RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2017. szeptember 25., hétfő
Eufrozina, Kende

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
Zene nélkül az élet tévedés volna
2015-08. szám / Pavlovics Ágota

Világszerte egyedülálló, egyben Európa egyetlen hivatásos férfikórusa. Magyar Örökség-, Prima Primissima-, Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjas együttes. Rendkívül gazdag repertoárjukat ora­to­ri­kus művek, örökzöld operettdallamok, operaáriák, férfikari „a cappella” alkotások alkotják, de
szívesen adnak közös koncertet például a Nova Kultúr Zenekarral is. A felsoroltak mi másra, mint a Honvéd Férfikarra illenek. A címben szereplő Nietzsche- idézetről, a kórus tiszteletet érdemlő, tekintélyes vál­lal­ko­zá­sáról, valamint egy bizonyos védjegyről Strausz Kálmánnal, a Honvéd Férfikar karnagyával beszél­get­tünk.
A címben szereplő idézet Friedrich Nietzschétől származik és az Ön oldalán találtam rá. Mikor érezte át először a filozófus megállapításának velejét?
S. K.: Gimnazista koromtól éreztem, de nem tudtam ilyen jól meg­fo­gal­maz­ni, kellett hozzá egy filozófus. Nietzsche pontosan szavakba foglalta azt, amit éreztem, hogy zene nélkül nem jó lenni, hogy a zene jó értelemben vett mákony, ami örökös függőséget okoz.

Áprilisban a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében pazar operagálával kápráztatták el a közönséget. A férfikari operairodalom legjelentősebb művei közül tizenkettő csendült fel, köztük a cso­dá­la­tos Vadászkar Weber A bűvös vadászából, és a Hazám, hazám! dal férfikari átirata. Készülnek hasonlóra a közeljövőben?
S. K.: Sok dolgot kell megcsinálnunk, nem tudom, mikor lesz al­kal­munk ismét ilyen est összeállítására. Jó ideje azon dolgozunk, hogy az I. világháború kitörésének századik évfordulója előtt méltóképpen tisztelegjünk. Ebből az alkalomból öt kitűnő zeneszerzőt (Vajda János, Orbán György, Csemiczky Miklós, Selmeczi György, Gyöngyösi Levente) kértünk fel művek megírására. Őszinte örömünkre nagyszerű kompozíciók születtek. Persze a pályaművek megtanulása – hiszen kortárs darabokról van szó – időigényes, sokat dolgozunk rajta. Azokon az esteken, amelyeken bemutatjuk az évfordulóra komponált darabokat, a muzsikán lesz a hangsúly, de irodalmi idézetekkel, fotókkal és filmrészletekkel szeretnénk teljessé tenni az élményt. Óriási irodalma van a nagy háború korának. Száz év hosszú idő, egészen más, szokatlan világ volt akkor. Ha azt is hozzátesszük, hogy Winston Churchill szerint a II. világháború csupán az I. világháború folytatása volt egy fegyverszünet után, könnyű belátni, mekkora jelentőségű történelmi eseményről beszélünk.

Mikor lesz az első előadás?
S. K.: Az öt pályamű sok egy koncertre, ezért többet szervezünk, az első november 13-án lesz, a második pedig november 20-án, mindkettő a Nemzeti Múzeum Dísztermében.

A nagy háború emlékére készülő programon kívül a kórus szoros együttműködésben dolgozik az Ope­ra­ház­zal és az Erkel Színházzal. Önök közreműködtek a Nemzeti Színház Johanna a máglyán című előa­dásban is.
S. K.: Nagyon sokat dolgozunk, már az Erkel Színház újranyitása előtt is négy operában énekeltünk (Aida, Don Carlos, Bánk bán, Hunyadi László). Aztán következett A bolygó hollandi, a Carmen, A bűvös vadász, a Hunyadi László és a Sába királynője. A Nemzeti Színház Johanna a máglyán című előadásában továbbra is énekelni fogunk. Mondanom sem kell, mindez óriási munka, rengeteg próba, nemcsak kotta nélkül kell énekelnünk, de bonyolult színpadi mozgásokat is el kell sajátítani.
hirdetés

A kórus tagjai fegyelmezett, ugyanakkor rendkívüli érzelmek bemutatására képes férfiak, akiknek művészi munkája magán viseli az Ön keze nyomát. A kar előadásmódját, estjeit egyértelműen jellemző tömörséget a zenekritikusok az Ön védjegyeként emlegetik.
S. K.: Ez a jó értelemben vett rutin. Nem a jól bevált klisé. Precizitás kell hozzá, nyitott szem kell hozzá, sokat kell olvasni. Képzelőerő, kreativitás nélkül nem megy. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban nem árt az sem, ha az embernek van némi szerencséje.

Apropó olvasás, mi mindent olvas mostanában?
S. K.: Vannak könyvek, amelyeket visszatérően olvasok, ilyen A Mester és Margarita Bulgakovtól. Sokat olvasok mostanában Fekete István-novellákat. Azok a művek foglalkoztatnak, amelyek az I. világháború alatt vagy közvetlenül utána, illetve a trianoni tragédia idején játszódnak. A sokáig indexen tartott, ezért kevéssé ismert író, Somogyvári Gyula könyveit (Virágzik a mandula, Ne sárgulj, fűzfa) is szeretem. Ezeket a köteteket háttéranyagként fogom használni a I. világháború százéves évfordulójára készülő esteken is. Kedvelem Márait. Gyakran megesik az is, hogy párhuzamosan több könyvet is olvasok.

Mi minden következik a nagy háborúra emlékező programsorozat után?
S. K.: Pécs és Budapest. Pécsett a Pannon Filharmonikusokkal fogjuk előadni Jean Sibelius Kullervo-szimfónia, op. 7 című művét, amely a Kalevala tragikus sorsú szereplője, Kullervo történetét mondja el, és amely az énekes és hangszeres műfajok közötti átjárhatóságot remekül példázza. Az öttételes szimfonikus költemény a szólisták és az énekkar közös munkájával válik teljessé, egy különleges kórusszimfóniává. Remélem, szeretni fogja a közönség. Pécs után a Művészetek Palotájában, a Nemzeti Hangversenyteremben is bemutatjuk majd ezt a Sibelius-szerzeményt. Az est karmestere Bogányi Tibor lesz. Jövő tavasszal pedig fel fogjuk venni az öt kortárs zeneszerző centenáriumi pályaművét. A két CD együtt jelenik majd meg a saját kiadásunkban.




vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor