Interjú
Innovatív, összművészeti, kiváló – más néven Budafoki Dohnányi Zenekar
2018-05. szám / Pavlovics Ágota
A Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) hivatásossá válásának negyedszázados születésnapjához érkezett 2018-ban. Az évfordulót két hangversennyel is megünnepelték, április 25-én a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében és május 9-én a budafoki Klauzál Házban, a Budafok-
Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál nyitóhangversenyén. A kiváló zenekar karizmatikus ügyvezető-zeneigazgatójával, Hollerung Gáborral az elmúlt 25 év sarokpontjairól, a következő hónapok koncertjeiről és a szívének oly kedves kóruséneklésről beszélgettünk.
Szívből gratulálok a zenekar születésnapjához, arra kérem, foglalja össze az eltelt negyed század sarokpontjait.
H. G.: Köszönöm szépen. 25 év határköreit nehéz meghúzni. Az önkormányzat bátor lépése volt, hogy annak idején kerületi zenekarban gondolkozott. A rendszerváltás után az önkormányzattól függött, mennyit ad a zenekarnak. Mindig küzdelemben lévő együttes voltunk. 2002-ben átmenetileg stabilizálta a zenekar anyagi helyzetét az 50 százalékos bérfejlesztés, 2011-ben viszont a felszámolás szélén álltunk. Aztán jött a Sting-koncert, amiből sokat tanultam, megértettem, hogy a crossover marketingértéke ezerszerese a klasszikusénak. Rájöttem, mi az a marketing, amivel sok embert el lehet érni, és ekkor jött rá az önkormányzat is, hogy a zenekar jó marketingeszköz a kerület számára. A két felismerés egy időben történt, ami szerencsés körülménynek bizonyult. Vannak, akik azt mondják, árulás egy szimfonikus zenekartól, amit csinálunk. Mi számos, Magyarországon akkor még ismeretlen crossover produkcióba vágtunk bele, mi indítottuk el a filmzene produkciókat, ugyanígy a Havasi Balázs produkciót, amelyekből mára sok szempontból kultikus brand lett. Emellett mások által nem művelt, összművészeti produkciókat gondoltunk ki és csináltunk meg. Sajnos a zenei közélet nagy része abban érdekelt, hogy 20-30 éves struktúrákat konzerváljon, mert ez anyagi szempontból előnyös számukra, mi viszont arra kényszerültünk, hogy új utakra lépjünk, hogy a költségvetésünk 70 százalékát képesek legyünk előteremteni a bevételeinkből.
Ön a kórusmozgalom motorja évtizedek óta. Mi újság az Akadémiai Kórustársaság háza táján?
H. G.: 40 éve léptem be a kórus ajtaján, 38 éve vezetem a ma már 100 fő feletti létszámú kórust. Nehéz az utánpótlás. A férfiak és nők aránya nem éppen ideális. Mindezek ellenére profikat megszégyenítő mennyiségben énekelnek. Május 18-21. között, a pünkösdi hétvégén a Müpa ad otthont a Nemzetközi Kórusünnepnek. Hihetetlen, magával ragadó élménynek ígérkezik. A rendezvény egyik tetőpontja Händel Messiásának előadása a fesztivál résztvevőiből alkotott, kétszer 350 tagú kórussal. A hangversenyen Händel oratóriumának egy Magyarországon eddig nem hallott verziója hangzik el. A hangverseny az Énekel az ország hagyományát folytatja, a magyar kórusokhoz ezúttal külföldi énekesek is csatlakoznak.
Ön a Zempléni Fesztivál művészeti vezetője, a Budafoki Dohnányi Zenekar a fesztivál rezidens zenekara. Milyen programban gondolkodik? | hirdetés
 |
|
H. G.: Finanszírozási okokból nem állt még teljesen össze a program, ami biztos, hogy augusztus 10-én, Szakcsi Lakatos Béla 75. születésnapján a nyitóhangverseny szólistája az ünnepelt és a fia lesznek, akik Johann Sebastian Bach Kettősversenyét játsszák. A szünet után a 100 éve született Leonard Bernstein West Side Story című szvitjét szólaltatja meg a BDZ.
A Tokaj Fesztiválkatlanban a Müpa és a BDZ márciusban bemutatott közös produkciója lesz látható. Milyen lesz ez a Marica grófnő?
H. G.: Augusztus 17-én is az eredeti Marica grófnő fog megszólalni. Ez a verzió ismeretlen volt Magyarországon, bizonyos számok szövegét magunk fordítottuk. A címszerepet Rálik Szilvia operaénekes énekli, a többi szereplő is ismert és elismert operaénekes: Boncsér Gergely, Hábetler András, Rácz Rita, Haja Zsolt, Balga Gabriella, Wiedemann Bernadett. Az előadást Böhm György rendezi. A barokk zene hívei találkozhatnak a Vashegyi György vezette Orfeo Zenekarral és a Purcell Kórussal, emellett felcsendül a gödöllői Barokk randevúra készülő darab, Pergolesi Úrhatnám szolgáló című vígoperája. A zárókoncert is különleges lesz, a fesztivál történetében először lép színpadra a Magyar Állami Operaház zenekara. Azokból a darabokból áll majd a műsoruk, amelyeket fennállásuk során számukra írtak, Erkel Ünnepi nyitánya, Dohnányi Szimfonikus percei, egy-egy Bartók- és Weiner-mű, végül Kodály Galántai táncok című szerzeménye hangzik el a pataki Rákóczi-vár falai között.
Dióhéj
A Budafoki Dohnányi Zenekar a harmadik legnagyobb költségvetésű zenekar Magyarországon a Budapesti Fesztiválzenekar és a Nemzeti Filharmonikusok mögött. 2017-ben költségvetése meghaladta az 1,130 milliárd forintot, melyből közel 800 millió forint saját bevétel volt. Tavaly 97 hangversenyt adtak, amiből 15 crossover produkció volt. Olyan emblematikus produkciók kezdeményezői, mint a Cinemusic, illetve a Filmharmonikusok koncertek. 2017 januárjában José Carreras, novemberben pedig Andrea Bocelli koncertjén működtek közre. A hagyományos zenei programok keretében ebben az évadban négy szcenikus produkciót mutattak be a Müpában. Két operaprodukció közreműködői voltak a Magyar Állami Operaházban; a Kodály-év alkalmából az Énekel az ország produkcióban 500 énekessel adták elő Kodály Budavári Te Deumát. A Dohnányi Akadémia nemzetközi karmesterkurzus rövid idő alatt világszerte ismertté vált, óriási érdeklődés övezi, jelentős mértékben a zenekar színvonala miatt. A zenekarban számos kamaraegyüttes működik, pl. a Budapest Saxophone Quartet, a Corpus Harsona Kvartett, a Swing á la Django, emellett három vonósnégyes formációval és saját big banddel is rendelkeznek.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
