PM Online | Mozi

A magyar filmgyártás támogatási rendszere óriási adósságot törlesztett az elsőfilmeseket segítő Inkubátor Program elindításával. A döntősök versenyeztetése a nyugatabbra fekvő országokban már bevált módon, nyilvános előadásokon zajlik, mintegy felkészítve az alkotókat arra, hogyan

működik a nagy fesztiválokon a pitchingnek nevezett kalapozás. Az így megvalósuló projektek természetesen jóval alacsonyabb költségvetéssel készülhetnek el, mint a már befutott alkotók filmjei, ami arra ösztönzi a filmeseket, hogy álmaikat a realitások talaján tartsák.
Az immár négy éve tartó Inkubátor eddigi legnagyobb sikere Szilágyi Zsófia Egy nap című debütálása. Megvalósításában és történetében Szilágyi filmje aligha lehetne földhöz ragadtabb, karrierje viszont szárnyal: Cannes-ban mutatkozott be a szakma előtt, ahonnan a Fipresci-díjjal tért haza. Az Egy nap iránti rajongás nem véletlen, ugyanis Szilágyi megvalósítja azt, amit annyira irigyeltünk a román új hullám mestereitől: mindenki számára ismerős, vagy ha úgy tetszik, nagyon is átlagos élethelyzetekről, kortárs problémákról beszél rendkívül érzékeny módon. Hősnője, Anna (a kiváló Szamosi Zsófia) három gyerekkel lohol iskolába, óvodába és különböző edzésekre. A főállású családanya és mellékállású olasztanárnő napjának minden perce be van osztva, miközben saját magára sem marad ideje – vagy arra, hogy az épp hűtlenkedő férjével (Füredi Leó) higgadtan átbeszéljék a közös jövőt. Az Egy nap az apró pillanatok filmje, hiszen másból sem áll, mint ezekből a hétköznapi momentumokból – mégis, miközben sokrétűen érint nagyon is aktuális kérdéseket, a kézikamera zaklatottságával thrilleri feszültséget teremt.

Egy nap (12)
Magyar film