Összeállítás
A nevem Hood, Robin Hood
2018-10. szám / Szalóky Bálint
Az íjjal, karddal mesterin bánó Robin az angol mondakör megkerülhetetlen szereplője. A szegényeket megsegítő és gazdagokat megkopasztó törvényen kívüli az elmúlt 600 évben számos alakváltozatban volt ismert, így nem csoda, hogy Hollywood sem akart kimaradni a buliból, és
már a némafilmesek is lecsaptak Robinra. A legújabb, hazánkban forgatott adaptáció november 29-től látható a mozikban. Lássuk hát a legismertebb előzményeket!
Robin Hood kalandjai (1938)
Rendezte: Kertész Mihály, William Keighley
Főszereplők: Errol Flynn, Olivia de Havilland, Basil Rathbone, Claude Rains
Ahogy Douglas Fairbanks neve gyakorlatilag összefonódott Robin Hooddal az 1922-es némafilm-feldolgozás jóvoltából, ugyanez megtörtént a ’30-as évek végén Errol Flynn-nel is. A korábban inkább biztonságos, közepes költségvetésű mozikat készítő Warner Bros. szuperprodukciója korának egyik legdrágább filmje volt, amely ragyogó színekben pompázott az akkoriban újdonságnak számító Technicolor technológiának köszönhetően. Erich Wolfgang Korngold zenéje pedig annyira meghatározó lett a kalandfilmek műfajában, hogy később John Williams is azt vallotta, hogy ez jelentette az inspirációt számára a Star Warshoz. A két főszereplő, Errol Flynn és Olivia de Havilland összesen kilenc (!) filmet készített együtt, de mind közül a Robin Hood kalandjai a legemlékezetesebb: hetven év távlatából is játékos és izgalmas kaland.
Robin Hood (1973)
Rendezte: Wolfgang Reitherman
Az Errol Flynn-korszak utáni évtizedekben számos, más-más korosztályt és közönséget megcélzó Robin Hood született; volt köztük gengsztermusical Frank Sinatrával a főszerepben, és a horrorokra specializálódott angol Hammer stúdió is elkészítette a maga, természetesen sötét tónusú feldolgozását. Az erősen ingadozó minőségű és költségvetésű interpretációk rendesen elkoptatták a Robin Hood-brandet, hogy aztán egy Disney-rajzfilm adja vissza a karakter régi dicsőségét. A rókákra, medvékre és egyéb fotogén állatokra szabott animációs mozi előszeretettel nyúlt a Flynn-féle klasszikushoz, és bár korántsem tartozik a legismertebb Disney-animációk közé, kedves és szerethető mozi – ezen a tényen pedig még az sem változtat, hogy meglehetősen olcsó húzás volt a Hófehérkéből, A dzsungel könyvéből és a Macskarisztokratákból újrahasznosítani néhány táncjelenetet.
Robin és Marian (1976)
Rendezte: Richard Lester
Főszereplők: Sean Connery, Audrey Hepburn, Robert Shaw, Nicol Williamson, Denholm Elliott
A korszak kosztümös kalandfilmjeinek megbízható iparosa, Richard Lester A három testőr és annak folytatása után látszólag tutira ment, amikor két szupersztár főszereplésével mesélte újra a jól ismert sztorit. Ám Lester mégiscsak kockáztatott: Connery és Hepburn ugyanis már a negyvenes éveikben jártak, a film pedig évtizedekkel azután veszi fel a fonalat, ahol a legtöbb feldolgozás véget ért. Az alkotás ügyesen egyensúlyos a kalandfilm, a romantika és a nosztalgia között, a két főhős pedig legalább annyira izgalmas páros, mint amennyire jó választás volt Robert Shaw Nottingham városbírójának a szerepére. A Robin és Marian az egyik legemlékezetesebb „revizionista” Robin Hood-feldolgozás. | hirdetés
 |
|
Robin Hood, a tolvajok fejedelme (1991)
Rendezte: Kevin Reynolds
Főszereplők: Kevin Costner, Morgan Freeman, Christian Slater, Alan Rickman, Mary Elizabeth Mastrantonio
A film, amely a kilencvenes évek elején újradefiniálta a kosztümös kalandfilm műfaját, és végérvényesen az egekbe emelte az egyébként is csúcson lévő Kevin Costnert – nem mellesleg pedig agyonjátszott slágert csinált Bryan Adams betétdalából. Szinte hihetetlen, hogy a korabeli kritikák mennyire nem szerették a filmet (Costner még Arany Málna-díjat is kapott), de az idő végül az alkotókat igazolta: a romantikus kalandfilm kimagaslott a ’90-es évek robbanásokkal teli látványfilmjei közül, bemutatása évében pedig a második legnagyobb kasszasiker lett, közvetlenül a Terminátor 2. – Az ítélet napja után végzett. A történet egyedüli vesztese egy másik, a Costner-féle verzióval párhuzamosan készült Robin Hood-film lett, amiben Patrick Bergin játszotta a címszerepet. Olyannyira nem sikerült kitörni a nagyobb rivális árnyékából, hogy Bergin filmjét Amerikában végül nem is játszották a mozik, egyenesen a tévéképernyőn kötött ki.
Robin Hood (2010)
Rendezte: Ridley Scott
Főszereplők: Russell Crowe, Cate Blanchett, William Hurt, Mark Strong
A történet realistábbnak szánt megközelítése a legenda helyett azzal foglalkozik, hogy Robin hogyan válik törvényen kívülivé. A számtalan forgatókönyv-átírás és a forgatás kezdetének csúszása nem vált a film előnyére: a végeredmény egy sötét, erőszakos és unalmas mozi lett, ami túl komolyan veszi magát, miközben módszeresen igyekszik leszámolni a legendával. Crowe Robin Hoodja ennek ellenére tisztességes nézőszámot ért el az Egyesült Államokban, ahol ekkorra már elkönyvelték, hogy a kosztümös filmekkel csupán Európában lehet számottevő bevételt elérni.
Robin Hood (2018)
Rendezte: Otto Bathurst
Főszereplők: Taron Egerton, Jamie Foxx, Ben Mendelsohn, Jamie Dornan
 A legújabb, nagy részben az etyeki Korda Stúdióban forgatott feldolgozás fiatalos lendületet és ezzel párban járó akcióorgiát ígér. A filmről sokáig csak a stábot érintő bulvárhírek láttak napvilágot, ami nagyban köszönhető Jamie Foxx rendkívül intenzív jelenlétének a különböző közösségi oldalakon. Láthattuk például, ahogy egy szál fürdőnadrágban napozik a hóban, vagy a Dérynében spontán előadja a My Wayt a helyi zongorista kíséretében. Ennél azért talán valamivel lényegesebb, hogy ez lesz a Birmingham bandája egyes epizódjait jegyző Otto Bathurst rendező első nagyjátékfilmje, ami talán végérvényesen a sztárok közé repíti a Kingsmannel már befutott, de még karrierje elején járó Taron Egertont.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
