Interjú
Királyok évada – mindenkinek!
2023-08. szám
Ősszel még zajlanak a Nemzeti Színházban is a 10. Színházi Olimpia eseményei, de a nemzetközi társulatok – többek között a legendás Comédie-Française – mellett természetesen elindul a 2023-2024-es évad is a fővárosi teátrumban. Vidnyánszky Attila vezérigazgatót a Színházi Olimpia
élményeiről, a közelgő Madách Nemzetközi Színházi Találkozóról (MITEM) és persze a legújabb bemutatókról kérdeztük.
A Nemzeti Színház által szervezett 10. Színházi Olimpia úgy ért véget, hogy folytatódik. Az emlékezetes margitszigeti szentivánéji gálával ugyanis nem értek véget az események. Miért esik a programok egy része őszre?
V. A.: Ennek több oka is van, de számunkra, szervezők számára nagyon fontos felmutatni a magyar színjátszás sokszínűségét és hagyományos gazdagságát.  Elsősorban a magyar nézőkkel szeretnénk tudatosítani és közösen megélni, micsoda érték és megtartó erő a magyar nyelvű színház a közösségünk számára. Ősszel ünnepeljük a Miskolci Nemzeti Színház fennállásának 200. évfordulóját, aminek méltó ünneplése, hogy más társulatok mellett hazánkba látogat a párizsi Comédie-Française. Ivo van Hove Tartuffe-rendezése a borsodi megyeszékhely mellett a Nemzeti Színházban is bemutatkozik majd az őszi MITEM-en. A miskolciak mellett egy másik, de a szívünknek éppoly kedves évfordulót is megünneplünk: a beregszászi társulatot harminc éve alapítottuk. Az Illyés Gyula Nemzeti Színház (mai nevén Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház) létezése mutatja, hogy a színház nemcsak a 19. században, hanem jelenleg is igazi közösségformáló erővel bír. Ezt a gondolatot képviseli a Synergy nyelvi kisebbségi színházak fesztiválja is, aminek ősztől szintén a Nemzeti Színház ad otthont.
A közösség szolgálatát rendre hangsúlyozza. Milyen eseményeket emelne ki a Színházi Olimpia programjából, amelyek túlmutattak a színházi-esztétikai élményen?
V. A.: Nagyon nehéz ebből a gazdag kínálatból kiemelni egyes produkciókat, hiszen az országos események mellett csak a Nemzeti Színházban több mint negyven társulat fordult meg tavasszal, és ezek az előadások mind a magyar közönség látókörét szélesítették, de egyúttal jó hírét vitték a magyar színjátszásnak is. De az olasz Alessandro Serra kiváló A vihar-rendezése, a görög Theodórosz Terzopulosz Nórája, a japán mester, Suzuki Tadashi magyarországi látogatása vagy Romeo Castellucci és Emma Dante előadásai a világszínház csúcsteljesítményeit jelentik. Saját színházi gesztusaink közül kettő kifejezetten közösségteremtő szándékból jött létre: pünkösdkor adtuk elő a Csíksomlyói passió című előadásunkat a pesti Szent István-bazilika előtt, és lélekemelő élmény volt ott a telt háznyi közönséggel és megannyi álló érdeklődővel közösen megélni keresztény hitünk alaptörténetét. A másik kiemelkedő produkció pedig a kétszáz éve született Madách Imre rendhagyó ünneplése volt. A Színház- és Filmművészeti Egyetemmel (SZFE) közösen szerveztük meg Az ember tragédiája előadást tíz ország színész növendékeinek bevonásával. A több mint hatórás előadásra június 23-án került sor a Hajógyári-sziget egyik régi hajójavító csarnokában, és ez valóban feledhetetlen élmény. A közmédia jóvoltából a televíziónézők is ízelítőt kaphatnak ebből a produkcióból, hiszen a magyar dráma napján, vagyis szeptember 21-én tervezik műsorra tűzni. Amolyan felvezetőként pedig egy kétrészes dokumentumfilm mutatja be azt az utat, amit a kétszáz hallgató közösen megtett. Az „Összehullni, szétsietni” című filmet az SZFE tanárok és hallgatók együttműködésében hozta létre Nagy Anikó Mária rendező. Ebben a számomra is meghatározó előadásban olyan rendezésre törekedtem, amely során tiszteletben tartottam mindazt, amit az egyes színek feldolgozása során a különböző nemzetek hallgatói elgondoltak. Az egyiptomiak az egyiptomi színt, a görögök az athénit, az olaszok a rómait, a törökök a konstantinápolyit, az angolok a londoni színt és így tovább, a végeredmény egy sokszínűségében is egységes előadás lett – számtalan maradandó pillanattal. Ráadásként pedig rengeteg barátság köttetett, és az SZFE nemzetközi kapcsolatrendszerét is megalapoztuk.
