Köztudomású, vagy legalábbis azt hiszem, köztudomású, hogy a népszerű Jane Austen-regény eredeti címe nem Büszkeség és balítélet, hanem Büszkeség és előítélet, a regény magyar fordítói (elsőként Szenczi Miklós) csupán az angol cím alliterációját kívánták megmenteni a két B betűs szóval. De mintha többet is tettek volna ennél, mert arra is fölhívták a figyelmet, hogy az előítélet
gyakran balítélet, nehezen korrigálható, makacs tévedés, hiszen az ítélőnek, mindannyiunknak legelőször önmagunkat kell legyőznünk, hogy túl tudjunk lépni a már régen meghozott, bölcsnek gondolt, sokszoros tapasztalatokon nyugvó vélekedéseinken.
Mondok egy saját példát. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy az egyes országokban eltér az autóvezetési stílus, sokszor az alkalmazott, nem hivatalos jelzések is mást jelentenek. Ha nálunk villant az egyik autós a másiknak, az azt jelenti: mehetsz. Olaszországban ugyanez azt jelenti: jövök. Az ebből fakadó félreértés rossz esetben súlyos baleseteket okozhat. Ennek ellenére elég nyilvánvalónak tűnik, hogy a világ országaiban körülbelül egyformán jól vezetnek, nem tudok arról, hogy volna valamilyen kimutatás, amely azt bizonyítaná, Portugáliában veszélyesebb autóba ülni, mint Andorrában, az emberek megtanulják kezelni a szerkezetet, megtanulják a szabályokat és szokásokat, és többnyire oda érnek, ahová indultak.
Az ember mindezt tudja a józan eszével, de dolgozik benne a nem józan ész is. Valamikor, úgy húsz évvel ezelőtt befészkelte az agyamba magát az a meggyőződés, hogy Szlovéniában mintha rosszabbul vezetnének az emberek. Nem tudom, volt-e ennek valami konkrét kiváltó oka, vagy az agyvelő valami ostobasággal foglalja el magát, amíg fél automatikus üzemmódban teszi a dolgát, nyomja a gázt vagy a féket. Mindenesetre a gyom szárba szökkent, most jön Szlovénia, ahol rosszabbul vezetnek az emberek, szólalt meg a belső hang, amelynek nem volna szabad megszólalnia. Biztos van ennek valami haszna is, talán fokozott óvatosságra késztet, de ettől kezdve a téveszme mindig kap valami megerősítést, ha valaki hirtelen vált sávot, ok nélkül fékez, veszélyesen előz, rögtön jön a belső reakció, hát persze, Szlovéniában vagyunk, itt rosszabbul vezetnek. És ugyan ki figyeli ilyenkor, hogy talán nem is szlovén az autó rendszáma. |
Nyilván így éljük az életünket is, a befogadói életünket, tudjuk, hogy melyik színész rossz, melyik zongorista kiváló, nem üresíthetjük ki az elménket, mintha most hallanánk vagy látnánk őket először. De törekedni azért illene. Az előítélet vagy balítélet nem elkerülhető. Csak büszkék ne legyünk rá.
|
vissza
vissza a lap tetejére
