PM Online | Zene

Több mint egy éve indult el egy kezdeményezés Horváth László, a Fonó igazgatójának ötlete alapján, hogy összehangolják azokat a kulturális törekvéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtákban, csűrökben zajlanak. Az ügy mellé állt számos művész és pajtatulajdonos és
nem utolsósorban a Petőfi Kulturális Ügynökség és az NKA, amelyek forrást biztosítottak a gyűjtőmunkához, amelynek során a Pajtakult csapata mintegy 100 pajtát járt végig és térképezett fel. Egy év elteltével már a Kárpát-medencei Pajták és Tündérkertek hálózatában gondolkodnak együtt a Hagyományok Házával és

annak erdélyi egységével. A komplex értékmegőrző és értékteremtő projektről a Pajtakult kulturális igazgatóját, Horváth Lászlót kérdeztük.

Miért pont pajta?
H. L.: Nagyon markáns építészeti jelenség a pajta, ezt jártuk körbe építészekkel, művészekkel az elmúlt évben. Velük együtt keressük azokat a leágazásokat, amik megmutatják, hogy a régi, műemlék pajtákkal mit lehet kezdeni, hogyan tudja szolgálni a pajta a közösséget, netán felváltani a falusi kocsmát, vagy kiváltani a művházakat. Az is felmerül, hogy hogyan lesz ebből új építészeti irány magyar stílusjegyekkel. A pajtáknak a szabad, felesleges tere milyen közösségi megmozdulásoknak adhat teret a lakodalomtól a két fős sakkpartiig, de nem mellékesen nagyon jó koncerthelyszín is a pajta! Összességében Szarvas József Kossuth-díjas színművész – a viszáki kultúrpajta és tündérkert tulajdonosa – által megfogalmazott gondolat az irányadó számunkra, hogy A régi az új! – van, amit nem kell újra kitalálni...

Milyen munkát végzett a Pajtakult az elmúlt évben?
H. L.: Sokezer kilométer van mögöttünk, megismertünk rengeteg olyan pajtatulajdonost, akik katalizátorai a helyi közösségnek. Sokan közülük kulturális térként működtetik a pajtát, koncerteket rendezve, vagy például mesefesztivált, de van, aki étteremként, rendezvénytérként hasznosítja, és van, aki eddig még nem tudta használatba venni ezeket a tereket. Számos helyszínre vittünk koncerteket, eseményeket, illetve forgattunk televíziós műsort és videós tartalmakat. A pajtatulajdonosok egymásban is társra találnak, hiszen sokszor hasonló problémával küzdenek, így adja magát a hálózatban gondolkodás.

Hogyan kapcsolódik ehhez a tündérkert?
H. L.: A tündérkertek ugyanazt a gondolatiságot követik a természeti, mint a pajták az épített örökség terén. Egykor ezek a parasztember életében szerves egységben léteztek. Ma sem mindegy, hogy egy pajtát tuják vesznek körül, vagy őshonos gyümölcsfák, hogy mennyire tud organikusan együtt lélegezni épület és természet. A pajtamozgalomban pont ez a szép, hogy – szemben az egykori művelődési házak betonépületeivel – ezek a terek szervesen kapcsolódnak a környezetükhöz.