RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. december 12., kedd
Gabriella

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
„Ez az a hely
2017-08. szám / Jónás Ágnes

„Akkor vagyunk sikeresek, ha a közönség azt érzi, hogy ide el kell jönni, mert mi itt arról beszélünk, ami körülöttünk történik” – vallja Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója, akivel a jövő évadra tervezett bemutatókról, a társulatbeli változásokról, valamint a színház társadalmi jelentőségéről beszélgettünk.

Mi az a központi gondolati mag, melyre az évad kommunikációját felfűzik?
K. A.: Ezt a tudatos tervezést tavaly kezdtük el. Az a beszélgetések éve volt, ahol tizenegy állomásos sorozat volt a színpadon és hét beszélgetés a műsorszórólapunkon, blogunkon. Ezeknek, mint az ideinek is, az a fajta érzékenyítés a célja, ami nyitottá, befogadóbbá tesz a minket a körülvevő problémákra. A következő évadunk az együttműködés jegyében telik a Magvető Kiadóval, a Cseh Intézettel, a Kanadai Nagykövetséggel és a Baltazár Színházzal. Szokásunkhoz híven jótékonysági célra ajánljuk fel adónk 1%-át, ezúttal is az Igaz­gyöngy Alapítványnak.

Öt új premierrel várják a közönséget a következő szezonban. Melyek ezek?
K. A.: Első bemutatónk az Ádám almái lesz Szikszai Rémusz rendezésében, amit Budapesten először láthat a nagyérdemű. A színpadi változat Anders Thomas Jensen filmje alapján készül, amit évekkel ezelőtt nagy sikerrel játszottak a magyar mozik is. Valló Péter egy kamaradarabot állít színpadra, Tennessee Williamstől az Üvegfigurákat. Kifejezetten cél volt, hogy Lovas Rozinak és az idén hozzánk szerződött Porogi Ádámnak darabot találjunk, egyébként ez a mű már nagyon régen volt látható Budapesten. Nagy öröm számunkra, hogy elfogadta felkérésünket a világhírű román rendező, Andrei Serban, aki a III. Richárdot állítja színpadra. Az előadásnak 2018 februárjában lesz a bemutatója, a címszerepre Alföldi Róbert érkezik, aki három sikeres rendezés után színészként először lép a Radnóti színpadára. Az évad utolsó bemutatója egy ősbemutató lesz, Závada Pál Egy piaci nap című regényét alkalmazzák színpadra a Mohácsi testvérek. Ezen kívül az Arany-emlékév apropóján Szilágyi Bálint rendezésében látható majd a színArany című előadásunk, ami a költő balladáira épülő dramatizált előadás, magyar történelmi tabló a női sorsokon keresztül. Szeptemberben egy különleges vállalkozással nyitjuk az évadot: 26-án, Bartók halálának napján levélkoncertet láthat-hallhat a közönség Viva Bartók! címmel, Galgóczy Judit rendezésében. Az előadás Bartók leveleiből és zenéjéből próbál töredékeiben teljes képet adni Bartók Béláról Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész és Bálint András közreműködésével.

Változik a társulat is, Szávai Viktória és Adorjáni Bálint kiválik a csapatból. Kik érkeznek ebben az évadban a Radnótiba még Porogi Ádámon kívül?
K. A.: Szávai Viki és Adorjáni Bálint a távozástól függetlenül tovább játsszák szerepeiket a Radnóti színpadán. Az új tag Kaposvárról Kelemen József. Színházunkban mindig vannak egyetemista gya­kor­no­kok is, nálunk játszik Józsa Bettina, Vilmányi Benett, Konfár Erik és Hajdú Tibor.

A Radnóti nemcsak a fiatal rendezőknek biztosít megmutatkozási lehetőséget, a fiatal generáció felé való nyitásra legalább ekkora hangsúlyt fektet.
K. A.: A fiatal rendezők jelenléte nagyon inspiratív, a társulat szeret fiatalokkal dolgozni. Ebben az évadban Szilágyi Bálint csatlakozott hozzánk. A Radnóti Ifjúsági Műhely (RIM) és a háromlépcsős program természetesen folytatódik. A középiskolásoknak szóló dramatikus foglalkozássorozat során a diákok testközelből ismerkednek meg a színházzal és különböző alkotóival. Játékok, beszélgetések, viták segítségével kerülnek közelebb önmagukhoz és a körülöttük lévő világhoz. Az évad végén készült is egy előadás Kicsiny szexualitásunk apró titkai címmel. Az előadást Olasz Renátó, Figeczky Bence és Horváth János Antal segítette Lakatos Dóri és Széplaki Nóri drámainstruktorok szárnyai alatt. Ezt egyébként előadják a Színházak Éjszakáján. Szándékunkban áll, hogy októbertől egyetemistáknak is indítunk csoportot.
hirdetés


Még az elmúlt évadhoz visszakanyarodva: az Alföldi Róbert rendezte Wajdi Mouawad-dráma adaptációja, a Futótűz beváltotta a hozzá fűzött reményeket? Közönségsiker lett?
K. A.: Abszolút közönség- és szakmai siker lett. Az előadás húsbavágó, aktuális kérdéseket szegez a nézőnek, s noha a történet nem direkten a menekültkérdésről szól, de egy anya, egy család sorsán keresztül az otthon elhagyásának kényszere, a háború áll a középpontjában, így nem nehéz párhuzamot vonni a híradásokból nap mint nap ránk ömlő szörnyűségekkel, tragédiákkal, valós és hatásvadász információkkal.

Sokan emlegetik, hogy megváltozott a színház társadalmi jelentősége. Ön ezt hogy látja?
K. A.: Igen, megváltozott, a közönségnek igénye van arra, hogy a színház véleményformáló legyen. Nagyon örülök annak, hogy egyre több olyan előadás születik a művész és független színházakban, ahol a közönséget együttgondolkodásra inspiráljuk. Ez olyan tendencia, ami minket, színházcsinálókat is jobban közösséggé kovácsol. Én azt vallom, hogy akkor vagyunk sikeresek, ha a közönség azt érzi, hogy ide el kell jönni, mert mi itt arról beszélünk, ami körülöttünk történik.

Több mint három évtizede van a pályán, 2016 óta a színház igazgatói feladatait is ellátja. Még mindig ugyanolyan erővel munkál önben a játék iránti vágy, mint a kezdetekkor?
K. A.: Mindig, minden körülmények között úgy éreztem, hogy a színház az a közeg, ez az a hely, ahol a helyemen vagyok. Ez az én életfeladatom. A színpadi lét és a színház számomra állandó komfortérzetet biztosít. Boldog vagyok, hogy azt csinálhatom, amit szeretek, s remélem, hogy estéről estére adhatok valami útravalót a nézőknek. Azt gondolom, szerencsés voltam, hogy fokozatosan kaptam a terhelést, hogy jó csapatokba integrálódtam, s hogy remek alkotótársakkal és társulatokkal hozott össze a sors. A Radnóti Színház nem véletlenül a második otthonom több mint két évtizede – szellemisége igazgatóként és színészként is passzol a gondolkodásomhoz, vérmérsékletemhez. Mindig képes voltam azonosulni a világnézetével, ízlésvilágával és szellemiségével. Most igazgatóként még inkább formálhatom, alakíthatom is, ez a feladat pedig állandó izgalomban tart.




vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor