Összeállítás
A csattanófüggő visszatér: M. Night Shyamalan filmjei
2018-12. szám / Kovács Gellért
Gyorsan futott be, aztán szépen el is indult a művészi lejtőn: az indiai származású rendező-forgatókönyvírót, önjelölt Hitchcock-tanítványt, a filmvégi fordulatok nagy barátját, lelkes amatőr színészt azonban kár volt leírni. Több fiaskó után gyümölcsöző munkakapcsolatba került a kis költ-
ségvetésű műfaji produkciókban, leginkább horrorokban utazó Blumhouse stúdióval, s azóta megint megy neki a szekér. Január 17-én érkezik új thrillerje, az Üveg, amely szoros kapcsolatban áll előző rendezésével – meg még egy jóval régebbivel is. Nézzük hát, miféle út vezetett idáig.
Nyitott szemmel (1998)
Miről szól? Egy kisfiúról, aki nagypapája halála után a fejébe veszi, hogy kérdőre vonja Istent.
Mivel lep meg Shyamalan? Miután megrendezte élete első játékfilmjét (Praying with Anger), amely olyanynyira erősen reagált az indiai gyökereiből fakadó fiatalkori élményeire, hogy magára vállalta annak főszerepét is, Shyamalan rafinált családi stúdiófilmet készített a Miramaxnak. Családi, mert valóban ártalmatlan történet, s rafinált, mert súlyos és komoly dolgokról mesél. És a felvállaltan szentimentális befejezés már igencsak előrevetíti… Nem, nem a Stuart Little, kisegér forgatókönyvének fogásait, amit szintén Shyamalan jegyzett, hanem sokkal inkább a következő, szupersikeres rendezés legendássá vált befejezését.
Hatodik érzék (1999)
Miről szól? Egy kisfiúról, aki szellemeket lát. Egy pszichológusról, aki a szellemeket látó kisfiúnak segít. S arról, hogy milyen kevés pénzből is lehet döbbenetesen hatásos blockbustert készíteni – egy kisfiúról, aki szellemeket lát.
Mivel lep meg Shyamalan? Kereskedelmi szempontból nyilván azzal, hogy 40 millióból forgatott egy filmet, ami aztán 673 milliót hozott világszinten. Már az se volt semmi, ahogy Bruce Willist használta (drámai színészként), s felfedezte az akkor 9 év körüli Haley Joel Osmentet – de Shyamalan teljesítménye leginkább azzal vált szenzációvá, ahogy becsapta a nézőt, s az egyébként is igen ügyesen felépített, érzelmes horrorfilm utolsó másodperceivel teljesen átértelmezte az addig látottakat. És csak azért sem írom most le, mi volt ez a fordulat – bár alighanem az is ismeri, aki esetleg még mindig nem látta a Hatodik érzéket.
A sebezhetetlen (2000)
Miről szól? Egy biztonsági őrről, aki legalább annyira kitaszított, mint a kisfiú, aki szellemeket lát. Mert ő egy szuperhős – csak nem akarja elhinni. Egészen addig, amíg egy mániákus képregénygyűjtő nem kezdi el győzködni arról, hogy higgye csak el!
Mivel lep meg Shyamalan? Leginkább azzal, hogy bár Bruce Willis maradt, megint megtekerte kicsikét a színész akcióhős imidzsét – csak most máshogyan, mint a Hatodik érzékben. Shyamalan ezúttal is outsiderekről mesél, éretten, drámai lassúsággal s tapintható feszültséggel, Samuel L. Jackson csodásan megrázó alakításával. És persze egy csattanóval, ami itt még mindig nem csak önmagáért való. És igen, ez az a film, amelyre 2016-ban, váratlanul rácsatlakozott a Széttörve című Shyamalan-opus. (És most, már kicsit sem váratlanul: az Üveg.)
Jelek (2002)
Miről szól? Arról, hogy miképpen fest egy gonosz földönkívüli invázió egy magányos farmról nézve – és csakis onnan. Na meg arról, hogy mire képes Mel Gibson, ha lelkipásztor.
Mivel lep meg Shyamalan? Hogy kicsit hamar kezdték maguk alá temetni a manírjai. A Jelek még mindig jó film, a kitaszítottság témája nagyon is konkrétan képviselteti magát, tele van feszültséggel, de bármennyire is működik az innentől rutinszerűen felmutatott – elviselhetően giccses – fordulat a fináléban, Shyamalan ezúttal már nem képes elhitetni, hogy ő csak egy tehetséges, szerény történetmesélő. Zseninek gondolja magát.
A falu (2004)
Miről szól? Shayamalan ráerősít a vallási vonalra: számos világsztárt felvonultató, zárt (nagyon zárt) közösség retteg attól, hogy ha kilépnek a külvilágba, jönnek a szörnyek. És mintha tényleg jönnének. De a shyamalani csattanó biztosan megérkezik a végére.
