Interjú
„A tág asszociációs rendszer eszméletlen jó játék”
2021-10. szám / Nagy Klaudia
2021. november 18. és 21. között hetedik alkalommal rendezik meg a Kamara.hu zenei fesztivált, melynek különlegessége, hogy művészeti vezetői, Simon Izabella és Várjon Dénes zongoraművészek mindig egy irodalmi téma köré szervezik az elhangzó műveket. A zenekedvelőket hat
koncert várja a Zeneakadémián, amelyek gyerekprogrammal és a Nádas Péter Kossuth-díjas íróval történő irodalmi beszélgetéssel egészülnek ki. Az illusztris hazai és nemzetközi fellépők mellett a hangsúly az adott téma üzenetén van, hogy ezt a legkomplexebb módon tudják közvetíteni a közönség számára. Simon Izabellát a fesztivál programjáról kérdeztük.
Honnan jött az ötlet, hogy egy irodalmi mű álljon a Kamara.hu középpontjában?
S. I.: Szinte észrevétlenül alakult a koncepció, hogy milyen jó lenne egy olyan kamarazene fesztivált rendezni, ahol kifejezetten irodalmi téma köré szerkeszthetjük a darabokat. A társművészetek mélyen kapcsolódnak egymáshoz, mint egy hatalmas, terebélyes fa, mely egyetlen gyökérzetből a felszínen szerteágazik. Az irodalom és a zene ezen belül is különleges kapcsolatban van egymással. Szokták is mondani, hogy a zene a legközvetlenebbül érthető nyelv. Ezek a kapcsolódások bennünket nagyon inspirálnak. Gyakorlás közben rengeteg információ, asszociáció jelenik meg a fejünkben, és ez segíti a munkánkat. A tág asszociációs rendszer eszméletlen jó játék. Ahogyan a műsorszerkesztés során még csak kettesben elkezdünk beszélgetni a zeneművekről és az adott regényről, majd a próbákon ez a kör a többi muzsikussal tovább bővül, így még több információ kerül napvilágra, mert mindenkinek eszébe jut egy-egy gondolat a művekkel kapcsolatban. A koncerteken pedig a közönség is bekapcsolódik, és még tovább gondolja.
Az idei téma Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényfolyamának első kötete. Mit jelent önöknek Proust monumentális alkotása?
S. I.: Már évek óta érlelődött bennünk a gondolat, hogy valamelyik Kamara.hu fesztiválnak ez a számunkra oly kedves mű legyen a témája. Idén ünnepeljük Proust születésének 150. évfordulóját, ami jó alkalom arra, hogy ezt az álmunkat megvalósítsuk. Proust műve olyan, mint egy hatalmas zenei alkotás. Dallamos, hullámzó a nyelvezete, ugyanakkor minden szót meg kell ízlelni, minden momentumban el kell mélyülni. Nagyon sok zenei utalás is található a könyvben. Például sokat vitatkoznak arról, hogy a valóságban vajon melyik darab lehet az első kötetben felbukkanó titokzatos „Vinteuil-szonáta”. Sokan Franck A-dúr szonátájára tippelnek, így természetesen ez a mű is felcsendül a programban.
A regényben megjelenő kulcsmotívumok az emlékezés, az idő és az ifjúság. A nyitó és a zárókoncert is az ifjúkort idézi fel.
S. I.: Szerettük volna, ha a fesztivál kap egy keretet. Így a nyitókoncerten elsőként Janáček Ifjúság című darabja szólal meg, a záróesten pedig Dohnányi Op.1. (c-moll) zongoraötöse hangzik el, amelyet mindössze 18 esztendősen komponált, és amire Brahms is azt mondta, hogy boldogan elfogadná saját darabjának. A téma egy hihetetlenül gazdag zenei válogatást engedett meg számunkra. A fesztiválon megszólaló zeneszerzők művei több korszakon ívelnek át Mozarttól egészen napjainkig. Olyan zenei különlegességek is megszólalnak majd, amelyek ritkán hallhatóak koncerttermekben. Például a méltatlanul elfeledett zeneszerző Reynaldo Hahn dalai, aki Proust szerelme és szellemi társa volt. Egy egészen különlegesen szép zenei világ megteremtője. Több olyan mű is elhangzik, melyeket először hallhat majd a közönség Kurtág György és Perényi Miklós egy-egy darabjának ősbemutatójaként.
Kik azok a nemzetközi előadóművészek, akik részt vesznek a fesztiválon?
S. I.: Nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert évtizedek óta a világ legrangosabb zenei fesztiváljainak vendégeiként nagyon sok különleges zenésszel ismerkedtünk össze, úgy is mondhatnám, hogy egy nagyon tág zenei család van mellettünk. Ezek a zenészbarátok boldogan jönnek a Kamara.hu koncertjeire, sokan közülük visszatérő vendégként. Idén olyan nemzetközileg elismert művészek fogadták el meghívásunkat, mint például Alina Ibragimova, Christoph Richter, Giovanni Guzzo, Henrik Brendstrup, Jonathan Biss, Mate Bekavac, valamint Anton Gerzenberg, a 2021-es Anda Géza Zongoraverseny nyertese. Természetesen hazai művészbarátainkra is ugyanolyan büszkék vagyunk, és nagyon sokat jelent jelenlétük, közreműködésük a Fesztiválon. | hirdetés
 |
|
Anda Géza születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi gálaesttel készülnek. Mitől különleges az ő személye az önök számára?
S. I.: Anda Géza magyar származású zongoraművész volt, aki a 40-es években Svájcba költözött. Korai, 1976-ban bekövetkezett halála után özvegye, Hortense Anda-Bührle nemzetközi zongoraversenyt szervezett tiszteletére, amely háromévente kerül megrendezésre Zürichben. Büszke vagyok arra, hogy férjem, Várjon Dénes mostanáig az egyetlen magyar, aki megnyerte a zongoraversenyt. A családdal azóta is szoros barátságot ápolunk.
Anda előtt négy Mozart-versenyművel tisztelegnek az előadók.
S. I.: Anda Géza rögzítette először lemezre az összes Mozart-zongoraversenyt. Rajongott Mozart zenéjéért, ezért mi is Mozart-művekkel emlékezünk rá. Két zongoraverseny után elhangzik a 4. (D-dúr) hegedűverseny is, majd az est végén megszólaltatjuk az Esz-dúr versenyművet két zongorára, melyet Anda is oly szívesen adott elő Clara Haskil partnereként. A koncertet a Concerto Budapest kíséri Keller András vezényletével.
Milyen programmal készülnek a gyerekek számára?
S. I.: A Varázsórának én vagyok a szerkesztője és a műsorvezetője, de ez egy igazi csapatmunka lesz, a Kamara.hu művészei is közreműködnek a műsorban. A foglalkozás fő témája az idő, aminek olyan sok jelentése van a zenében. A gyerekek megismerhetik a zene születését és az idő szervező erejét, hogy a hangok térben és időben hogyan rendeződnek el. A műsor alatt Kőszegi Csilla meseillusztrátor segítségével a gyerekek részesei lehetnek egy meseillusztráció születésének. Ezen kívül még lesz pár izgalmas dolog, de ez legyen meglepetés.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
