A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének legjelentősebb egységét a 150 évvel ezelőtt Kolozsváron született ifjabb Vastagh György állatszobrai képzik. Az agrártörténeti és művészeti szempontból is jelentős alkotások révén sok mindent megtudhatunk a
századforduló meghatározó háziállatfajtáiról, az állatok fajtajellegéről és tipikus arányrendszeréről. A szobrok érdekessége emellett az is, hogy ifjabb Vastagh György igyekezett megragadni állatmodelljeinek – a korszak sokszor többszörösen díjnyertes példányainak – egyéni jellegzetességeit és sajátosságait is.
Az 1900-as Párizsi Világkiállításon kétszeres elismerésben is részesült: kisméretű, festett gipsz állatalakjait és Csikós című szobrát aranyéremmel díjazták, de az 1910-es bécsi vadászati kiállításon, illetve az 1911-es Torinói Világkiállításon is aratott. Ifjabb Vastagh György számára különös jelentőséggel bírt, hogy művei minél élethűbbek legyenek. Munkamódszeréről az 1930-as évek elején a kairói Mezőgazdasági Múzeum számára készített állatszobrainak fennmaradt dokumentációja alapján alkothatunk képet. Állatmodelljeinek megörökítéséhez méretadatokat tartalmazó vázlatrajzokat, vízfestményeket és fényképfelvételeket egyaránt használt. A hiteles alkotások létrehozása érdekében állatorvosi anatómiai tanulmányokat is folytatott.
Az emlékkiállítás állatszobrai mellett a művész monumentális emlékműveit, valamint éremművészeti munkásságát is bemutatja. A budai Várnegyedben álló gróf Hadik Andrást lovon ábrázoló művének, valamint a Csikós című, kétalakos köztéri szobrának kicsinyített változatai az 1930-as évektől szerepelnek a Herendi Porcelángyár sikertermékei között. |
vissza
vissza a lap tetejére