Mivel lep meg Shyamalan? Jó ideig az utolsó olyan filmjével, ami nem volt kicsit sem röhejes. Csak kissé megfáradt. De legalább a mondanivalóhoz valóban a finálé fordulata adta a kulcsot. Bár A falut sokkal inkább a színészek játéka teszi megjegyezhetővé.
| hirdetés
 |
|
Lány a vízben (2006)
Miről szól? Egy lányról a vízben. Egy varázslatos, gyönyörű lányról a vízben. Akit Storynak hívnak. És egy kis közösségről, akik meg akarják menteni Shyamalan sztoriját – akarom mondani, Storyját.
Mivel lep meg Shyamalan? Igazából ekkor már csak az volt meglepő, hogy Shyamalan ennyire tévedhetetlennek gondolja magát. S bár (sértett) önbizalma kétségtelenül szórakoztató mesét eredményezett (amelyben egy filmkritikust is megöl a szörny, korántsem mellékesen), itt már nagyon lehetett érezni, hogy baj lehet.
Az esemény (2008)
Miről szól? Arról, hogy támadnak a növények. Bosszúból. Nem vicc. Az esemény című film tényleg arról szól, hogy támadnak a növények.
Mivel lep meg Shyamalan? Shyamalan saját ötletből készült filmjei közül kétségtelenül ez a legrosszabb – egyértelműen, röhejesen pocsék. Pedig a mester nagyon komolyan vette magát, annyira, hogy annak idején egyes vetítések előtt még maga a rendező is megszólalt egy speciális videóüzenetben, hogy elsősorban Hitchcock Madarakja inspirálta, s előre is elnézést kér, ha filmje túlságosan félelmetesre sikerült volna. Hát, nem sikerült úgy.
Az utolsó léghajlító, A Föld után (2010, 2013)
Miről szól? Arról, hogy Shyamalan Az esemény kudarca után kénytelen volt „bérmunkákat”, vagyis rá nem igazán jellemző stúdiófilmeket vállalni. Először egy Nickelodeon animációs sorozat moziváltozatát, amelyet épphogy megoldott, de minek, majd következett a Will Smith család Robinson Crusoe-szerű sci-fije – igen kevés megjegyezhető jelenettel.
Mivel lep meg Shyamalan? Semmivel. Bármennyire is kezdett nevetségessé válni, ahogy könnyen szerzett alkotói szabadságát maga ellen fordította, Shyamalan azért mindig is tehetséges filmes volt, aki nyilvánvalóan szenvedett attól, hogy mások dirigálnak neki.
A látogatás (2015)
Miről szól? Arról, hogy érdemes még bízni a rendezőben. Első Blumhouse-mozija hosszú idő óta először megint kis költségvetésből készült, de ez a kicsi bőven elég volt arra, hogy feszültségben tartsa a nézőt, akit mindvégig furdal a kíváncsiság, hogy a filmbeli unokák mire jönnek majd rá nagyon furcsán viselkedő nagyszüleikkel kapcsolatban.
Mivel lep meg Shyamalan? Azzal, ahogy visszatért. Szerényen, okosan – és ütősen. Bár A látogatást nálunk például nem is vetítették a mozik, aki otthon megnézte, bizony nyugtázhatta, hogy Shyamalan még mindig tud, ha akar. És azzal együtt, hogy itt is van csattanó, nem arra pakolta fel az egész filmet.
Széttörve (2016)
Miről szól? Elvileg egy sorozatgyilkosról, akinek 23 személyisége van. Gyakorlatilag is róla szól – de a film végén kiderül, hogy ő nem „csak” egy véletlenszerűen kiválasztott sorozatgyilkos, akinek 23 személyisége van…
Mivel lep meg Shyamalan? Hanem egy olyan sorozatgyilkos, aki igazából egy képregényes gonosz, aki ugyanabban az univerzumban lakik, amiben A sebezhetetlen játszódott. Vagyis valamilyen módon annak a folytatása! És ez bármennyire is furán hangzik, nagyon működött a meglepetés! És a film is jó. És szépen keresett vele a Blumhouse.
Üveg (2018)
Miről szól? Rendezőnk tehát meglehetősen trendi módon franchise-építésbe fogott, s egyelőre igen ügyesen csinálja. Az Üvegben visszatér Bruce Willis és Samuel L. Jackson is A sebezhetetlenből, no meg persze James McAvoy is a Széttörvéből – tiszta őrültekháza!
Mivel lep meg Shyamalan? Reméljük azzal, hogy nem csak blöffölt, s valóban tudja üzemeltetni az általa kitalált képregényes világot. Sok múlik rajta. Alighanem Shyamalan karrierjének további alakulása is.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
