Interjú
Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái a Szépművészetiben május 25-ig
2026-02. szám
A világ leghíresebb régészeti leleteinek egyikét, a kínai terrakotta hadsereget és az első kínai császár korát fókuszba helyező, a kínai történelem több mint egy évezredét átfogó kiállítást láthat a nagyközönség a Szépművészeti Múzeumban. Az öröklét őrei. Az első kínai császár agyagkatonái
című tárlaton több mint százötven ókori műtárggyal, látványos régészeti anyaggal, fegyverekkel, szertartási tárgyakkal, jelképekkel találkozhatnak a látogatók. Az első császár agyaghadseregéből tíz eredeti példányt felvonultató tárlat május végéig várja a látogatókat. A kiállításról Fajcsák Györgyi sinológust, a kiállítás kurátorát kérdeztük.
A magyar közönség a 80-as évek végén már találkozhatott az agyagkatonákkal a Nemzeti Múzeum kiállításán. Miben más ez a tárlat?
F. Gy.: Közel negyven éve, 1988 tavaszán láthatta a magyar közönség először az első kínai császár hadseregének katonáit, de a feltárás akkori állapota egy jóval szerényebb anyag bemutatását tette lehetővé. Kína első császárának, Csin Si Huangtinak sírját őrző, életnagyságú terrakotta katonákat felvonultató hadsereg figuráira 1974-ben, tehát az előző kiállítás előtt 14 évvel találtak rá  a környéken kutat ásó földművesek. A mostani tárlaton azonban már fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek, így minden korábbinál árnyaltabb és letisztultabb képet mutat az első kínai császári dinasztia koráról és az ókori birodalom működéséről. A mostani bemutató nagyságát és az eredeti műtárgyak számát tekintve is egyedülálló, Európában is ritka, hogy ilyen mennyiségű, kínai múzeumokból kölcsönzött eredeti műtárgy segítségével sikerül képet alkotni a kínai történelem e fontos korszakáról.
A kiállítás az agyaghadsereg katonáit helyezi középpontba, de a tárlat ezek bemutatása mellett sokkal többre vállalkozott…
F. Gy.: Így van. A kiállításon nyomon követhetjük a Csin Királyság, majd Birodalom több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8-3. század között, és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korát, a mindennapi élet jellemzőit, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott katonáit. A látogatók megismerkedhetnek az őseiknek áldozatot bemutató ókori uralkodók szertartási tárgyaival és láthatják egykori életterük építészeti elemeit. A világegyetem működését – az öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz) dinamikus, egymás kölcsönhatására épülő kínai elképzelését – a kiállítási installáció látványos, a hagyományos kínai kozmológiai elképzeléseket megmutató elemeivel idézzük fel. Csin Si Huangti nagy eltökéltséggel kutatta az öröklét titkát, amelynek különösen szép tárgyai, a túlvilágra vivő lovas kocsik is bekerültek sírjába, és most a budapesti kiállítás anyagába. A kiállítás középső nagy egységében pedig megismerhetjük a császár sírkertjének felszínre hozott leleteit. | hirdetés
 |
|
A katonákat is őrző régészeti lelőhelyet számos rejtély övezi. Mit lehet tudni a császár sírhelyről?
F. Gy.: Csin Si Huangti, tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század második felében került az egymással hadakozó hét kínai fejedelemség egyikének trónjára, hogy hódításai révén közel húsz év múlva egy hatalmas, egységes birodalom felett uralkodjék. Birodalma, a Csin-dinasztia kora, Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette. A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót egy városnyi méretű sírkertben temették el, amelynek építésén 38 éven át folyamatosan több százezer ember dolgozott. A sírkomplexum számos sírt foglal magába, központi részében pedig a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették. A császársír központi része máig érintetlen, de a sírkertben számos sírt feltártak már a kínai régészek az elmúlt ötven évben.
Az öröklét őrei kiállítás mellett egy kisebb tárlat is látható A Nagy Falon innen és túl címmel. Hogyan kapcsolódik ez a bemutató az agyagkatonákhoz?
F. Gy.: A kiállítás az ókori Kína északi határán élő, nomádok lakta terület számos kínai hatást is magába olvasztó művészetét, meghatározó emlékeit, az ún. ordoszi bronzokat mutatja be széles történeti és művészeti összefüggésben. A birodalom északi határai mentén mintegy háromezer kilométer hosszan számos nomád nép élt a Kr. e. I. évezredben. Kínába való betöréseik megakadályozására építették ki a Nagy Fal védelmi rendszerét, amely sok helyütt egymással párhuzamosan futó védművek sorozataként készült el. Kína első császára volt az, aki a Kr. e. 3. század végén a falakat összefüggő védművé építette. Ez tárlat a leletek bemutatása mellett arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a Kárpát-medence régészeti anyaga számos kapcsolódási pontot kínál a Nagy Fal mentén előkerült tárgyakhoz.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
