PM Online | Zene

A PajtaKult megálmodói azzal a céllal indították el 2021 szeptemberében a projektet, hogy összehangolják mindazon törekvéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtákban, csűrökben vagy hasonlóan izgalmas ipari épületekben zajlanak. A Fonó 25 éves tevékenységének
meghatározó helyszíne a Fonó Pajta helyisége, ahol a hazai nép- és világzene fővárosi eseményei, koncertjei, táncházai beépültek mindennapjainkba, de most már elmondhatjuk, a nemzetközi zenei körforgásba is. Horváth László, a Fonó ügyvezetője hasonló, működő pajtákat látva más helyszíneken is, szükségét érezte annak, hogy rendszerben gondolkodjunk ezekről az épületekről, mint a közösségek szervező erejéről, kulturális helyszíneiről, hiszen a pajtákban, csűrökben a zene, a tánc, az építészet, a gasztronómia és a kultúra hagyományos és modern formái otthon vannak.

„Találkozva Sülyi Péter őriszentpéteri Pajtaszínházával, ahol szintén 25 éve zajlanak kulturális programok; Szarvas József viszáki Kultúrpajtájában járva; Kovács Norbert Cimbi kiscsőszi álmainak megvalósulásával találkozva; megismerve az Alföldön, Üllésen tevékenykedő Pusztaszínházat, megfogalmazódott bennünk a gondolat, hogy össze kéne hangolni ezeket az értékeket. A célok ugyanis közösek, minden helyszínen egy irányba mutatnak: az adott közösségek megerősítése, a sok esetben műemlékké nyilvánított pajták karbantartása, fejlesztése, illetve tevékenységük, programkínálatuk szélesítése. Pár hónap alatt kiderült, hogy a vidéki és a határon túli közeg is ki van éhezve ezen új érzésekre, értékekre. Látjuk, hogy céljainkhoz hetente találunk új partnereket, akik vagy közösségben, vagy már igazi pajtában teszik a dolgukat.” – Horváth László, a PajtaKult kulturális igazgatója.
A példaértékű kezdeményezéshez csatlakozott Mezei Dániel műsorvezető, kreatív producer és három népdalénekes, a PajtaKult művész-nagykövetei, Paár Julianna, Kubinyi Júlia és Laposa Julianna. A kreatív anyagokat Varga Ádám és a HYPE stábja készíti. A PajtaKult törekvés mellé állt a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Magyar Művészeti Akadémia, szakmai partnerként a Szentendrei Skanzen és a Hagyományok Háza.
Az építészeti innováció magával hordozza, húzza, alakítja a közösségek mindennapjait. A kulturális hatások mellett hosszú távú gazdasági hatásai vannak a projektnek, a közösségek a jól működő pajtákat magukénak érzik, azok beépülnek napi rutinjaikba, a helyi szerveződések mellett turisztikai vonzerőt jelentenek. Közel 60 felfedezett vagy csatlakozott pajta szerepel a projektben. A stáb az elmúlt hónapokban bejárta ezek nagy részét, forgatott Őriszentpétertől a lovasi Márffy-házon és Viszákon át a hosszúhetényi Almalombban vagy Veresegyházán, Katlan Tóni malmában. Emlékezetesek az eddig megvalósult koncertek is, ahol többek között fellépett Boban Markovic, Harcsa Veronika, Bognár Szilvia, Tóth Viktor, Ferenczi György, vagy a Csík János és a Mezzo.