PM Online

Munkácsy Mihály kevésbé ismert, ritkán vagy eddig sohasem látott alkotásaival is találkozhat a nagyközönség a festő születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából nyíló nagyszabású tárlaton a Szépművészeti Múzeumban. A kiállítás a múzeum gyűjteményében őrzött
alkotások mellett magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, rejtőzködő remekművek segítségével tesz kísérletet arra, hogy megvilágítsa azokat a művészeti, társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művésznek az 1870–1880-as években kibontakozó karrier- és sikertörténetét befolyásolták, s nagyban hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.
A kiállításról Krasznai Réka kurátort kérdeztük.

Munkácsy Mihály műveivel már többször találkozhatott a nagyközönség, 2005-ben a Magyar Nemzeti Galéria mutatta be a festő műveit átfogó kiállításon, de a budavári intézmény állandó kiállítása is önálló szekciót szentel Munkácsy műveinek. Miben lesz más a novemberben, a Szépművészetiben nyíló tártat?
K. R.: A kiállítás sok szempontból lesz előzmény nélküli a Munkácsy-életmű bemutatása szempontjából. A tárlat az első olyan Munkácsynak szentelt monografikus kiállítás, amelyben a festő munkássága nemzetközi kontextusban, külföldi analógiák és hatások mentén bontakozik ki, rámutatva az életmű nemzetközi beágyazottságára. Munkácsy és neves külföldi kortársainak – Gustave Courbet, Jean-François Millet, Alfred Stevens vagy Mariano Fortuny – remekművei mellett a festőt övező művészkultusz ritkán látható tárgyi emlékeivel és példáival is találkozhat a látogató a nagyszabású kiállításon, többek között Csontváry Kosztka Tivadar és Rippl-Rónai József alkotásain keresztül.

A kiállítás alcíme, Egy világsiker története is az életmű eddig ismeretlen megközelítését ígéri…
K. R.: Munkácsy kétségtelenül rendkívül tehetséges művész volt, de megannyi, csak halála után elismert magyar és külföldi művész példája mutatja: a tehetség önmagában nem vezet érvényesüléshez, nemhogy világsikerhez. A kiállítás és kísérő katalógusa olyan kérdésekre keresi a válasz, hogy hogyan vált Munkácsy kora egyik leghíresebb, legelismertebb és anyagi szempontból is legsikeresebb magyar festőjévé, milyen tényezők és milyen személyek vettek részt a Munkácsy-hírnév felépítésében, és hogyan ragadható meg Munkácsynak az Atlanti-óceánon is átívelő nemzetközi karriertörténete.

Mit tudunk meg erről a példátlan karriertörténetről a kiállításon?
K. R.: Munkácsy tudatos karrierépítése már életében megkezdődött. Kezdeményezője nem ő maga, hanem műkereskedője, a marketinghez nagyon is értő Charles Sedelmeyer volt, aki a művész feleségével, Cécile Papier-vel karöltve elkezdte kidolgozni és megalapozni Munkácsy imázsát. A világhírű Munkácsy figuráját éppúgy fel kellett építeni, mint az ezzel összefüggő, a művészi kvalitás és az előkelő ízlés védjegyeként elhíresült, divatos Munkácsy-brandet, amelynek termékeit, a festményeket csupán a társadalmi elit engedhette meg magának. A Szépművészeti Múzeum mostani jubileumi kiállításának fő célkitűzése e művészi sikertörténet feltérképezése, melynek során Munkácsy életművét, fő műveit és ez idáig rejtőzködő remekműveit új szempontok mentén, fordulatos pályaképe lencséjén keresztül mutatja be. A tárlat vezérfonala tehát Munkácsy izgalmas karriertörténete, mely egyben a modern művész híressé válásának lehetőségeiről is tanúskodik. A művész egymást követő és egymásra épülő elismerései hatványozottan növelték tekintélyét, amelynek köszönhetően szükségszerűen érkezett meg a korban elérhető legnagyobb nemzetközi hírnévig. Egyetlen más 19. századi magyar festő sem ért el ilyen eredményeket, nem vívott ki ilyen fokú megbecsülést és vált ilyen híressé az egyetemes művészeti színtéren. Sikertörténete számos magyar festőt inspirált arra, hogy Párizsban „próbáljon szerencsét”. Sőt, sikerei táplálták rendkívüli, országos méreteket öltő kultuszát is. Művészi életútjának hatástörténete, az őt övező hírnév és dicsőség hosszan tartó utóélete a művész nevét még halála után is sokáig éltette. E szenzációs legendáról, egy igazi magyar világsiker történetéről szól a kiállítás.