A Tabánt, ezt a máig nosztalgiával emlegetett városnegyedet grafikák, festmények és fényképek sokasága örökítette meg az elmúlt évszázadokban. A régi képeken a Gellért-hegy oldalába felkúszó girbegurba utcák apró, földszintes, egy-két ablakos házai között sokszor feltűnik egy karcsú
 templomtorony pompázatos barokk sisakkal, amelyet ma sajnos már hiába keresünk a Tabán látképében. Ez a városrész fölé magasodó épület még a 18. században épült szerb ortodox székesegyház volt, amely a mai emlékezetben a romantikus-kiskocsmás bohémnegyedként élő Tabán egy távolabbi, kevésbé ismert múltjának tanúja.
Ez a múlt szólal most meg a Budapesti történeti Múzeum (BTM) novemberben megnyílt tárlatán, ahol a teljes kiállítási anyag erre az egyetlen templomra épül, illetve a körülötte élő szerb közösségre. Találkozhatunk a híres Szarvas-ház lakóival, például Pacsics János Baján született szerb lovaskapitánnyal, aki 10 évig élt itt, miután a napóleoni hadjáratok után visszavonult. Goethét fordított az anyanyelvére, tizennégy nyelven beszélt, a pest-budai szerb folyóiratok pedig sorra közölték – Berzsenyi hatását is mutató – verseit. Az itteni szerb szellemi életben a tabáni templom karizmatikus papja, Vitkovics János is meghatározó szerepet játszott. Édesapja, Vitkovics Péter az egri ortodox egyházközség papja, nagy műveltségű teológus volt, bátyja, Vitkovics Mihály pedig a klasszicizmus jelentős magyar írójaként vált ismertté – Berzsenyi is írt hozzá egy egészen terjedelmes levélverset.
A kurátori koncepció érdekessége, hogy a tárlat a székesegyház egykori helyétől kiindulva, időben visszafelé haladva, térben pedig egyre erősebben az épületre fókuszálva mutatja be a templom történetét, illetve a tabáni szerb közösség életében, valamint a budai városképben betöltött szerepét. A rendhagyó történeti áttekintőre a BTM saját gyűjteményén túl az újvidéki Matica Srpska Képtárból és a szentendrei Szerb Egyházi Múzeumtól is kölcsönzött izgalmas műveket. |
vissza
vissza a lap tetejére
