A csoportos kiállítás alkotói az emberi sebezhetőségről szóló történetekre fókuszálnak, a valahová tartozni akarás, az identitás kérdéseit vizsgálják, és személyes történeteken keresztül igyekeznek feltárni az emberi kapcsolatok komplexitását.
A Szász Lilla fotográfus munkái köré szervezett tárlat a művész irodalmi és filmes inspirációjára utalva három felvonásban teremt párbeszédet az eltérő műfajokban alkotó, ugyanakkor az intim történeteket hasonló érzékenységgel megfigyelő művészek munkái között. Lilla Szentpéterváron fotózta a Péter-Pál erőd falainál napfürdőző munkanélkülieket. Ugyanitt masíroz végig egy csapat tengerészkadét a törékenységet megtestesítő hófehér ingeket tartva maguk előtt Gluklya videofilmjében. Sebezhetőnek és kiszolgáltatottnak hatnak a Szász fotóin megörökített, ma már New Yorkban élő, második világháborús orosz zsidó veteránok is, csakúgy, mint az egykoron ellenséges oldalakon harcoló, mára szinte teljesen elfeledett lettországi katonák Anasztazia Horosilova fotóin. Unortodox családi közösségek komplikált kapcsolatai rajzolódnak ki Paz Errázuriz chilei bordélyházakban élő transzvesztitákról készült portréin és Szász Lilla budapesti prostituáltakkal készített fotósorozatán. Ditte Lyngkaer Pedersen egy nyolcvanéves tokiói asszony fotóalbumában talált régi fénykép történetét kutatja, Szász pedig lakása egykori tulajdonosának életét játssza újra a megboldogult idős nő tárgyi emlékein keresztül.
|