Összeállítás
Kellemes véres ünnepeket!
2019-11. szám / Szalóky Bálint
December 12-én érkezik a mozikba a Fekete karácsony, ami azoknak készült, akik a szirupos ünnepi romantika helyett valami erősebbre, véresebbre vágynak. Természetesen a horror műfajában
nem most fordul elő először, hogy a mészárlás kéz a kézben jár a szeretet ünnepével. Lássuk hát a legismertebb karácsonyi horrorokat!
Christmas Evil (1980)
Egészen a ’80-as évek végéig kitartott a javarészt a Halloween című slasher klasszikusnak köszönhető horror-(új)hullám. Nem is váratott sokáig magára az a film, amely egy másik népszerű ünnepen szabadítja ránk a sorozatgyilkosát. Harry nem bírja feldolgozni, amit gyerekként látott: a kedves papa télapónak öltözve szeretgette meg Harry mamáját. „Hősünk” immár felnőttként egy játékgyárban dolgozik, szabadidejében pedig önjelölt télapóként vezet nyilvántartást arról, hogy ki tesz rossz fát a tűzre – és jaj annak, aki a listájára kerül! Az alacsony költségvetésű Christmas Evil igazi bűnös élvezet, melynek John Waters rendező is a rajongói közé tartozik.
Silent Night, Deadly Night (1984)
Kultfilm a javából, aminek mindezidáig négy gyatra folytatása és egy másodvonalbeli újrafeldolgozása készült – az utóbbi Malcolm McDowell főszereplésével. Az eredeti film azonban egy igazi slasher klasszikus, természetesen újfent a Halloween és a Péntek 13. nyomdokain. Ezúttal egy bekattant, télapónak öltözött tinédzser indul el fejszével karácsonykor, és mondanunk sem kell, nem favágásra használja a fenyegető szerszámot – arra most nem térnénk ki, mi (vagy ki) kerül a filmben szereplő kitömött szarvas agancsára… A film hírnevéhez nagyban hozzájárult, hogy bemutatásakor a mozik előtt számos szülő tüntetett, amiért az alkotók – szerintük – meggyalázták a szent ünnepet. Kitartásukat siker koronázta, ugyanis a forgalmazó leállította a reklámkampányt, majd a mozikból is kivonta a filmet. Végül fél évvel később egy másik forgalmazó újra bemutatta, immár a körülötte lévő botrányt meglovagolva.
Szörnyecskék (1984)
Joe Dante klasszikusa hamisítatlan horrorkomédia. A filmben szereplő apró, cuki, szőrös teremtmény újdonsült tulajdonosának csupán pár egyszerű szabályt kellene betartania: a lényt soha ne érje se víz, se napfény, és legfőképpen: éjfél után ne kapjon enni! A film az év egyik legnagyobb kasszasikere lett, a kritika is keblére ölelte, pedig elég komoly versenytársa akadt az ugyanazon a héten bemutatott Szellemirtók jóvoltából. A nézői reakciók ennyire nem voltak lelkesek, sokan kifogásolták például, hogy a reklámkampány E. T.-szerű családi mozit sugallt (a producere ráadásul ugyancsak Spielberg volt), a végeredmény azonban jóval komorabb és ijesztőbb volt annál, hogy kisgyereket is el lehessen cipelni rá. | hirdetés
 |
|
Karácsonyi lidércnyomás (1993)
Amikor Rosszcsont Jack ellátogat Karácsonyvárosba, megirigyli a Mikulás munkáját. Elrabolja hát, és a helyébe lép, de a halloweeni ijesztgetésekhez szokott egykori ceremóniamester akarva-akaratlanul is a frászt hozza a gyerekekre. A Tim Burton felügyelete alatt készült produkció szokatlan hibrid: felnőtteknek szánt stop-motion animáció és musical, sok-sok horrorelemmel felvértezve. Az a fajta tökéletlen remekmű, aminek elkészülte egy nagy stúdiótól – kivált a Disneytől – ma már talán elképzelhetetlen lenne, miként az is, hogy megússza a PG („szülői felügyelettel látogatható”) korhatár besorolással.
Krampusz (2015)
A kis Max véletlenül megidéz egy démont, és elszabadul a pokol. Némileg meglepetésnek számított, hogy a főleg független filmekből ismert Adam Scott és Toni Collette is felbukkant ebben az ünnepek álságosságáról szóló horrorkomédiában. Michael Dougherty rendező néhány év leforgása alatt igazi nagyágyú lett, a Krampuszt követően az új Godzilla-filmet készítette.
Fekete karácsonyok
Az 1974-ben bemutatott eredeti Fekete karácsony nemcsak kultfilm, de filmtörténeti csemege is: egyike az első slashereknek, s mint ilyen többek között John Carpenter Halloweenjára is hatott. A kollégistalányokat karácsonykor célba vevő gyilkos történetét először 2006-ban frissítették fel, a hazai mozikban is bemutatott remake jóval több vérrel operált, és tökéletes érdektelenségbe fulladt volna, ha Amerikában néhány vallási szervezet nem akad ki a karácsonyra időzített premieren. Ezzel meg is volt a kellő hírverés: az eredmény így sem volt kimagasló, de a gyártási költségeket bőven visszahozta a 2006-os változat. A 2019-es feldolgozást a Blumhouse készítette, az a horrorban utazó produkciós cég, amely egyik legnagyobb sikerét a Tűnj el!-lel aratta. Ezúttal egy feministább megközelítésű horrort ígérnek és meglepő fordulatokat a gyilkos kilétére nézve.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
