Impresszum | Előfizetés  
  2024. november 21., csütörtök
Olivér

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
„Fontos, hogy közvetlenül, elfogadó és partnerségre épülő módon dolgozzunk”
2022-08. szám / Nagy Klaudia

A Néprajzi Múzeum kiemelkedő szerepet kap a magyar nemzeti identitás erősítésében, emellett nagy hangsúlyt fektet nemzetközi gyűjteményének bővítésére és bemutatására. 2022. május 23-án
a Városligetben végleges otthonra lelt új, korszerű, kifejezetten az intézmény igényeinek megfelelően kia­lakí­tott épületében. Ezzel egy időben elindultak a megújult múzeumpedagógiai foglalkozások is, amelyek minden korosztály számára izgalmas felfedezéseket tartogatnak változatos, játékos formában. Éliás Ist­vánt, az Ismeretközvetítési Főosztály vezetőjét az új épületről, programjaik céljáról és a nemrég létre­ho­zott MÉTA-térről kérdeztük.

Milyen koncepció mentén épülnek fel a múzeumpedagógiai foglal­kozások?
É. I.: Két dolgot emelnék ki, egy alapvetőt és egy specifikusat. Foglalkozásainkkal elsősorban a múzeumot értelmezzük. Szerepét, helyét az életünkben, a kultúránk, identitá­sunk, értékeink ismeretében és elmélyí­té­sében. Esetünkben az etnográfia jelentéstartalmát, a néprajzi gyűj­temény hasznosításának lehetőségeit tartjuk fontosnak, a lá­to­ga­tók saját múzeumi élményének és tudásbővítésének érdekében. Spe­ciá­lisan pedig a kiállítási tartalmakat, a bennük megfogalmazott kurátori üzeneteket, problémafelvetéseket közvetítjük minden korosztálynak.

Hogyan határozza meg a programokat az új épület?
É. I.: Inspirálja, de csak közvetett úton határozza meg. Az új hely­ze­tünk, hogy a múzeum 150 év után első saját és egyben új épületbe költözhetett, az egész múzeumi jövőképünk átgondolását ered­mé­nyezte. A muzeológusok számára ez egy nagyon motiváló lehetőséget jelentett arra, hogy újratervezzék, mit szeretne mondani a múzeum, a gyűjtemény a társadalmunk, a közönség számára. Múzeum­pe­da­gógiánk ezekre, a kiállításokban megfogalmazott üzenetekre épül. Ebben pedig nyilván benne van nemcsak az épület különlegessége, korszerűségének hatása egy friss, kortárs gondolatépítésre, hanem a világvárosi, urbánus környezet ténye is. Az épület egyik konkrét hatása, hogy a kiállítások megnövekedett alapterülete sokkal több tárgy bemutatását teszi lehetővé, amiben erősebb hangsúlyt tud kapni a nemzetközi anyagunk, ez pedig egy tágabb összefüggésrendszert mutat a foglalkozásainkhoz.

Miben térnek el a különböző korosztályok közötti foglalkozások?
É. I.: Különböznek a tartalomban, felépítésben, hangvételben, megszólításban, de azonosak a játé­kos­ságban és a változatos módszerekben. Mindenkinek azt igyekszünk nyújtani, ami igényének és a korosztályának megfelelő. Fontos, hogy közvetlenül, elfogadó és partnerségre épülő módon dolgozzunk, amiben számít a másik véleménye, meglátása, ahol érvek és ellenérvek mentén történik a cselekvés. Nem az a meghatározó, hogy fiatal vagy idős, hogy tapasztalatlan vagy gyakorlott, hanem az, hogy motiváló légkörben, bizalomra és tiszteletre építve alakítsuk ki a munkaformáinkat. A korosztályi megfeleltetés mellett hangsúlyos szempont a hátránykompenzáció, az esélyteremtés, a tehetséggondozás, azaz a társadalmi hozzáférés kiszélesítése.

Milyen módszerek segítségével lehet múzeumkedvelővé tenni egy kisgyermeket?
É. I.: Nálunk a tapasztalásra épülő élménypedagógia dominál, hogy hatással legyen rá, amit lát, amit gon­dol, amit cselekszik. Hatást pedig az érdekeltséggel tudunk kiváltani. Legyen érdekelt a megismerésben, a feldolgozásban, a gondolkozásban, a szabad és kritikai véleményalkotásban, az összefüggések felis­me­résében. Fedezze fel, hogy a múzeumban saját maga is releváns!
hirdetés

Hogyan működnek együtt a szervezőkkel, tanárokkal?
É. I.: A megnyitásunkat követően komplett tantestületeket hívtunk meg az új kiállításainkat és pedagógiai lehetőségeinket megismertető látogatásra. Közel harminc óvoda, iskola jött el és fogalmazta meg javas­la­tait, igényeit az együttműködés formáira. Ez nagyon jó alap számunkra, hogy szeptemberre előkészítsünk egy változatos kínálatot az oktatási intézményeknek. Nagyon fontos, hogy tartalmainkkal segítsük a köz­ok­ta­tást, az iskolán kívüli ismeretszerzési formák használatát.

Milyen célból jött létre a MÉTA-tér?
É. I.: A kiállításokat kísérő lehetőségként hoztunk létre egy interaktív közösségi és múzeumpedagógiai teret, a MÉTA-t. Elnevezése egy népi játékból származik, de betűi számunkra szimbolikus tartalmakat is hordoznak, úgymint: múzeum, élmény, tudás, alkotás. Felépítésében arra törekedtünk, hogy ez a tér csoportos látogatások mellett azonos hangsúllyal szolgáljon ki egyéni látogatói igényeket és közösségi funkciókat is. A látogatási időt, a produktív időtöltést szeretnénk általa meghosszabbítani és új múzeum­hasz­ná­lati szokásokat kialakítani. A MÉTA kiegészítője az ismeretközvetítésnek, de nem helyettesíti és nem is válthatja ki a kiállításban történő informálódást. Kiterjeszti azonban a múzeumi élményt analóg és digitális játékaival, a személyre és korosztályra szabható lehetőségeivel.

A Szöuli Történeti Múzeumban júniustól szeptemberig lesz nyitva a Néprajzi Múzeum kiállítása Egy napom címmel. A közeljövőben terveznek új, időszaki kiállítást Budapesten?
É. I.: Konkrétan ehhez a kiállításhoz kapcsolódóan lesz év végén egy minitárlatunk, ahol a tárlathoz meghirdetett koreai és magyar diákpályázat eredményeit mutatjuk majd be a MÉTA-ban. A koreai intézménnyel hosszú távú együttműködést tervezünk. Az Egy napom kiállítás is tovább fog vándorolni Dél-Korea Daegu városába, és tárgyalások folynak egy Budapestre érkező koreai kiállításról is. Ha minden kedvezően alakul, akkor 2023-ban egy nagyszabású, Szöulból érkező kiállítást láthat a közönségünk, amely biztosan kulturális csemege lesz nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is. Emellett a Néprajzi Múzeum már 2022 őszén izgalmas időszaki kiállításokkal készül, kortárs tematikára és a nem­zet­közi gyűjteményre fókuszálva.





vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor