Ajánló A Körös partján – Gyulai Géza Konyhája 2019-08. szám / Bóta Gábor
Nem lehet nem észrevenni a Géza Konyháját, ha az ember arra sétál közvetlenül a város szívében, Gyulán. Tábla is hirdeti, de nem ez a fontos, hanem az, hogy az egyik kis híd tövében, ott tanyázik a Körös partján. Hívogató terasza, amit körbeindáznak növények, gyönyörűséges fák
öveznek, messziről, szemet vonzóan látszik, az embernek rögvest kedve támad odamenni, letelepedni, ücsörögni, bámészkodni ott. Mustrálni a folyóban és a parton a vadkacsákat, vagy ki tudja, tán inkább tőkés récéket, és csak ott békében, nyugalomban, viszonylagos csendben lenni és lenni, no meg enni és inni.
A Géza Konyhája elnevezés sejteti, hogy családias vállalkozásról van szó, melynek fő motorja Annus Géza, aki igencsak energikus, mozgékony, középkorú férfi, egyáltalán nem bácsi, ahogy ezt az XY Konyhája elnevezéssel titulált helyek esetében leginkább megszoktuk. Kis pocak sincs, tagbaszakadt, jókedvű ember, látszik rajta, hogy imádja az életet, meg imádja, amit csinál, ha ételekről, munkájáról beszél, dől belőle a szó, humora is van, és folyamatosan megnyilvánuló vendégszeretete. Járt vendéglátó iskolába, kitanulta a szakácsmesterséget, főzött hotelben, majd megvette a mostani helyet, ahol előtte görög étterem működött. Ő jól menő pizzériát alakított ki belőle. Majd némi vargabetű után, ami idején gyorséttermet üzemeltetőknek bérbe adta a helyiséget, maga pedig a Borsodi Sörgyár területi vezetőjeként dolgozott, következett a Géza Konyhája. Kicsit mást akart adni, mint amit máshol is kínálnak. Itt bizony nincs gulyásleves és nincs rántott hús sem. Tudja persze, hogy Gyula nem az a hely, ahol bármeddig elmehet az ételekkel való kísérletezésben. Vannak bizonyos elvárások, meg ő is építeni akar a tradíciókra, csak közben azért szereti működtetni a fantáziáját, kiélni innovációs kedvét, hiszen sokfelé megfordult, temérdek mindent megkóstolt, és kamatoztatni akarja a tapasztalatait. Az étterem természetesen nem csak a teraszon működik. A belső tér igencsak otthonos, régi, patinás, mutatós tárgyakkal teli. Kicsit olyan, mint egy múzeum, és mégis a fő „attrakció” benne egy gyönyörűséges, modern, Olaszországból hozatott, nem éppen olcsó, spéci sonkavágó masina, ami szinte áttetszően vékonyra is képes azokat a sonkafajtákat vágni, amik így a legfinomabbak, és akár évekig is érlelődnek. Akadt, akinek annyira megtetszett ez a tényleg igencsak mutatós gép, hogy a drágasága dacára a lakásába dísztárgynak vásárolt egyet. A Géza Konyhájában háromfogásos, jutányos árú, 1390 forintos menüvel és élő zenével is kísért borvacsorákkal ugyancsak gazdagítják a kínálatot. | hirdetés
|
|
Előételként naná, hogy kipróbáljuk a Sonkaízelítő a pultból elnevezésű összeállítást, ami isteni serrano, pármai, házi füstölt sonkát, marinált articsókát, olajbogyót tartalmaz, meglehetősen gusztusos elrendezésben, saját készítésű, ropogós bagettel tálalva (1850 Ft). Igencsak figyelemreméltó még a ropogós, mogyorós bundában sült, olvadozó kecskesajt friss salátával (1450 Ft). Könnyedén üdítő az eperkrémleves mandulás, enyhén édes túrógombóccal (890 Ft). Szintén jólesik a mediterrán sültzöldség-krémleves kellemesen csípős, chilis garnélával (890 Ft). A bárányburger lefegyverzően omlós, friss saláta, salsaszósz és kalácsos jellegű, pompásan pirospozsgásra sült, házi készítésű zsemle dukál hozzá (1950 Ft). A kacsamellsteak, ha az én ízlésemet vesszük alapul, kissé túlsül, de azért ízletes, a bazsalikomos, rozmaringos ribizli és a kakukkfüves túrógombóc harmonikusan illeszkedik a húshoz. A zamatos szürke marhából származó rib-eye steak vadgombamártással és rösztivel adja ki még jobban az ízeit (4070 Ft). Érdekesség, hogy a Rákóczi túrós pohárkrém formájában érkezik (790 Ft). A tűzforró csokiszuflé viszont a lehető leghagyományosabb, erdei gyümölcsöntet teszi teljessé (980 Ft).
A Géza Konyhája, ahol a tulajdonos és Ráfi Szabolcs oldottan, lazán, szakszerűen szolgált ki bennünket, érezhetően „szerelemgyerek”, akik ott dolgoznak, szeretettel, kedvvel, hozzáértéssel teszik a dolgukat.
|
vissza |
|
| |