Huszonharmadik alkalommal rendezik meg a Duna Karnevált Budapesten – a június 8. és 17. között zajló rendezvénysorozat célja az értékmegőrzés, a hagyományos kultúra hangsúlyozása, a közösségépítés a néptánc és a népzene erejével. Idén sok száz magyar és külföldi művész vesz
részt a fesztiválon. A Hősök terén rendhagyó Emir Kusturica-koncert és V4 tánckarnevál, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon pedig gálaműsor és kalotaszegi „időutazás” várja a nagyérdeműt. Az esemény kapcsán a Kiváló Fesztivál és Europe Top 500 címmel is kitüntetett karnevál igazgatójával, a Duna Karnevál megálmodójával és rendező-koreográfusával, Mucsi Jánossal beszélgettünk. A Harangozó Gyula-díjas alkotó több állami kitüntetés után idén március 15. alkalmából a Magyarország Érdemes Művésze díjat vehette át.
Idén olyan híresség is színpadra áll a Hősök terén, mint Emir Kusturica, aki a The No Smoking Orchestrával közösen koncertezik június 15-én. Hogy esett épp rájuk a választásotok?
M. J.: Az Esztrád Színház vezetőjével közösen döntöttünk Kusturica mellett, mert úgy gondoltuk, hogy az ethno-rock stílus remekül illik a programsorozatunk profiljához. Egyébként imádom a filmjeit, különösen A cigányok ideje és az Arizonai álmodozók a kedvencem. Felcsendülnek Kusturica új, Corps Diplomatique című lemezének dalai is. Különleges előzenekari produkcióval indul az est: magyar, délszláv autentikus és feldolgozott népzene lép egymással kölcsönhatásba Pál István „Szalonna” és Bandája, valamint a Kolo Zenekar megszólaltatásában.
|
A Duna Karnevál mindenkori célkitűzése, hogy kiemelkedő minőségű, művészi értékekben gazdag, változatos programokat kínáljon, s hogy elősegítse a kultúrák közötti párbeszédet. Minden évben van meghatározó téma. Idén mi kerül a fókuszba?
M. J.: Idén a négy visegrádi nemzet – Lengyel- és Csehország, Szlovákia és Magyarország – kap kiemelt figyelmet. Június 17-én a Hősök terén a Visegrádi Tánckarnevál keretében egész estés táncszínházi produkciót láthat a közönség, színpadra állnak a V4 országok táncos és zenész előadói. Láthatunk-hallhatunk többek között polonézt és mazurt, de lesz cseh polka, szatmári verbunk és csárdás, valamint cigány tánc is. A produkció záróakkordja megidézi az ötven évvel ezelőtt elindult táncházak légkörét, a közönség gyönyörködhet a díszes viseletekben, lesz pünkösdi király és királynő választás, kezdésként sok-sok tehetséges gyermek táncos emeli az est ünnepi hangulatát.
A június 16-i, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon tartandó 23. Duna Karnevál Gála, ha jól tudom, több száz táncost szólít a színpadra.
M. J.: Valóban, a külföldi táncegyüttesek közel háromszáz művészének közös műsora a Világkarnevál; ezúttal Bulgáriából, Csehországból, Görögországból, Lengyelországból, Macedóniából, Olaszországból, Peruból, Szlovákiából és Törökországból érkeznek együttesek. A Gála második részében kerül színre a Szerelmünk, Kalotaszeg című produkció, amely a Duna Művészegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes főszereplésével valósul meg, a Bartina, a Szekszárd, a Bem és a Bihari Táncegyüttes közel kétszáz művészének együttműködésében, a hagyomány és a korszerűség szellemében. Kalotaszeg olyan kiváló táncosokat, zenészeket adott a népművész világnak, mint például Ifj. Fekete János „Poncsa”, Mátyás István „Mundruc” vagy Berki Ferenc „Árus”, előadásunk az ő művészetükből, munkásságukból merít, kalotaszegi magyar, román és cigány táncokra és zenére épül. Nagyszabású, minden korosztályt megszólító, minőségi együttlétet kínáló, egyedülálló műsorokkal készülünk tehát, s idén is igyekszünk mindent megtenni azért, hogy szövetségre léphessen egymással néptánc és kortárs tánc, népzene és világzene, tradíció és innováció, valamint az esztétikum és az egzotikum élménye.
|
vissza
vissza a lap tetejére
