A sajátos cli-fi műfajában írt regény helyszíne a felmelegedés következtében északra szorult emberiség egyik utolsó és talán legfejlettebb fellegvára, az Emberek Országa, Kalaallit Nunaat.
Az államban, mely harcban áll a keleti poszthumánokkal, az Antarktiszon kialakult ellenséges állammal, valamint a mai Kanada és Alaszka területén lévő Föderációval, többféle kevert nyelven beszélnek, főleg a skandináv országok szókincséből merítve. Iskolája a Heim, ahová csak a legjobbak juthatnak be – ők Kalaallit Nunaat leendő vezetői, akik biztosítják az emberiség fennmaradását. A Heim falain belül tilalmas a személyesség, a belső vívódás, a kételkedés; az Emberek Országának lakói számára mindent a társadalmi hasznosság elvei kell, hogy motiváljanak. Ilyenformán az álmok veszélyesek. A történet egyik főhőse, Nanouk márpedig álmodik. A regény másik hőse Umia, a reményteljes jövő előtt álló, végzős, úgynevezett toppurklasszás lány, aki akár még a közösség vallási-közigazgatási vezetői tisztségéig is felkapaszkodhatna, ha nem barátkozna Nanoukkal…
A climate fiction, vagy röviden cli-fi műfaja még kevésbé ismert a hazai olvasók számára, pedig egy hihetetlen termékeny, az utóbbi években felfutó alműfajról beszélünk a tudományos fantasztikum körén belül. Felkapottsága arra a szomorú tendenciára mutat rá, hogy a klímaváltozás témájával foglalkozni kell – az ide sorolható művek a fenyegető kilátásokat igyekeznek feltárni, hol profetikusan figyelmeztetve a közelgő veszélyre, hol megtervezve azt az „okos” civilizációt, amely válaszokat tud adni a szénalapú ipari termelés, a túlfogyasztás vagy a globális szeméthelyzet kínzó kérdéseire. Az idő egyre fogy, és egyelőre nem az emberiség áll nyerésre. |