Ajánló
Hat vers, hat szó, hat gondolat
2025-12. szám / Szőke Andrea
November 28-án Pál Péter önálló estjét mutatta be az Udvari Kamaraszínház Titkon álmodók címmel, mely hazai és határon túli költők verseiből és a színész saját dalaiból állt. A műsor témája egy manapság (is) gyakran boncolgatott aktualitás köré épült: a hovatartozás keresése a világban.
Az előadáson csupán hat vers hangzott el. Hat jókora lélegzet, melyben nagyjából minden benne van, ami egy embernek eszébe juthat, ha létén és identitásán gondolkodik. Mosolyogva, borongva, lelkesen, némi öniróniával és  határtalan szeretettel. Színesen, ízesen, nem túlsózva, épp a kellő mértékben kicsomagolva. Őszintén. Fontos dolgokat kimondva, de semmiképp sem ítélkezve. Hat hosszúra nyújtott pillanat, melybe – akárcsak egy-egy érzésbuborékba – mindenki bekerülhetett, aki ott volt, és miután kilépett a szabadba, vitte magával a feje körül, mint valami kényelmes sisakot, amit este, lefekvéskor sem akaródzott feltenni a fogasra. Ömlengős szavak ezek, de hát ilyen a magyar nyelv. Elcsábít a túlszínezett képek birodalmába.
Ezen a gondolaton felbuzdulva, egy játékra invitáltam Pétert, miközben beszélgettem vele az előadásról. A hat versből kiválasztottam egy-egy szót, és megkérdeztem, mi az, ami először eszébe jut róluk, az ott elhangzott téma kapcsán. Érdekes és tartalmas diskurzus kerekedett az ötletből.
EMBER (Szilágyi Domokos – Kényszerleszállás) A nyelvnek megvan a maga misztikuma. A magyar pedig kivételesen varázslatos ebből a szempontból. Az egyik etimológiai szótár szerint az „ember” szó jelentése egy énnel bíró valaki, aki tudja, kicsoda és tudatában van, hogy több egy fizikai testnél. Egy én, aki döntéseket hoz, és ezek alakítják sorsát. Felelősséget kell vállalnia érte.
GERLICE (Sajó Sándor – A vén bolond) A gerlice egy összetett jelentéstartalommal bíró szó. Egyszerre van benne a hagyomány, a szabadság és az élet szeretete. Egy nagyon komoly, háborúval, viszontagságokkal teli korszak árnyékaival szembesülünk nap mint nap. Ott van a múltunkban, de sajnos a jelenünket is meghatározza. Az emberek szomjazzák a könnyedséget, áhítoznak egy védett zugra, ahol békében lehetnek, ugyanakkor vágynak arra, hogy kitekinthessenek a szabad égre. és megtapasztalják a szárnyalást. Komoly küzdelem dúl ilyenkor a fizikai lehetőségek és a képzelőerő határai között.
IMÁDSÁG (Sajó Sándor – Vagyunk még magyarok) Az imádság a köszönettel egyenlő. Annyi minden van a világon, amiért hálásak lehetünk, mi pedig hajlamosak vagyunk csak azokat a dolgokat észrevenni, amiknek máshogy kéne (kellett volna) történniük. Gyakran magunkon kívül keressük az okát, közben pedig egy őszinte imádság segítségével az ember megtalálja saját belső erejét, igazságát, és köszönetet mond ezért. Valamiben, valakiben hinni kell. Enélkül nincs élet.
ŐSÖK (Dsida Jenő – Psalmus Hungaricus) Érdekes belegondolni, hogy milyen kapcsolatban vagyunk velük. Beszélünk róluk, fennmaradt a bölcsességük, tehát valamilyen formában a jelenünk részei. Felmerül a kérdés, hogy vajon mit jelent az, hogy velünk vannak? Vajon mennyire kell beengedni őket az életünkbe? Hol van az az egészséges egyensúly, ami a mai életet megfelelő irányban tartja, és hol kell elengedni őket a jelen pillanatra fókuszálva?
| hirdetés
 |
|
DAL (Márai Sándor – Halotti beszéd) Egy kedves gyerekkori mesterem, Schmidt István, Radnóti-díjas rendező azt tanította, hogy akkor fakadunk dalra, amikor sima szavakkal már nem tudjuk elmondani a mondandónkat. Tulajdonképp neki köszönhetem, hogy most itt vagyok, és ez az előadás is az ő emléke előtt tiszteleg. Ő azt vallotta – és vallom én is –, hogy a vers, a zene, a tánc is mind akkor kezdődik, amikor a hétköznapi szavak elakadnak. Épp ezért beszélek időnként én is a zene nyelvén.
IGAZ (Karinthy Frigyes – Ki kérdezett?) Az igazság ott kezdődik, amikor azt nem önkényesen határozza meg valaki, amikor nem jelenti ki, hogy az ő igaza felette áll mások igazának. Amikor van egy feltétel nélküli nyitottság a másfajta meggyőződésre, és annak ellenére tudunk szeretni embereket, hogy azok teljesen mást gondolnak. Kötelességünk megfigyelni, hogy mi az, ami az ember jólétét szolgálja, függetlenül a véleménykülönbségtől. Ebbe beletartozik a második esély is, hogy valaki nem másokat hibáztat azért, ami van, hanem megnézi, hogy ő mit tud tenni, és innen indítja a cselekedetét. Az igazság ott kezdődik, ahol nagyobb felelősséget tudunk vállalni egyesével mindazért, ami történik körülöttünk.
----------------------------------------------------------------------------
JANUÁRI MŰSORUNK
Január 13. 11.00, 14. 30 Tizennyolc – Kiskunhalas (Lázár Ervin Program)
Január 23. 19.00 Anjou – A liliom útvesztői – Budapest
Január 27. 11.00 Tizennyolc – Komádi (Lázár Ervin Program)
Január 31. 19.00 Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ – Budapest
----------------------------------------------------------------------------
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
