Joe Cornish első filmje igazi telitalálat volt: az Idegen arcok a lakótelepi realizmust ötvözte egy inváziós mozival, sajátos brit elegyet alkotva. Hogy Cornish második mozijára nyolc évet kellett várnunk, abban közrejátszott az a szerencsétlen helyzet is, hogy bár felfigyelt rá Hollywood, és olyan nagy stúdiófilmekkel környékezték meg, mint Az éhezők viadala, a Die Hard és a Star Trek épp soron következő része, de végül egyiknek sem ő lett a rendezője.
Cornish végre-valahára elkészült második mozija kicsit visszakanyarodás az elsőhöz, azonban az Arthur-mondakör, a fantasy és a brit miliőbe ágyazott gyerekfilm keveréke közel sem annyira ütős mix, mint az Idegen arcok volt. Hiába kedvelhető a főszereplő srác (Louis Ashbourne Serkis – Andy Serkis fia), ebből a filmből hiányzik az a lélek és lendület, ami az előző mozi esetében megvolt – ráadásul a kétórás játékidő is inkább csak a gyengeségeket emeli ki. Pedig a Király ez a srác! már csak azért is bátor vállalás, mert az Arthur-mondakörnek rengeteg korábbi feldolgozása akad: pár éve Guy Ritchie próbálkozott az újraértelmezéssel, de látványosat bukott vele. Cornish elemében van, amikor a főhős karakterét és környezetét kell bemutatnia, de a tehetsége cserbenhagyta az eltérő műfaji elemek összepasszintásakor. Az Idegen arcok viszont elég jól sikerült ahhoz, hogy bízzunk benne: a Király ez a srác! véletlen mellényúlás csupán, és nem egy vesztes széria első állomása.
DVD
Kritika (3)
Bontonfilm |