Ajánló Tanulmányok és emlékek 2023-08. szám / Bajnai Zsolt
Hol adta áldását a Diósgyőri Popfesztivál megrendezésére a helyi hatalom? Melyik zenekarra kenték először a pusztavacsi Békefesztiválon kitört balhét? Miért rendeztek Erdélyben több helyen is a hetvenes években könnyűzenei fesztiválokat? Ezekre a kérdésekre is válaszol a Volt egyszer sok fesztivál című kötet, amelybe az azonos című konferencia előadásainak anyagai mellé egykori szemtanúk emlékei is bekerültek.
A Diósgyőri Popfesztivál rendezésének fél évszázados évfordulóján, a Miskolci Városházán tartott konferenciát a Beatkorszak Projekt, az NKA Hangfoglaló Program támogatásával. A tanácskozáson három blokkban hangzottak el előadások az időszak politikai hátteréről, a mából nézve valamiért érdekesebb fesztiváljairól, illetve a Diósgyőri Popfesztivál rendezésének körülményeiről. Hagyomány, hogy a Hangfoglaló Program támogatásával megvalósuló, a magyar könnyűzenei örökséget boncolgató konferenciák előadásai nyomtatásban is megjelennek, így szeptembertől a Volt egyszer sok fesztivál című, június 9-ei tanácskozás anyagai is kézbe vehetők lesznek.
A kötetet lapozgatva egyértelműnek tűnik, hogy kuriózumok és eddigi legendák tényszerű feloldásai mellett számos, korábban nem publikált információ is az érdeklődők elé kerül. A Diósgyőri Popfesztivál kapcsán például egy korabeli tanácsi dolgozó mesél arról, miként vették rá a helyi döntéshozókat az esemény jóváhagyására, illetve azon a bizonyos június 10-ei napon mikor és milyen szerepet játszott a rendőrség. Két dolgozatban is lehet olvasni a Bródy-ügyről, amelyről így egyértelműen kiderül, az énekes-zeneszerző rendőröknek címzett köszönetét szándékosan értették félre. A „miért éppen Miskolc?” megértésében pedig sokat segít, hogy a megjelenő dolgozatokban helyi zenekarokról, könnyűzenei helyszínekről és eseményekről is először jelennek meg tényszerű információk. | hirdetés
|
|
Mindezek mellett érdemes lesz elolvasni az 1984-es pusztavacsi Békefesztiválon történt balhéról szóló dolgozatot is, ami nemcsak a rendőrség túlkapásairól, de a korabeli média működéséről is érdekes képet ad. Ugyancsak eddig ilyen formában nem elérhető információk olvashatók a rendszerváltás előtti erdélyi magyar fesztiválokról szóló dolgozatban. Ennek köszönhetően nemcsak számtalan helyi zenekar neve és felállása kerül írásban is rögzítésre, de arról is képet kaphatunk, mi motiválta az 1968-tól rendezett erdélyi fesztiválokat.
A Volt egyszer sok fesztivál című konferenciakötet bizonyos szempontból szakít az elmúlt nyolc év gyakorlatával, így nemcsak a tanácskozáson felszólaló előadók dolgozatait tárja az olvasók elé, hanem az azonos címmel meghirdetett, egykori fesztivállátogatókat megszólító pályázat legjobb írásait is. Így a nyolc tudományos igényű dolgozat mellett tizenöt szubjektív visszaemlékezést is el lehet olvasni a rendszerváltás előtti magyar könnyűzenei fesztiválokról. Ezeket a visszaemlékezéseket pedig az ugyancsak a Diósgyőri Popfesztivál fél évszázados jubileumára összeállított, Minden az enyém című fotókiállítás képei illusztrálják.
|
vissza |
|
| |