Egyetemi hallgatók és tanárok együttműködésére épül a Nemzeti Színház egyik őszi bemutatója is…
V. A.: Rátóti Zoltán és Szarvas József színész osztálya és a Nemzeti tapasztalt, remek társulati tagjai közösen adják elő Molnár Ferenc két darabját – Egy, kettő három, Az ibolya – a Gyulai Várszínházzal közös produkcióban. Ez a csinálva tanulás mellett új színt visz majd a Nemzeti repertoárjába, hiszen a polgári színjátszás e kiváló szerzője csupán egyszer szerepelt nálunk az elmúlt tíz évben. A Rátóti Zoltán által rendezett előadást Gyulán mutattuk be augusztusban, de ősztől minden érdeklődő megnézheti a Nemzetiben is. Ezzel egy régi hiányt pótlunk, hiszen a képzés és a pályával való ismerkedés ezáltal egy időben történik. A próbák során máris kiderült, milyen értékes tapasztalatokat tudnak átadni társulatunk tagjai a növendékeknek – és a nézők sem járnak majd rosszul, erre Molnár Ferenc metsző humora a garancia. Évek óta a Gyulai Várszínházzal indul a bemutatóink sora, és idén a szokásosnál hamarabb következnek az első premierek, hiszen a Színházi Olimpia miatt kevesebbet tudtuk játszani a saját darabjainkat, de például a Bánk bán próbafolyamatának majdnem a végére értünk. Ezért mutathatjuk be már szeptember 3-án. | hirdetés
 |
|
Operában, tanteremben, stúdió- és nagyszínpadon is megrendezte már Katona József drámáját. Miért viszi színre ismét a Bánk bánt?
V. A.: Határozott törekvésem, hogy a három legfontosabb magyar klasszikus mű, Az ember tragédiája, a Bánk bán és a Csongor és Tünde folyamatosan műsoron legyen a Nemzeti Színházban. A legutóbbi, kamaraszínházi Bánk bán produkciót 2017-ben mutattuk be a Nemzetiben. A mostani, nagyszínpadi rendezés összes szereplője fiatal színész, akik a budapesti teátrumban értek be szerepeikre. Többségük egykori kaposvári egyetemi osztályomból került a fővárosba, és itt lettek a Nemzeti meghatározó társulati tagjai. Ez egy mából szóló Bánk bán-értelmezés lesz,  ami egyrészt a magyarság sorskérdéseit vizsgálja, másrészt megpróbálja azt korunk szemüvegén át olvasni. Minden előadásnál számítok a színészek észrevételeire, de ez az előadás kifejezetten beépíti a fiatalok életérzését, gondolatait.
Bánk bán a drámában Endre király helytartója, aki hatalom, hűség és emberi szenvedély között őrlődik. A Nemzeti Színház meghirdette a királyok évadát. A Bánk bán is ebbe a sorba illeszkedik?
V. A.: A királyok évada nem a történelmi analógiákról, hanem a vezetés és a felelősség kérdéseiről szól. A most kezdődő évadban műsorra tűzött „királydrámáinkat” spontán címválasztás fűzi össze, de érdekes felismerés, hogy a dramaturgjaink és a külföldi vendégrendezők is fontosnak tartják annak megvizsgálását, miben is áll a jó vezető. A covid, majd a szomszédunkban kitört háború hívhatta elő belőlünk ezt az érdeklődést. Sík Sándor István királya, Shakespeare Lear királya mellett II. Endre is olyan szerep, amelyek meghívnak bennünket erre a vizsgálódásra. De a háború másképpen is alakítja a repertoárunkat. A görög színházi mester, Theodórosz Terzopulosz a nagy sikerű Bakkhánsnők után újabb darabot rendez a Nemzeti Színházban. Bertolt Brecht Kurázsi mamáját szeptember 29-én mutatjuk be, és nagy várakozás előzi meg. Egyrészről az életünkre árnyékot vető háború miatt, másrészt a rendező személye teszi ígéretessé ezt a premiert. Terzopulosz ugyanis a színházi pályáját Brecht legendás színházában, a Berliner Ensemble-ben kezdte Heiner Müller tanítványaként.
Nem szoros értelemben színházi esemény, mégis érinti a Nemzeti következő évadát, hogy a teátrum nyáron együttműködési keretmegállapodást kötött a Ferencvárosi Torna Clubbal. Mi áll ennek a hátterében?
V. A.: A Nemzeti Színház mindent megtesz azért, hogy a magyar közösséget, az egész nemzetet szolgálja. A minél szélesebb körű közönség megszólításáért korábban is számtalan erőfeszítést tettünk, mert szerintünk a Nemzeti Színház küldetése nem a pesti elit, hanem minden magyar meghívása a színházba. Ebbe a sorba illik a megállapodásunk a Fradival, ennek az egyesületnek ugyancsak missziója az összetartozás erősítése. A Kubatov Gábor elnök úrral kötött megállapodás értelmében a klub a hazai bajnoki mérkőzések tematikus napjain lehetőséget biztosít arra, hogy bemutatkozhassunk, népszerűsíthessük előadásainkat, és a Fradi Családi Napon is részt vettünk.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
