PM Online | Mozi

Az első világháború legnagyobb húsdarálója volt a somme-i csata, egymilliónál is többen haltak meg. Ebben a húsdarálóban találja magát a láztól szenvedő brit katona, egy bizonyos J. R. R. Tolkien. Mindennel szembemegy, ami itt van, minden értékkel, amit addig megtapasztalt.

Nem mintha nem lenne lemondással és kényszerekkel teljes fiatal élete, de tehetsége, tudása és nyelvérzéke mégis viszi előre.
Dome Karukoski (Tom of Finland, A zsémbes) filmje erre a fiatal Tolkienre koncentrál, aki még nem alkotja meg döbbenetesen színes és sikeres főműveit, nem meghatározó szerzője még a fantasy irodalomnak, hanem épp a lemondások és kényszerek, hibák, felfedezések által formálódik.
Afféle fejlődésregény ez, aminek a vége, egyben Tolkien szerzői életének eleje, az irracionális első világháború. De addigra mindaz, ami a művek veleje, már ott van, végigvonult Tolkien életén.
Az ilyen életrajzi filmeken mindig érezni valami sutaságot, mert egy olyan összetett, bonyolult életművet és szerzői univerzumot kellene megjelenítenie, aminek minimális felvillantása is elriasztaná a nézők zömét. Hiába hatalmas a Tolkien-rajongók tábora világszerte, nem lehet csak nekik filmet csinálni.
Ezért Karukoski egyrészt egy olyan cselekményt alakított ki, amely bárkivel megtörténhetne. Nyilván vannak utalások Tolkien fő érdeklődési területe, a nyelvek felé, de csak úgy, ahogy Hollywood letudja a matematikával foglalkozó filmeket: „Te megoldottad... A problémát! Ez fantasztikus!” Tolkien a maga 15 kreált nyelvével ugyanilyen részletgazdagon bontakozik ki ebben a filmben, amit a rajongók nem biztos, hogy értékelni fognak.