol 1962-64 között olyan remek előadásokban léphettem színpadra, mint például Dunai Ferenc legnépszerűbb komédiája, A nadrág, amelynek főszereplője egy kettős életet élő igazgató, aki folyamatosan keresi a nadrágját.
Pályája következő jelentős állomása Szeged volt.
K. G.: Bozóky István hívott Szegedre. A Szegedi Nemzeti Színház kamaraszínházában mutattuk be Tankred Dorst Vigyázz, szakadék! című háromszereplős bohózatát, és ugyanitt mutattuk be 1968-ban Katona József Bánk bán című drámáját, Bozóky István rendezésében. A nagyszerű Barta Mária volt Gertrudis, Demjén Gyöngyvér Melinda, én pedig II. Endre király szerepében léptem színpadra. Csodás társulat volt a szegedi, elég, ha csak a remek Király Leventét említem, de még hosszan sorolhatnám a neveket.
Pompás társulat ide, remek szerepek oda, mégis elszerződött a Honvéd Művészegyüttesbe, miért?
K. G.: Bozóky István távozása után nem találtam a helyemet Szegeden Az akkori művészeti vezető, Görgey György hívott, és én nem bántam meg a döntésemet. Az együttessel nagyon sokat dolgoztam, de elmehettem forgatásokra, elfogadhattam más felkéréseket is. 1996-ig voltam hivatalosan tagja a Művészegyüttesnek, utána is szerepeltem náluk, de ekkor már kiemelt örökös tagként. Több miniszteri elismerést is kaptam, a jelenlegi honvédelmi miniszter, dr. Benkő Tibor pedig ezüst plakettel ismerte el a munkámat a nyolcvanadik születésnapom alkalmából. Ezeknek az éveknek köszönhetem, hogy egy olvasás után biztosan el tudok mondani fejből 4-500 verset.
| hirdetés
|
|
Apropó forgatások, nagyon sok filmben szerepelt, egyet emeljünk ki közülük.
K. G.: 1963-ban forgattuk a Bálvány című filmet, Mamcserov Frigyes rendezésében, játszótársaim Törőcsik Mari, Páger Antal, Madaras József voltak. Szerepünk szerint Jóskával mindketten vájárok voltunk, és Vera szerelméért vetélkedtünk. Büszke vagyok a film forgatása során történt esetre. Páger engem nagyon szeretett, az egyik szünetben megkínált cigarettával, nem dohányzom, de nem mertem visszautasítani, elfogadtam. Később odajött hozzám Kaló Flórián és azt kérdezte, neked rokonod a Páger? Dehogy a rokonom, válaszoltam, miért gondolod? Azért, mert soha senkit nem szokott megkínálni cigarettával.
Visszatérve a színházhoz, alapítója és művészeti vezetője volt az Esztergomi Várszínháznak.
K. G.: 1990-ben indult a Várszínház, a koncepcióm lényege az volt, hogy teremtsünk a fiataloknak egy bemutatkozó színházat. Hat évig tartott ez a munkám, az egyik emlékezetes előadásunk, John Millington Synge A szentek kútja című műve volt. A darabot Cserje Zsuzsa rendezte, és olyan nagyszerű kollégákkal játszottam, mint Venczel Vera, Berek Kati és Rajhona Ádám.
Gondolatban utazzunk most a fővárosba. Milyen felkérések találták meg Budapesten?
K. G.: A teljesség igénye nélkül, öt évig játszottam a Játékszínben, ahová Balázsovits Lajos hívására mentem, játszottam a Furcsa párban, az Egerek és emberekben, hogy csak két ismert és sikeres előadást említsek. A Karinthy Színházban óriási sikerrel játszottuk az Őrült nők ketrecét, amiben Barchet képviselő voltam. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyőjének színpadi változata különösen kedves a szívemnek, mert 3 szerepem – Billeghi / Bélyiék szolgálója / Szent Péter – van benne.
Évek óta a József Attila Színház állandó tagja, hogy érzi magát Angyalföldön?
K. G.: Boldog vagyok a József Attila Színházban, mert nagyon jó színház, és a hangulat is nagyon jó nálunk. Nemcsák Károly igazgató érdeme, hogy összehozott egy nagyszerű társaságot, a fiatalok tehetségesek, sokoldalúak. Ráadásul a 2021/2022-es évadtól kezdődően újra társulatot alkotnak. Több remek előadásban is játszom, Skultétit Bereményi Géza Eldorádó című művében, Török bácsi vagyok Móricz Légy jó mindhalálig című klasszikusában, kedvencem az Egy nap az örökkévalóságból című Csáky Pál-dráma, amelyben Kádár Jánost játszom, színésztársam, Ujréti László pedig Nagy Imrét. Remélem, hamarosan újra színpadra léphetek. Kaptam szerepet Az imposztorban és a Száll a kakukk fészkére című darabban is.
Gazdag, gyakran változó helyszíneken zajló pályája során talán az egyetlen állandó a családi élete.
K. G.: Büszke vagyok rá, hogy 56 éve élek boldog házasságban a feleségemmel, egy lányunk van, tőle pedig két unokánk. A lányom, Sudár Gyöngyvér, operaénekes volt, minden szopránszerepet elénekelt, most pedig tanít. A két unokám közül az egyik hamarosan doktorálni fog, mesterséges intelligenciával foglalkozik, a másik a Kodály Gimnázium drámatagozatára jár, és nagyon ügyes.
|
vissza |
|
| |