Interjú
Bartók csendje – új kiállítás nyílt a Bartók Emlékházban
2024-12. szám
A Bartók Béla Emlékház napokban megnyílt új kiállításáról Farkas Zoltán igazgatóval beszélgettünk.
Örömmel értesültünk róla, hogy 3 év után újra van Bartók-kiállítás a Csalán úti villában.
 F. Z.: Új kiállításunk abból a paradoxonból indul ki, hogy miközben Bartók zenéjét sokan a mai napig disszonánsnak, hangosnak tartják, a zeneszerző szomjazta a csendet.
A csend ennyire fontos volt a Mester számára?
F. Z.: A költözéseit is ez befolyásolta: ezért választotta a Csalán úti villát, a túl hangossá vált Kavics utcai előző lakása után. Az egyre zajosabb világ elől menekülő Bartók belső csendjében a 20. század egyik legzseniálisabb zenéje született meg.
Mi a kiállítás célja?
F. Z.: A közgondolkodásban máig élő Bartók-kép hamis sztereotípiáival szemben szeretnénk bemutatni valódi arcát, és érzékeltetni, hogy Bartók zenéje által a magyarság az egész világhoz tudott szólni.
Hogyan valósítják meg a koncepció bemutatását?
F. Z.: A kiállítás több ütemben éri majd el végső formáját. A most megnyílt első ütemben bemutatjuk a Bartók korabeli villát, Bartók budapesti lakhelyeit, a zeneszerző pályáját a történelmi és kulturális események kontextusában, látványos, interaktív eszközök alkalmazásával. A lépcsőházban némafilm jeleníti meg a villa életének egy fontos epizódját. A koncertteremben forgó archív film az összes felvételt összegyűjti, ahol Bartók mozgóképen látható, és a hozzá legközelebb állók is megszólalnak. A kiállítás a 2. emeleten folytatódik, ahol azt szemléltetjük, hogy az elődök és kortársak hogyan hatottak zenéjére. Bemutatjuk népzenei gyűjtőútjait és népzenekutatói munkásságát is, s ott áll egy 1905-ös Edison-fonográf, ugyanolyan, mint amilyen Bartók egyik legfontosabb munkaeszköze volt gyűjtései során.
A korábbi kiállításon betekintést kapott a látogató a Bartók család életébe a személyes bútoraik, tárgyaik által. Ezek hiányát pótolhatja valami?
F. Z.: Zenész barátaink váratlan segítségével eredeti tárgyak is kiegészítik a modern eszközöket. Szabó Péter csellóművész gyönyörű bútorokat helyezett el letétként az Emlékházban, amelyek édesapja, Szabó Csaba zeneszerző családi örökségéből származnak, s amelyeket ugyanaz a körösfői népi fafaragó, Péntek „Gyugyi” György készített 1907-ben, akitől Bartók is rendelte bútorai nagy részét. A másik adományt, a csodálatos körösfői varrottasokat Zétényi Tamás csellóművész nagymamája, É. Kiss Sándorné adományozta az Emlékháznak. Az egyik emlékszoba ezek segítségével idézi meg a Bartók család egykori lakásának miliőjét. | hirdetés
 |
|
Egy ilyen gazdag kiállítás hosszú előkészítő munkát feltételez.
F. Z.: Több mint kétéves munka eredménye ez a kiállítás, amely nem jöhetett volna létre a Bartók-kutatásnak, a magyar zenetudomány egyik „húzóágazatának” nemzedékekre épülő, több évtizedes teljesítménye nélkül. A magyar népzenekutatás is rengeteg információt halmozott már fel. Egy Bartók-kiállítás létrehozóinak már „csak” annyi a feladata, hogy mindezeket az eredményeket a közönség által is befogadhatóvá, érzékletessé tegye. Tanácsadónk Bajzáth Judit, aki nagy jártasságot szerzett számos más kiállítás megvalósításában, többek között a martonvásári Beethoven Múzeum létrehozásában. A kiállítás látványvilágát, a belsőépítészeti megoldásokat, a grafikai arculatot és kivitelezést Taraczky Dániel, az art1st design studio vezető tervezője, ügyvezetője készítette. Jómagam vagyok a kiállítás rendezője és projektvezetője. Nagy segítségemre voltak a Bartók Emlékház elkötelezett munkatársai. Köszönettel tartozunk a fenntartónknak, a Fővárosi Önkormányzatnak. Kiemelt feladatnak tartják ők is, hogy Budapesten, a Csalán úton a legnagyobb magyar zeneszerzőről legyen állandó és méltó színvonalú Bartók-kiállítás. Több ütemben, de biztosítják hozzá az anyagi forrásokat.
Bár kiállítás régóta nem volt, hangversenyeik telt házasak az utóbbi években.
F. Z.: 2025-ben is hazai muzsikusaink legjava lép fel. Csak néhány név a koncertkínálatból: Boros Mihály, Fejérvári Zoltán, Kemenes András, Dani Imre, Balog József, Szabó Marcell, Várjon Dénes zongoraművészek, Rohmann Ditta és Szabó Ildikó csellóművész, Brassói-Jőrös Andrea szoprán énekesnő, Spányi Miklós csembalóművész és még sokan mások. A Zenebeszéd általam vezetett műsorait is itt vesszük fel az Emlékház koncerttermében. Minden információt és a részletes programunkat megtalálhatják az érdeklődők a bartokemlekhaz.hu oldalunkon és Facebook oldalunkon is (facebook.com/bartokemlekhaz).
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
