Interjú
„Van miből építkezni belülről”
2023-03. szám / Nagy Villő
Quodlibet címmel látható Szemadám György Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának tárlata a Pesti Vigadó földszinti kiállítótermében. A munkák zöme az elmúlt néhány évben készült, mégis azoknak a gondolatoknak a vizuális megjelenítése, amelyek a művészt egy életen át foglalkoztatták.
Képzőművészeti tárlatának címe egy zenei kifejezés, miért erre esett a választás?
Sz. Gy.: A „quodlibet” valóban a zenében használatos elsősorban. Azt jelenti szó szerint: „amiket szeretek”, de úgy is értelmezhetjük: „válogatás a kedvencekből”. E kiállításon ötféle anyag szerepel: mindegyik nagyon fontos a számomra, de ezek nem feltétlenül alkotnak egyetlen egységet. Természetesen benne vannak a madarak, hiszen nagyon sok madaras festményem van, mostanában viszont már igyekszem egy kicsit eltávolodni tőlük.
Milyen témák szerepelnek még?
Sz. Gy.: Hét alkalommal szafariztam a feleségemmel Afrikában, ahol mindig nagyon erős benyomások értek – az ebből inspirálódó alkotások a kiállításomnak fontos egységét alkotják. Megfogott a földrész sajátos színvilága. Az emberek gyönyörű, fekete bőrén minden ruha, ékszer szinte világít. És maga a vidék: a vörös föld, a zöld növényzet, a hihetetlen színárnyalatokban pompázó virágok… Ez egy jelentős téma számomra. A nagyszüleim fiatalkora, nevezetesen az első világháború, szintén nagyon érdekel. Nagyapám harcolt az orosz fronton, meg is sebesült. Sokat mesélt erről az időszakról, és ez erősen megragadt bennem. Művészként felhasználom a régi dokumentumokat és reflektálok rájuk. Gyakorlatilag ezek a művek tiszteletadások a nagyszüleim felé.
Egy összefoglaló életmű-kiállításra számíthat a látogató?
Sz. Gy.: Ezt az anyagot két mű kivételével négy éven belül készítettem – azóta, hogy ide költöztünk, a fővárosnak a központtól távolabb eső, szinte falusias részébe. Akik ismerik a korábbi képeimet, szerintem egy kicsit meg fognak lepődni. A műcsarnokbeli kiállítás után, 2018-ban úgy gondoltam, hogy abbahagyom a festészetet, mert nem tudok továbblépni, már csak ismételném magam. Ez az érzés egy darabig tartott, de most szinte kényszert éreztem, hogy újrakezdjem. És valóban, ezek a művek teljesen mások lettek, új technikákat találtam ki. A festményeimről készült fotográfiákat dolgoztam át a legkülönfélébb eszközökkel például. | hirdetés
 |
|
A világesemények is befolyásolták az alkotófolyamatokat?
Sz. Gy.: Úgy vélem, ha a művész a külvilágra azonmód reagál, abból jóvátehetetlenül propagandaanyag vagy giccs születik. Az igazán lényeges élmény – szerintem sokan vagyunk így ezzel – nagyon lassan ülepszik le. Ami fontos, az úgyis óhatatlanul kikívánkozik, és akkor újrafogalmazzuk elölről. Meg kell mondjam, a pandémia, a háború a legkisebb mértékben sem foglalkoztatott alkotás közben. Hetvenöt éves vagyok, az embernek már van miből építkeznie – belülről. Egy képzőművész az én koromban már nem tud letérni a saját vágányáról, de tanulni még lehet. Új technikákat például, ahogy említettem. Jellemző tulajdonságom a sokféleség. A magánéletemből csak két állomást említenék: voltam a budapesti állatkert nagyragadozóinak a főápolója, és voltam a Magyar Televízióban főszerkesztő. E kettő között azért húzódik egy ív.
Igen járatos a jelképek világában is, kutatta is őket, ezért érdekelne, hogy az ösztönös inspiráció és a tudatosság hogyan hat egymásra az alkotófolyamat során?
Sz. Gy.: Erre nem tudok válaszolni, de talán egyetlen képzőművész se tud. El lehet jutni egy olyan pontra, hogy már szinte nem is kell gondolkoznom egy alkotáson, magától jön, és utólag rácsodálkozom: ezt én festettem? Honnan jön ez? Ennek szép szimbóluma a tarot egyik lapján is megtalálható. A tarot világa egyébként szintén a kiállításom egyik fő témája. Az I-es lap a Mágust (az alkotó embert, a művészt) úgy ábrázolja, hogy a jobbjával az asztal felé nyúl, ahol mindenféle tárgyak vannak – azaz a gyakorlati világban mozog –, a másik keze pedig felfelé nyúlik, mint egy áramszedő, az ég felé…
A kiállítás megtekinthető 2023. április 30-ig a Pesti Vigadóban.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
