Interjú
Hangokból szőtt szenvedély – Beszélgetés Várdai Istvánnal a Liszt Ferenc Kamarazenekar új évadáról
2025-04. szám
Először is engedje meg, hogy gratuláljak az Érdemes Művész díjhoz, amelyet nemrégen vehetett át.
 V. I.: Köszönöm! Bár a mindennapjaim nem változtak a díj átvétele óta, az elismerés azt jelenti számomra, hogy nemcsak szólistaként, de művészeti vezetőként is jó úton járok. Ezzel a díjjal motivációt kaptam ahhoz, hogy még nagyobb elánnal folytassam a közös munkát a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és művészeti munkatársammal, Tfirst Péter koncertmesterrel.
Milyen tematika, fókuszpontok mentén alakították ki a 2025/26-os évadot?
V. I.: Ez az évad a kamarazenei gondolkodás legmélyebb rétegeiről szól majd. Ez a formáció nem csupán zenei forma, hanem életérzés. Intim, érzékeny és őszinte műfaj, amelynek középpontjában a figyelem, az együttlélegzés, a pillanat varázsa áll. A Liszt Ferenc Kamarazenekar következő évada ezt a szenvedélyes párbeszédet kínálja öt koncerten keresztül, a Zeneakadémia varázslatos nagytermében. A Hangokból szőtt szenvedély címet viselő bérletsorozatban olyan zenei ívet kap a közönség, amely a klasszikus szimfóniák időtálló struktúrájára építve hozza el a nemzetközi élvonal szólistáit. Mondhatjuk, hogy a szimfóniák évada lesz. A sorozat gerincét négy klasszikus szimfónia adja: Mozart, Haydn és Beethoven egy-egy remekműve nemcsak zenei csúcsok, hanem egyfajta strukturális keretet is nyújtanak az évad egészéhez. Kiemelt szerepet kap Mozart g-moll és Esz-dúr szimfóniája, valamint Beethoven G-dúr zongoraversenye és a Hármasverseny – utóbbi méltó, sőt felemelő zárásaként az évadnak. A zenei tematikák között különleges hangsúlyt kapnak Sosztakovics és Farkas Ferenc évfordulói is. Mindkét zeneszerző műve különleges zenei mélységet képvisel, egyedi hanggal és történeti jelentőséggel. Mondhatjuk, hogy a nézők koncertről koncertre egy nemzetközi hangversenyterembe varázsolva érezhetik majd magukat. A következő évadban is a zenei élet legkiemelkedőbb művészeit látjuk vendégül: Elisabeth Leonskaja, Kirill Gerstein, Ilya Gringolts, Várjon Dénes, Cosima Soulez Larivière és Kirill Troussov – mindannyian olyan előadók, akik pályájuk során nemcsak kivételes technikájukkal, hanem inspiráló egyéniségükkel is nyomot hagytak a nemzetközi zenei világban. Leonskaja a „zongora nagyasszonya”, akit egykor csodagyerekként ünnepeltek, és mára a világ legrangosabb koncerttermeinek állandó vendége. Különleges kapcsolata van Magyarországgal: Végh Sándor, a Magyar Vonósnégyes egykori legendás hegedűse hívta meg Leonskaját először hazánkba, ahol azóta is mindig hatalmas sikerrel lép fel. A fiatal francia-holland hegedűművész, Cosima Soulez Larivière visszalátogat Budapestre, hiszen már dolgozott a zenekarral korábban itthon, de a németországi Kronbergben is. Játékát érzékenység, koncentráltság és rendkívüli zenei intelligencia jellemzi.
| hirdetés
 |
|
Önnek melyik a legkedvesebb koncert?
V. I.: Számomra a legizgalmasabb projekt Beethoven Hármasversenye lesz, amelyben Kirill Gersteinnel és Illya Gringoltsszal léphetek egy színpadra. A koncert külön érdekessége, hogy a zongoraverseny részét Gerstein „play-in” vezényli – közben játszik és vezeti az együttest –, ami különleges kamarazenei atmoszférát teremt majd.
Mit gondol, melyik koncertre történő felkészülés lesz az, amely a zenekar szakmai kihívását, fejlődését támogatja?
(X)
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
