„A szelídség szobra volt” – mondta Ferenczy Béniről egyik versében Weöres Sándor, hozzátéve, hogy „ha rá emlékezem, ablakokat, üvegajtókat látok élesen metszett napsütésben (…) Élet, halál: ő mindkettőn túljutott, s ahol szobrai sorban állnak, ott e kettőről semmi hír, csak nyugalmas
 néma tudás van.”
Legizgalmasabbak talán a bécsi korszakában készült művek, a női és fiú aktok és torzók – egész életében a meztelen emberi alak ábrázolásának titkait kutatta. Sokak szerint a legnagyobb magyar szobrász, s ha ez kissé túlzásnak is hangzik, az biztos, hogy hatását a magyar művészetre nehéz lenne elvitatni. Babits Mihály bronz dombormű síremlékét a Kerepesi temetőben, kútfiguráját a Váci és Kígyó utca sarkán vagy Ülő nőjét a Horvát-kertben senkinek nem kell bemutatni. Azt viszont már nem tudja mindenki, hogy grafikusként is jelentőset alkotott, több könyvet is illusztrált, utolsó, balkezes művei pedig a művész betegség fölötti diadalát (is) jelentik. Virágfestményei számtalan magyar költőt megihlettek Adytól Babitson, Kosztolányin és Szép Ernőn át József Attiláig. A Ferenczy Múzeum kiállítása a teljes életműre fókuszál, ahol Ferenczy Béni szobrai mellett különleges szépségű grafikái és érmei is megtekinthetők.
Szentendre, Ferenczy Múzeum
06. 24-ig
|
vissza
vissza a lap tetejére
