RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2022. augusztus 14., vasárnap
Marcell

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Manapság az a vagány döntés, ha az ember korhű formában rendez egy előadást”
2022-02. szám / Nagy Klaudia

Az Eiffel Műhelyház sikeres megnyitása után 2022. március 12-én sor kerül a felújított Magyar Állami Operaház újranyitására is. Ybl Miklós neoreneszánsz stílusú épülete, amely Budapest leg­je­len­tősebb 19. századi műemléke, kívül-belül ismét teljes pompájában tündököl. Az újranyitást
többnapos programsorozattal ünneplik március 12. és 15. között. A nagyszabású nyitógála illusztris ma­gyar fellépői mellett Plácido Domingo is dirigálni fogja az OPERA énekkarát és zenekarát. Következő nap Erkel Ferenc remekművének, a Hunyadi Lászlónak a premierjét tekintheti meg a nagyközönség, majd a Mayerling című neoklasszikus darabot mutatja be Sir Kenneth MacMillan koreográfiájával a Magyar Nem­zeti Balett. A Magyar Állami Operaház főigazgatójával, Ókovács Szilveszterrel a megújuló épületről, rendezői debütálásáról és a fiatal közönség megszólításának fontosságáról beszélgettünk.

Amikor a koronavírus-járvány miatt leállásra kényszerültek a kulturális intézmények, az Origón megjelent írásából kiderült, hogy egyből tisz­tán látta, mit kell tennie. Példaértékű vezetői magatartás, ahogy ösz­sze­tar­totta ezt a hatalmas apparátust.
Ó. Sz.: Remélem, hogy tényleg gyorsan tudtunk reagálni. Előttünk állt az Eiffel Műhelyház megnyitása, ahol még voltak építési, illetve bur­ko­lási, berendezési jellegű feladatok is, valamint készültünk az Operaház megnyitására. Annak a rémképét láttam magam előtt, hogy egy haza­en­gedett, szétszéledt, munkamorálját vesztő társasággal vágunk neki az új épület megnyitásának és az új évadnak. Ezt nem engedhettük, így arra törekedtünk, hogy a munka intenzitását folyamatosan fenn­tart­suk. Köszönöm a kollégáknak, hogy fegyelmezettek és rugalmasak voltak. A magánénekesek 10 éve vállalkozói rendszerben működnek, ők azonnal elvesztették járandóságaikat, hiszen a pandémiás helyzet vis maiornak minősül, ezért a le­mon­dott előadásokért semmilyen módon nem tudtunk fizetni – bevételünk sem volt, amiből fizethettünk volna. Ebben volt segítségünkre a Miniszterelnökség, személyesen Gulyás Gergely miniszter úr, aki azonnal megértette, miért kell az úgynevezett Opera Mentőöv, amelyet másfél éven keresztül folyósítottunk az igény­lő kollégák számára. Ezzel az előleggel tudták biztosítani a megélhetésüket.

Az Eiffel Műhelyház októberi átadása után márciusban az Operaház megnyitása következik. Az eredeti elképzeléshez képest a részleges korszerűsítésből teljes felújítás lett. Mi mindenben újul meg Opera?
Ó. Sz.: Amikor kétéves előkészítés után 2017-ben bezártuk az Ybl-palotát, kidolgozott program alapján döntöttük el, mit akarunk modernizálni, rekonstruálni vagy újjáépíteni: a színpadtechnika volt az elsődleges, annyira elöregedett, hogy már az előadások megtartását is ellehetetlenítette. Ameddig a technikai rendszer felújítása zajlik, addig akartuk az időt kihasználni a színház más területein. A nézőtérre ráfért a székcsere, az akusztikai javítás, illetve a mai sokkal nagyobb áramigényhez mérve szükségessé vált az elektromos hálózat cseréje. A kormányzat utóbb úgy döntött, ha már le kell állítani a színházat, akkor tetőtől talpig újuljon meg, így az előre tervezettnél sokkal tovább álltunk, viszont most teljes felújítást kaptunk. Innen vi­szont már Bécs példáját kell követni: ők 1955 óta nem álltak meg, mert mindig akkor lépnek közbe, amikor valami meghibásodik, elavul.

A március 12-ei gálaesten egy igazi legenda, Plácido Domingo spanyol operaénekes és karmesterfog ve­zé­nyelni.
Ó. Sz.: A jelenléte szimbolikus esemény, ő jelképezi azt a nemzetközi operaéletet, amelynek a Magyar Állami Operaház 138 éve része. Domingo az egyik legnagyobb név még ma is, hiába múlt 81 éves és énekel bariton fekvésben, igen aktív és kötődik hozzánk. Három számot fog dirigálni, amelyek idegen szerzők magyar témájú zenekari darabjai: egy Brahms-táncost, egy Strauss-polkát, illetve a Rákóczi-indulót Berlioz Faust elkárhozása című operájából. Tisztelgés ez a magyar zenei géniusz és a magyar operajátszás előtt. Egyébként teljesen magyar műsort szerkesztettünk, ahogyan egy olyan operaházhoz illik, amelynek az építése során kikötés volt, hogy valamennyi építőanyag, technológia és mester az akkori történelmi Magyarország területéről érkezzen. Így is ki akarták fejezni, hogy ez a nemzet operaháza lesz.

