Impresszum | Előfizetés  
  2024. november 21., csütörtök
Olivér

 
 
Nyomtatható változat
Összeállítás
Göteborgtól Hollywoodig
2018-03. szám / Szalóky Bálint

A svéd Alicia Vikander filmes karrierje kevesebb mint egy évtizede kezdődött, de ennyi idő elegendő volt számára, hogy Hollywood élvonalába tornázza fel magát. A színésznőt ezúttal egy igazi blockbuster, a nagy költségvetésű, rengeteg popcorn elfogyasztására alkalmas Tomb Raider hősnőjeként láthatjuk, ami kiváló apropó, hogy áttekintsük eddigi pályáját.

Operaházból filmszínházba
Vikandert ugyancsak színész édesanyja nevelte Göteborgban. Apai ágon öt féltestvére született, akikkel jó kapcsolatot ápol. Már hétévesen játszott: először az egykori ABBA-tagok musicaljében, majd A nyo­mo­rul­tak­ban és A muzsika hangjában. Kilencéves korától balettet tanult, tinédzserként pedig Stockholmba költözött, hogy továbbképezze magát. Tánckarrierjét sérülések nehezítették, és ez megkönnyítette a döntést a tánc és a színészet között. Az Andra Avenyn című szappanopera távol állt ugyan a komoly szakmai megmérettetéstől, ám ennek köszönhetően az egész ország, így természetesen a filmszakma is megis­merte a nevét.

Hazai sikerek
Első mozifilmjében, a 2010-es Tiszta című drámában húszéves, nehéz körülmények közül érkező ze­nész­te­hetséget alakít, aki beleszeret a középkorú, egoista karmesterbe. A férfi csak kihasználja a lányt, és eldobja, amikor már nincs szüksége rá. Katarina képtelen feldolgozni, hogy pillanatok alatt romba dől a boldog közös jövő képe és a zenei karrierje is. Vikander átütő alakítása a film egyik legerősebb pontja volt, egyben az első közös munkája Lisa Langseth rendezőnővel. Játszott ezután a Koronaékszerek című bűnügyi történetben és Mads Mikkelsen oldalán az Oscar-jelölt, kosztümös Egy veszedelmes viszonyban. Langseth második filmjében, a Hotelben (2013) egy csoportterápia résztvevői – köztük a Vikander alakította Erika – szállodáról szállodára utazva keresik önmagukat.



Az első angol nyelvű produkciók
Hiába érte el hazájában, hogy az első név legyen a stáblistákon, a nemzetközi piacon gyakorlatilag mindent a nulláról – vagy legalábbis a mellékszerepektől – kellett kezdenie. A Joe Wright-féle Anna Karenina volt az első ilyen produkció, ahol a címszerep Keira Knightleyé volt. 2013-ban a rendkívül aktuális, ám kevésbé jól sikerült A WikiLeaks-botrányban Benedict Cumberbatch és Daniel Brühl partnere lehetett, a Fenegyerek című akciófilmben pedig Ewan McGregor és Brenton Thwaites mellett szerepelt. Ezek a filmek éppúgy nem használták ki a benne rejlő tehetséget, mint a méreteset bukó fantasy, A hetedik fiú. Szerencsere ezután már sokkal nagyobb kihívások vártak rá.

Úton az Oscarhoz
Az első világháború idején játszódó romantikus dráma, Az ifjúság végrendelete mellett a 2014-es év egy másik főszerepet is hozott számára: az Ex Machina című kultikus sci-fiben egy mesterséges intelligenciával felvértezett humanoidot alakított, aki túljár programozói eszén. Az U.N.C.L.E. embere bár nem Guy Ritchie legsikerültebb mozija, összességében szórakoztató kémfilm, Az ételművész pedig gyorsan feledhető dramedy a sztárséfet megformáló Bradley Cooper oldalán. Vikander a csúcsra A dán lánynak köszönhetően ért fel: Tom Hooper ’20-as években játszódó drámája egy művészházaspár története; a férfi (Eddie Redmayne) fokozatosan ráébred, hogy leginkább nőként érzi jól magát, a felesége pedig támogatja ebben. Az első nemátalakító műtét krónikáját négy Oscar-díjra jelölték, de csupán egyet sikerült szoborra váltania: Vikanderét, aki, bár Redmayne-nel egyenrangú főszereplő, a legjobb mellékszereplő kategóriában indult.
hirdetés

Hollywood ölelése
A Jason Bourne (2016) a nyári blockbusterek közönségével is megismertette a nevét, a három évvel korábban forgatott, de sokáig a vágóasztalon pihentetett kosztümös dráma, a Tulipánláz pedig tu­laj­don­kép­pen a Weinstein-éra hattyúdala lett. A Fény az óceán felett sokkal jobban tetszett a közönségnek, mint a kritikusoknak. Az első világháború után játszódó történet középpontjában egy házaspár áll: a vi­lá­gí­tó­to­ronyőrként dolgozó, háborús veterán férfi (Michael Fassbender) elszigetelve él a feleségével – miután egy csónakot és benne egy újszülöttet sodor a partra a tenger, a házaspár úgy dönt, sajátjukként nevelik fel, nem is sejtve, hogy egyszer még valaki keresni fogja a gyermeket. Bár a film nem aratott nagy sikert, a forgatás összehozta a két főszereplőt, akik tavaly októberben összeházasodtak, és jelenleg Lisszabonban élnek együtt. Vikandert legközelebb Wim Wenders új filmjében láthatjuk James McAvoyjal (Submerged), az Euphoria kedvéért pedig visszatért Svédországba, hogy ismét a Tiszta és a Hotel rendezőnőjének kamerája elé állhasson.

A Tomb Raider sorozat
A népszerű, az Indiana Jones-filmekből lelkesen merítő videojáték-sorozatból korábban már kétszer készült mozifilm, méghozzá gyors egymásutánban. 2001-ben és 2003-ban Angelina Jolie bújt a vagány kalandornő, Lara Croft bőrébe, azonban a második rész mérsékelt sikere jó időre jegelte a franchise-t. Ahogy néhány évvel ezelőtt a videojátékot, úgy a filmszériát is új alapokra helyezték. A 2018-as változatban már a Jolie-hoz hasonlóan Oscar-díjas Alicia Vikander (mindketten ugyanabban a kategóriában lettek kitüntetve) keresi eltűnt édesapját a világ különböző pontjain. A svéd színésznőt egy norvég rendező, A hullámot jegyző Roar Uthaug irányította. Mindkettőjüknek ez az eddigi legnagyobb szabású produkciója, Uthaug számára ráadásul az első angol nyelvű vizsga is.










vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor