Interjú „Fontos, hogy közvetlenül, elfogadó és partnerségre épülő módon dolgozzunk” 2022-08. szám / Nagy Klaudia
A Néprajzi Múzeum kiemelkedő szerepet kap a magyar nemzeti identitás erősítésében, emellett nagy hangsúlyt fektet nemzetközi gyűjteményének bővítésére és bemutatására. 2022. május 23-án a Városligetben végleges otthonra lelt új, korszerű, kifejezetten az intézmény igényeinek megfelelően kialakított épületében. Ezzel egy időben elindultak a megújult múzeumpedagógiai foglalkozások is, amelyek minden korosztály számára izgalmas felfedezéseket tartogatnak változatos, játékos formában. Éliás Istvánt, az Ismeretközvetítési Főosztály vezetőjét az új épületről, programjaik céljáról és a nemrég létrehozott MÉTA-térről kérdeztük.
Milyen koncepció mentén épülnek fel a múzeumpedagógiai foglalkozások?
É. I.: Két dolgot emelnék ki, egy alapvetőt és egy specifikusat. Foglalkozásainkkal elsősorban a múzeumot értelmezzük. Szerepét, helyét az életünkben, a kultúránk, identitásunk, értékeink ismeretében és elmélyítésében. Esetünkben az etnográfia jelentéstartalmát, a néprajzi gyűjtemény hasznosításának lehetőségeit tartjuk fontosnak, a látogatók saját múzeumi élményének és tudásbővítésének érdekében. Speciálisan pedig a kiállítási tartalmakat, a bennük megfogalmazott kurátori üzeneteket, problémafelvetéseket közvetítjük minden korosztálynak.
Hogyan határozza meg a programokat az új épület?
É. I.: Inspirálja, de csak közvetett úton határozza meg. Az új helyzetünk, hogy a múzeum 150 év után első saját és egyben új épületbe költözhetett, az egész múzeumi jövőképünk átgondolását eredményezte. A muzeológusok számára ez egy nagyon motiváló lehetőséget jelentett arra, hogy újratervezzék, mit szeretne mondani a múzeum, a gyűjtemény a társadalmunk, a közönség számára. Múzeumpedagógiánk ezekre, a kiállításokban megfogalmazott üzenetekre épül. Ebben pedig nyilván benne van nemcsak az épület különlegessége, korszerűségének hatása egy friss, kortárs gondolatépítésre, hanem a világvárosi, urbánus környezet ténye is. Az épület egyik konkrét hatása, hogy a kiállítások megnövekedett alapterülete sokkal több tárgy bemutatását teszi lehetővé, amiben erősebb hangsúlyt tud kapni a nemzetközi anyagunk, ez pedig egy tágabb összefüggésrendszert mutat a foglalkozásainkhoz.
Miben térnek el a különböző korosztályok közötti foglalkozások?
É. I.: Különböznek a tartalomban, felépítésben, hangvételben, megszólításban, de azonosak a játékosságban és a változatos módszerekben. Mindenkinek azt igyekszünk nyújtani, ami igényének és a korosztályának megfelelő. Fontos, hogy közvetlenül, elfogadó és partnerségre épülő módon dolgozzunk, amiben számít a másik véleménye, meglátása, ahol érvek és ellenérvek mentén történik a cselekvés. Nem az a meghatározó, hogy fiatal vagy idős, hogy tapasztalatlan vagy gyakorlott, hanem az, hogy motiváló légkörben, bizalomra és tiszteletre építve alakítsuk ki a munkaformáinkat. A korosztályi megfeleltetés mellett hangsúlyos szempont a hátránykompenzáció, az esélyteremtés, a tehetséggondozás, azaz a társadalmi hozzáférés kiszélesítése.
Milyen módszerek segítségével lehet múzeumkedvelővé tenni egy kisgyermeket?
É. I.: Nálunk a tapasztalásra épülő élménypedagógia dominál, hogy hatással legyen rá, amit lát, amit gondol, amit cselekszik. Hatást pedig az érdekeltséggel tudunk kiváltani. Legyen érdekelt a megismerésben, a feldolgozásban, a gondolkozásban, a szabad és kritikai véleményalkotásban, az összefüggések felismerésében. Fedezze fel, hogy a múzeumban saját maga is releváns! | hirdetés
|
|
Hogyan működnek együtt a szervezőkkel, tanárokkal?
É. I.: A megnyitásunkat követően komplett tantestületeket hívtunk meg az új kiállításainkat és pedagógiai lehetőségeinket megismertető látogatásra. Közel harminc óvoda, iskola jött el és fogalmazta meg javaslatait, igényeit az együttműködés formáira. Ez nagyon jó alap számunkra, hogy szeptemberre előkészítsünk egy változatos kínálatot az oktatási intézményeknek. Nagyon fontos, hogy tartalmainkkal segítsük a közoktatást, az iskolán kívüli ismeretszerzési formák használatát.
Milyen célból jött létre a MÉTA-tér?
É. I.: A kiállításokat kísérő lehetőségként hoztunk létre egy interaktív közösségi és múzeumpedagógiai teret, a MÉTA-t. Elnevezése egy népi játékból származik, de betűi számunkra szimbolikus tartalmakat is hordoznak, úgymint: múzeum, élmény, tudás, alkotás. Felépítésében arra törekedtünk, hogy ez a tér csoportos látogatások mellett azonos hangsúllyal szolgáljon ki egyéni látogatói igényeket és közösségi funkciókat is. A látogatási időt, a produktív időtöltést szeretnénk általa meghosszabbítani és új múzeumhasználati szokásokat kialakítani. A MÉTA kiegészítője az ismeretközvetítésnek, de nem helyettesíti és nem is válthatja ki a kiállításban történő informálódást. Kiterjeszti azonban a múzeumi élményt analóg és digitális játékaival, a személyre és korosztályra szabható lehetőségeivel.
A Szöuli Történeti Múzeumban júniustól szeptemberig lesz nyitva a Néprajzi Múzeum kiállítása Egy napom címmel. A közeljövőben terveznek új, időszaki kiállítást Budapesten?
É. I.: Konkrétan ehhez a kiállításhoz kapcsolódóan lesz év végén egy minitárlatunk, ahol a tárlathoz meghirdetett koreai és magyar diákpályázat eredményeit mutatjuk majd be a MÉTA-ban. A koreai intézménnyel hosszú távú együttműködést tervezünk. Az Egy napom kiállítás is tovább fog vándorolni Dél-Korea Daegu városába, és tárgyalások folynak egy Budapestre érkező koreai kiállításról is. Ha minden kedvezően alakul, akkor 2023-ban egy nagyszabású, Szöulból érkező kiállítást láthat a közönségünk, amely biztosan kulturális csemege lesz nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is. Emellett a Néprajzi Múzeum már 2022 őszén izgalmas időszaki kiállításokkal készül, kortárs tematikára és a nemzetközi gyűjteményre fókuszálva.
|
vissza |
|
| |