Interjú
„Fantasztikus olajfestmények kerültek elő, amelyeket eddig nem ismertünk”
2022-10. szám / Nagy Klaudia
Vaszary János a magyar képzőművészet egyik legjelentősebb képviselője. Páratlanul sokoldalú alkotó, korai munkáin a szecesszió hatása figyelhető meg, majd az expresszionizmus, impreszszionizmus és az art deco irányába fordult. Hagyatékának nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria
(MNG) őrzi, amely 2016-ban hatalmas felfedezésre tett szert: a festő teljesen ismeretlen festményeire bukkant. Az eddig sosem látott művek a Vaszary. Az ismeretlen ismerős című kiállítás keretében tekinthetők meg 2023. január 15-ig a Magyar Nemzeti Galériában, ahol az új kincsek mellett számos kísérőprogrammal várják az érdeklődőket. A tárlat kurátorát, Gergely Mariann művészettörténészt Vaszary újonnan felfedezett alkotásairól és népszerűségének titkáról kérdeztük.
A Magyar Nemzeti Galéria egyik kiemelt feladata Vaszary János műveinek bemutatása. Hogyan történik a hagyaték gondozása?
G. M.: A Vaszary-hagyaték 1942-ben a Szépművészeti Múzeumba került, majd 1957-ben a múzeum teljes magyar gyűjteményét – így a hagyatékot is – az újonnan alapított Magyar Nemzeti Galériába áthelyezték. Bár a legnagyobb közgyűjteményi Vaszary-anyag a Nemzeti Galériában található, mégis jó pár évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy átfogó életműkiállítása megszülethessen. 2007-ben Plesznivy Edit kollégámmal együtt 350 alkotásból álló gyűjteményes kiállítást rendeztünk. Az összes korabeli katalógust, a megjelent könyveket, albumokat, cikkeket, tanulmányokat áttekintettük, az ország összes közgyűjteményi Vaszary-kollekcióját megnéztük, és a műkereskedők segítségével a magángyűjteményeket is feltérképeztük. A kiállítást vaskos tudományos katalógus kísérte. Vaszary közkedvelt művész, azóta több kiállítást szerveztünk a Vaszary Emlékházban, illetve Balatonfüreden a Vaszary Villában is.
Hogyan bukkantak rá az ismeretlen alkotásokra?
G. M.: 2012-ben a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria ismét egyesült. Amikor elkezdődött az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ építése, valamint az Új Nemzeti Galéria épületének tervezése, múzeumunkban többéves, költözést előkészítő nagyrevízió indult. Ennek során bukkantunk rá 2016-ban két lepecsételt vászontekercsre, amelyek annak idején a Vaszary-hagyatékkal kerültek be a Szépművészeti Múzeumba, és egyenként húsz-húsz olajfestményt tartalmaztak. A Nemzeti Galéria székhelye az ötvenes években a Kossuth téri Kúriában volt, majd 1975-ben a múzeum felköltözött a Várba, az újjáépített palotába. Ekkor fordulhatott elő, hogy a százezres nagyságrendű anyag átszállítása során egyes műtárgyak elkeveredtek. Hatalmas felfedezés és nagy öröm volt, hiszen olyan fantasztikus olajfestmények kerültek elő, amelyeket eddig nem ismertünk. Szerettük volna megosztani ezt a szenzációs felfedezést a szakmával és a nagyközönséggel. Kiválasztottuk a 24 legszebb kompozíciót, és múzeumi kollégáink megkezdték a művek restaurálását. A restaurált képek egységes ezüst keretet kaptak, így a kiállításlátogatók könnyen felismerhetik az újonnan megtalált festményeket.
| hirdetés
 |
|
Az új festményekhez milyen koncepció mentén válogatott a már ismert alkotások közül?
G. M.: Analóg műveket válogattam a most felfedezett képekhez, és ennek kapcsán próbáltam – ha nem is az életmű teljes egészét bemutatva – végigvezetni a látogatót a festő élettörténetén, hogy az egyes festői korszakokon haladva az új művek harmonizáljanak a többi kiállított művel. A múzeum gyűjteményéből és magángyűjteményekből eddig kevéssé ismert, ritkán látható alkotásokat válogattam. A Vaszary. Az ismeretlen ismerős című kiállítás fókuszában az állt, hogy a Vaszary-életmű az újdonság erejével hasson. A most felfedezett képekkel tovább gazdagítsuk ismereteinket változatos művészi munkásságáról.
Miért jelentős mester Vaszary, mi az a plusz, amit csak ő tudott?
G. M.: Nyitott, modern gondolkodású festő volt, aki tanulmányai során tökéletes szakmai tudásra tett szert. Kiválóan rajzolt, jól ismerte a festés technikáját, virtuóz módon használta az anyagokat. Megismerte az aktuális művészeti irányzatokat, sokat utazott, múzeumokba járt, a régi mesterek munkáit is tanulmányozta, és mindig volt művészi mondanivalója. Nem a látott valóságot akarta élethűen visszaadni – bár az akadémiai tanulmányai során ezt is tökéletesítette –, de egyre inkább afelé haladt a pályáján, hogy a festői kompozíció segítségével olyan mondanivalót adjon át az embereknek, ami a szerethető élet hangulatát, a színeknek egymáshoz való viszonyát, a formák összhangját, egy-egy enteriőr örömteli atmoszféráját közvetíti. Vaszary nem illusztrált, hanem modern festői tartalmakat jelenített meg. Témaválasztása és fogalmazásmódja közel áll az emberekhez. Az igazán jó művészek megtalálják azt a sajátos kifejezési módot és azokat a művészi eszközöket, amelyek csak rájuk jellemzőek és hitelesen tudnak szólni a nézőkhöz.
Az új tárlat kapcsán a Múzeum shopban megvásárolható egy frissen megjelent katalógus is, valamint rengeteg kísérőprogrammal készülnek.
G. M.: A kiállítás katalógusa elmeséli a művek megtalálásának történetét, az új képekről részletes stíluskritikai elemzést ad, és elhelyezi a műveket a művész egy-egy festői korszakának a vonulatában. Ezzel a művészi életpálya egésze kirajzolódik. De a katalógus tartalmaz egy rövid életrajzi összefoglalót, műtárgyjegyzéket és bibliográfiát is. Többféle program társul a kiállításhoz, különböző eseményekhez kapcsolódó vezetéseket szervezünk, érkeznek meghívott előadók is, ismert emberek, szakemberek, valamint játékosabb programok is lesznek gyerekeknek. A kiállításhoz filmvetítés is társul, a kiállítás bejárata mellett látható az évekkel ezelőtt készült, lírai hangulatú életrajzi filmösszeállítás. Sok személyes levél, tanulmány, elméleti írás ismert a festőtől, amit a kisfilm felidéz, és nagyon szépen kiegészíti a kiállításon látottakat.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
