Impresszum | Előfizetés  
  2024. március 28., csütörtök
Gedeon, Johanna

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Élő görög tragédia
2022-04. szám / L. Gy.

„Politikai színházat csinálok, ami nem az aktualitások keresést jelenti, hanem azt, hogy a je­lenből olvassuk Euripidész antik szövegét” – mondja Theodórosz Terzopulosz görög rendező, a
Nem­zetközi Színházi Olimpia egyik alapítója, aki a Bakkhánsnők című tragédiát állítja színre május 14-én a Nemzeti Színházban. De vajon mennyire hangolja át eredeti elképzeléseit a szomszédunkban kitört háború?

A tavaly őszi Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) mu­tat­ta be a magyar közönségnek a különleges színházi nyelven meg­szó­laló Aiasz és Alarme című előadásokat. Az ön által alapított athéni Attisz Színház kísérletező, összetartó társulat, hosszú pró­ba­fo­lya­ma­tokkal dolgoznak. Hogyan tud alkalmazkodni egy magyar repertoár­szín­ház adottságaihoz?
T. T.: Nem ismeretlenül érkeztem meg a mostani budapesti pró­ba­fo­lyamatra, hiszen ősszel már tartottam egy workshopot a Bakk­háns­nőkben részt vevő színészeknek és az előadásban a kart formáló kaposvári egyetemi növendékeknek, amely afféle ismerkedés és beve­zető volt az általam kiérlelt színházi megszólalási formába. Ez a nyelv valóban eltér más teátrumokban begyakorolt módszerektől, de a Nem­ze­ti Színház színészei remekül alkalmazkodnak. Igaz, a próba­fo­lya­mat elején csak beszélgettünk, de a tréningek és a próbák egyre inkább megnyitották őket. Erre aligha lenne képes mindenki, de a Nemzetiben remek művészek vannak. Szűcs Nelli például igazi tragika, aki nagy alázattal és belső megéléssel formálja meg Agaué egyáltalán nem könnyű szerepét. De a többiekről is elmondhatom ugyanezt, a próbafolyamat jelenlegi szakaszában már közösen megteremtettük a mun­ká­hoz szükséges légkört.

Mennyire hangolta át a próbafolyamatot az Ukrajnában időközben kitört háború?
T. T.: Azt hiszem, alapvetően változtatta meg mindannyiunk értelmezését. Politikai színházat csinálok, ami nem az aktualitások keresést jelenti, hanem azt, hogy a jelenből olvassuk Euripidész antik szövegét. Vagyis az előadásunk természetesen a háborúról is szól, de nem kimondottan az orosz-ukrán konfliktusról, hanem általában a háborúról: legyen az a Közel-Keleten, a Balkánon vagy bárhol a jövőben. Hatodik alkalommal rendezem meg a Bakkhánsnőket, és a háború réme sajnos mindig aktuálissá teszi. A tragédia kiindulópontja az, hogy Dionüszosz, a bor és mámor istene visszatér Thébába, hogy bosszút álljon Pen­theusz királyon, aki nem hajlandó elismerni az ő isteni természetét.
hirdetés


Mire Dionüszosz őrjöngő bakkhánsnőkké változtatja a város előkelő asszonyait…
T. T.: Amellett, hogy az előadásunk a bakkháns életmódról szól, a viszály, a háború most elsősorban a menekülőkre irányítja a figyelmünket. A konkrét politikai helyzet mellett a menekült létnek van egy metaforikus megközelítési lehetősége is: maga a színház, jobban mondva a színészi állapot abban hasonlít a menekültekéhez, hogy a színház a jelenlétben születik meg, és elrebbenő valósága csak ebben a jelenben van otthon. Sokat beszélgetünk erről a színészekkel. Remélem, a nézők a menekülteknek kijáró nyitottsággal fogadják majd az előadásunkat.


A Terzopulosz-módszer
Az Attisz Színház alapítója több évtizeddel ezelőtt dolgozta ki különleges módszerét, amit számos színházi akadémián tanítanak a világban. Ezt alkalmazza most is. Terzopulosz azt vallja, hogy a tragédiában nem léteznek karakterek, ahogy a drámai színházban. A szereplők kapcsolatát vizsgálva mélyebbre kell ásnunk. De ehhez a drámai színház módszerei nem elegendők. Pusztán az érzelmekre hagyatkozva a színész nem tud teljes mértékben összekapcsolódni az anyaggal. Az ókori görög színházban Dionüszosz a színház istene. A mitológiában a bor istenének mondják, de ő ennél sokkal több. Mi, a színházban, a sokszoros átalakulás isteneként tekintünk rá. Láthatjuk a darabban is: egyszer férfi, egyszer nő, egyszer isten, egyszer állat, egyszer ember. Folyamatos átalakulása a legmélyebb ösztönök fel­sza­ba­dí­tásával, mozgósításával lehetséges. Ezek ott vannak minden egyes emberben, de mélyen elfojtva. Terzopulosz módszere segít megis­mer­ni, felszínre hozni, irányítani ezeket az energiákat. Lényegében egy sajátos felfogás a testről. A magyar színészeket az Attisz Színház művésze, Szávasz Sztrúmbosz készítette fel Terzopulosz módszeréből.


vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor