Interjú
Egymást metsző korok – Baselitz és Schiavone művei a Szépművészeti Múzeumban
2023-06. szám
Georg Baselitz és Andrea Schiavone, egy kortárs német és egy 16. századi velencei képzőművész sokszorosított grafikáit bemutató kiállítással nyitott meg a Szépművészeti Múzeum megújult grafikai kiállítótere. A múzeum átfogó rekonstrukciójának utolsó lépéseként felújított és átadott
épületrészben október elejéig látható időszaki tárlat egy olyan kiállítássorozat első darabja, amely a Grafikai Gyűjteményben őrzött kortárs és régi alkotások közötti párbeszédet kívánja erősíteni. Bódi Kingával, a kiállítás egyik kurátorával beszélgettünk.
A Szépművészeti Múzeum felújításnak utolsó lépéseként június közepén nyílt meg a látogatók előtt az intézmény grafikai kiállítótere. Mikor találkozhatott a nagyközönség utoljára a grafikai gyűjteményben őrzött alkotásokkal?
B. K.: Ez az épületrész a felújítás miatt hosszú évekkel ezelőtt bezárt, de ez nem jelentette azt, hogy a grafikáink is teljesen zárt ajtók mögé kerültek volna. A múzeum különböző nagy időszaki kiállításain mindig jelentős számban szerepelnek grafikai műveink, és ez így volt a felújítás időszakában is. Másrészt több önálló grafikai tárlatot is rendeztünk a saját anyagunkból a múzeum kabinetterében: elég csak a 2021-ben bemutatott Leonardótól Míróig című jubileumi kiállításunkra, vagy 2020-ban a Dürer kora című, nagy sikerű tárlatunkra gondolni. Azt tudni kell, hogy a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében mintegy kilencezer rajz és közel százezer sokszorosított grafika található nemzetközi alkotóktól, az 1300-as évektől napjainkig. Mivel a papíralapú alkotások – fényre, hőre, nedvességre való érzékenységük miatt – állandó kiállításon nem szerepelhetnek, így a gazdag gyűjtemény darabjaival mindig újabb és újabb, különböző szempontú válogatások, kisebb-nagyobb időszaki kiállítások keretében találkozhatnak a grafika iránt érdeklődők.
Két alkotó műveit bemutató kiállítással nyílik a kiállítótér, akiket több száz év választ el egymástól. Miért pont rájuk esett a választás?
B. K.: A kiállítás középpontjába az idén nyolcvanöt éves Georg Baselitz grafikáit állítottuk. A tárlattal nem csupán a német művész születésnapját ünnepli a múzeum, hanem egy jelentős adomány első hazai bemutatását is, ugyanis a német művész 2020-ban, a budapesti Grafikai Gyűjtemény 150 éves évfordulójára harminc nagy méretű grafikai alkotását adományozta a múzeumnak. Ezt a nagyvonalú adományt tehát most első ízben tárjuk a hazai közönség elé egy átfogó válogatás keretében. A kiállítás alkalmából Baselitz mellé egy olyan 16. századi itáliai mestert választottunk párnak a Grafikai Gyűjteményből, akihez a német festő többszörösen kapcsolódik. A két művész életművében sok a közös pont, a kiállítás alcíme – Egymást metsző korok – is erre utal. Többek között mindketten úgy tekintettek a nyomtatott grafikára mint saját törvényekkel rendelkező, erőteljes karakterű művészi önkifejezési formára, amely intenzívebb, mint a rajz, közvetlenebb, mint a festészet, és végtelen játék- és kísérletezési teret nyújt az alkotó számára. A több mint négyszáz év különbséggel született két művész grafikai munkásságát összeköti a lelkes kísérletező kedv, a sokoldalúság, az eredetiségre való törekvés, a műfaji és technikai határok átlépésének igénye is. Ezt a párhuzamot igazolja az is, hogy Baselitz maga is hosszú évtizedek óta gyűjti Schiavone grafikai műveit. | hirdetés
 |
|
A kiállítás a múzeum gyűjteményében található művekből áll össze. Hány alkotást őriz az intézmény az alkotóktól?
B. K.: Georg Baselitztől a nemrég adományként kapott 30 lappal együtt összesen 41 sokszorosított grafikát őriz a Szépművészeti Múzeum, mely kollekció átfogó képet nyújt a művész életművének legfőbb, rendszeresen visszatérő alakjairól és témáiról. Andrea Schiavone műveinek túlnyomó része 1871-ben a Grafikai Gyűjtemény alapját képező Esterházy-gyűjteményből került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. A Schiavone 57 grafikai alkotását számláló budapesti kollekció nemzetközileg is rangosnak számít. Schiavone sajátos formavilágú lapjai a velencei rézkarcolás kezdeteire világítanak rá, továbbá annak a grafikai szemléletnek a korai példái, amely többre tartja a vizuális hatásokat a formai és technikai precizitásnál. A kiállításon azonban nem csak a múzeumban őrzött műveket állítjuk ki, ugyanis a tárlatra kölcsönkaptuk Georg Baselitz egy 2011-ben készített festményét, amelyet a művész külön a kiállítás alkalmára választott. Ez a kép rajzi megoldásokban gazdag vizualitásának köszönhetően jól illeszkedik mind Baselitz saját grafikáihoz, mind Schiavone rézkarcaihoz.
A későbbiekben nyíló kiállítások esetében is marad a különböző korok közötti párbeszédekre épülő koncepció?
B. K.: A következő néhány grafikai kiállításunkkal elsősorban különböző együttállásokat, korokon és irányzatokon átívelő párbeszédeket, a „régi” és a „modern” művészetben egyaránt létező kérdésfelvetéseket és párhuzamos művészi megoldásokat szeretnénk bemutatni. Őszi tárlatunkban például a fák hosszú évtizedek óta érzékeny megfigyelőjének, a magyar származású, Franciaországban alkotó Hollán Sándornak a különleges és változatos faábrázolásait mutatjuk be több évszázadra visszamenő elődei, az európai grafikusművészet legkiemelkedőbb mestereinek tájképei, faportréi, természetábrázolásai körében. Fontos hangsúlyozni, hogy a most megnyílt kiállítótérben nemcsak időszaki kiállításokat láthat a közönség, hanem otthont kapott most egy, a gyűjtemény történetére fókuszáló bemutató is. Azt gondoltuk, hogy a tér újranyitása jó alkalmat nyújt múltunk mérföldköveinek áttekintésére és bemutatására. A papír varázsa. Életképek a Grafikai Gyűjtemény történetéből című bemutató archív fotók és dokumentumok segítségével járja körül a rajz és a grafika műfajának kérdéseit, a gyűjtemény születését és múzeumi kollekcióvá válását, valamint az itt dolgozó kollégák több évtizedes muzeológiai, kiállítási és restaurátori tevékenységét.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