Március 13-án tartják Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának a bemutatóját. Miért döntött úgy, hogy rendezőként is kipróbálja magát?
Ó. Sz.: Számomra Erkel Ferenc művészetét a Hunyadi testesíti meg. A mű a reformkor fináléjába érkezik és a magyar középkorban játszódik, az utolsó nagy királyságunk előszobájában – van-e ennél izgal­ma­sabb? Mivel pontosan tudni, mikortól próbálhatunk az Operaház megújult színpadán, ezért is döntöttem úgy, hogy ennek beláthatatlan problémahalmazával nem kínálok meg másik rendezőt. Most jött el a pil­la­nat, hogy Kocsár Balázs főzeneigazgatóval együtt visszatérjünk a Hunyadi partitúrájának ősváltozatához, és végre ne a csaknem százéves átdolgozást használjuk.
hirdetés

Milyen koncepció mentén valósítja meg az előadást?
Ó. Sz.: Manapság az a vagány döntés, ha az ember korhű formában rendez egy előadást, mert a kortárs megfogalmazáshoz ugyan asszociációk és eszközök sora adja magát, ám létre is hozta a maga toposzait, sokszor csak ismétlődő formulákat látunk – ráadásul mindez óhatatlan együtt jár a művek dehe­roi­zá­lásával. A neoreneszánsz Ybl-palota megnyitásakor mutatjuk, hogy létezik még kézműves operai díszlet- és jelmezgyártás: számukra épült az Eiffel, ahol 16 műhely működik, az ő munkájukat is szerettem volna felvonultatni a színpadon. A nézők nem lemezt hallgatni vagy koncertre jönnek, fontos számukra a vizualitás. Az előadás teljes látványa egyetlen művész, a fiatal Lisztopád Krisztina ceruzájába sűrűsödik, kitűnően tudunk együtt dolgozni egy éve már. A szöveggel bíbelődni pedig remek dolog. Megpróbáltam körömszakadtáig hű maradni Egressy Béni költői képeihez, szórendeket cseréltem, rímeket kerestem, vagy nem úgy használt kifejezések helyére mást illesztettem. A cél az, hogy tartalmában hű, prozódiailag helyes és egyben kellemesen énekelhető példány szülessen, amely későbbi Hunyadi-produkciók alapja is lehet. Mindenki érzi ennek a nyitó operapremiernek a speciális és megtisztelő jellegét. A magyar énekesek színe-javát kértük az előadásra: Kolonits Klára, Miklósa Erika, Bretz Gábor, Brickner Szabolcs, Palerdi András, Pataky Dániel és Balga Gabriella révén a hangok „lukulluszi lakomát” ígérnek. Remélem, a zöld­fü­lű, valójában 52 éves és erősen ősz rendezőt ők is inspirálják és segítik majd a próbák során.

Egyre több fiatal alkotó is kap lehetőséget, hogy operát rendezhessen. Fontos a fiatalítás?
Ó. Sz.: Magyarországon nincs operarendező képzés, ezért néhány év múlva elindítunk egy ilyen szakot az OPERA épülő Campusán, hogy biztosítsuk az utánpótlást. Már az előző művészeti igazgató, Anger Ferenc idején elkezdtük az SZFE-vel való együttműködést, minden zenés színházi rendező osztályba járó hallgató rendezhetett nálunk egy egyfelvonásos kamaraelőadást, zenekarral, szólistákkal. A mostani művészeti igazgató, Almási-Tóth András régóta tanít a Zeneakadémia opera szakán. Az ő érdeme is, hogy kip­ró­bálunk fiatal prózai rendezőket, mára – mások mellett – Székely Kriszta, Szenteczki Zita, Dömötör András, Tarnóczi Jakab, Polgár Csaba és Vecsei H. Miklós is az OPERA „repertoárjára” került. Mellettük ugyanúgy adtunk lehetőséget Oberfrank Pálnak és Rátóti Zoltánnak, Eperjes Károly és Alföldi Róbert is rendezett nálunk a színészek közül. Amikor a muzsika elindul, nincs az a szokásos rendezői kényelem, mint a prózai színházban, itt nem a rendező uralja az időt. A zeneszerző eldöntötte ezt a tényezőt, és a legtöbbször ebben a keretben kell az embernek a saját ötleteit megvalósítania. Nekünk is tanulnunk kell a prózistáktól, jó iránynak tartom, ha színészvezetésben a prózai színpad felé közeledik az operajátszás, onnan jönnek az inspirációk, az ötletek, szükségünk van egymásra.

Mennyire sikerül megszólítani a fiatal nézőket?
Ó. Sz.: Ezerféle módon próbálkozunk, ezért a nyitógálát, a Hunyadi Lászlót és a Mayerlinget is először diákpremierre visszük. E gesztussal jelezzük feléjük, hogy valamiképp mindig ők az elsők: ha ők nincsenek, 20 év múlva be kellene zárnunk. A 2022/2023-as Mítosz & történelem című évadunkban a sok meglévő mellé egy új programmal is előrukkolunk Operásdi néven. A Háry János magyar népdalokból áll, amelyet meghúzott szöveggel, gitárral és zongorával könnyen kísérhető formában eljuttatunk az iskolák vagy színjátszócsoportok számára. Arra kérjük őket, hogy saját „Háry Jánoskájukat” vegyék fel mobil­te­lefonnal, és a legjobb hármat elhívjuk az Eiffelbe 2023. január 22-én, ahol zsűrizzük a produkciókat. Szeretnénk erősíteni az opera edukációját, hisz lehet, hogy valakinek így jelez a szunnyadó művész-énje, más pedig az értő közönséggé válás kevésbé rögös útján indul el.





vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor