Interjú
„Most már biztosan kell találnom egy mottót…”
2026-02. szám / Szőke Andrea
„Pont tegnap voltam Sardar Tagirovsky tréningjén, ahol egy gyakorlatnál szintén egy kedvenc mottó volt a feladat, és végül egy Kemény István-szöveget mondtam, de nem azért, mert azonosulok vele, hanem mert szép. Nagyon sok idézet van, amit szeretek, de valahogy ódzkodom attól, hogy egy
gondolatot emeljek ki, azt hiszem, ennél sokkal agyalósabb vagyok. Mindenesetre, hogy ne kerüljem ki teljesen a kérdésed, van egy vászonkép a nappalimban, amin egy Karinthy-idézet van: ’Hallgatni Arany – Beszélni Petőfi’. Egyik sem könnyű ma, igyekszem nem haragudni magamra, mikor nem sikerül.” – mondja Hevesi-Tóth Evelin, az Udvari Kamaraszínház fiatal, sokoldalú tehetsége. A szenvedélyes hősnőtől kezdve a komikáig sok mindenben láthatta már a közönség. Szerettem volna közelebbről megismerni, így beszélgettünk kicsit.
Melyik szerepkör áll a legközelebb hozzád?
H.-T. E.: Szerintem fontos, a színházban és az életben is, hogy megpróbáljunk ne kategorizálni, és az embert keressük. Sok mindenből vagyunk összerakva, én is vizsgálom magamat, hogy különböző helyzetekben hogyan reagálok, mik az én megküzdési stratégiáim. Ha kapok egy szerepet, akkor ugyanez a feladatom. Megkeresni, hogy az ő mondatai, tettei mögött mik rejlenek, és hol találkozunk össze. Ha Bertát játszom (Karády és a szerelem – Rajk Berta), akkor nem egy komikát játszom, hanem egy olyan nőt, aki kétségbeesetten kapaszkodik a szerelembe, mert ez az egyetlen lehetősége a túlélésre. Persze ez szül komikus helyzeteket, de nem azért történik, hogy vicces legyen, hanem egyszerűen ez jön az ő félelmeiből és szorongásaiból. És bár változik, de talán emiatt most ez a karakter áll hozzám a legközelebb, mert bele tudtam tenni a saját félelmeimet és szorongásaimat is.
Az Udvari Kamaraszínházban társadalmi válságba sodródott nőalakokat formálsz meg. Mit gondolsz a téma aktualitásáról?
H.-T. E.: Alkotóként – és nem alkotóként is – fontos, hogy beszéljünk közösségi problémákról, tabukról, sorsokról. A színházban általában ezt tesszük. Színészként az a feladatom, hogy ez minél hitelesebb, komplexebb és pontosabb legyen. Drámainstruktorként vagy rendezőként pedig az, hogy olyan kérdéseket tegyek fel, amikre én sem tudom a választ. Egy ideig nagyon nyíltan és aktívan vettem részt különböző ilyen jellegű, akár nem is színházi projektekben. Ma már kicsit óvatosabban és csendesebben. Meg tudnak ijeszteni azok az indulatok, amik vannak most körülöttünk.
Részt vettél egy vitaszínházi előadás létrejöttében is.
H.-T. E.: A Belefér? – vitaszínház a párkapcsolati erőszak tabuhelyzeteiről egy szívemnek fontos előadás, ez volt a diplomamunkám az SZFE-n. Játszottuk azóta iskolákban, voltunk a Dráma van – nyáron is! és a THEALTER fesztiválon is vele. Úgy érzem, nagyon izgalmas, hogy vitázunk valami olyanról, amiben alapvetően nincs helye vitának. Pedig a párbeszéd fontos ahhoz, hogy ne feketén-fehéren lássuk a világot és a benne lévő problémákat. Szeretem, ahogyan kapcsolódnak hozzá az emberek, én is minden előadásnál tanulok valamit.
Jelen pillanatban egy másik fontos projektben is részt veszel, mely szintén globális problémákra keresi a megoldást...
H.-T. E.: Igen, a Planet Budapest 2026 programsorozat keretén belül lesz látható február végétől a Heroes interaktív, színházi kalandjáték, ami a fenntarthatóság témáját járja körül. A résztvevőknek a színészekkel együtt közösen kell teljesíteniük egy küldetést, mely során különböző kihívásokkal találkoznak. Tulajdonképpen olyan, mintha mind egy videójátékba csöppennénk, és ez színészként is egy nagyon izgalmas kihívás. Őszintén hiszem, hogy az egyéni kis lépések is számítanak. A civil életemben is igyekszem ennek megfelelően működni; több éve vegán vagyok, tudatosan vásárolok, tömegközlekedem vagy közösségi autót használok, és igyekszem minimálisra szorítani a műanyagpalackok használatát is.
| hirdetés
 |
|
Milyen terveket dédelgetsz, ha a mostani feladataidnak vége lesz?
H.-T. E.: Múlt héten államvizsgáztam a második mesterképzésemen, úgyhogy egy jó ideje ez az első olyan hetem, hogy nem járok iskolába. Most tanulom, hogy nem kell mindig csinálni valamit, és rendben van, ha csak egyszerűen úgy pihenek, hogy közben semmi értelmeset nem teszek. Az Udvari Kamaraszínházban hat előadásban játszom. Valamint hamarosan elkezdjük próbálni Csáky Pál Szakadék című drámáját, ami ősbemutató. Február végétől a már említett Heroes produkcióban, tavasszal pedig a Kocsonya Zsófi által rendezett Salem – színházi társasjátékban leszek látható.
----------------------------------------------------------------------------
Márciusi előadások
Március 6. 17 óra – A világ és a vége – Sirok
Március 7. 19 óra – A rajongók – Budapest
Március 9. 14 óra – Tizennyolc – Szeged
Március 13. 19 óra – A rajongók – Marosvásárhely
Március 16. 10 óra – Tizennyolc – Budapest
Március 17. 10 óra – Tizennyolc – Monor; 14 óra – Tizennyolc – Monor
Március 21. 19 óra – Karády és a szerelem – Ujszászy és a világ – Budapest – Budapesti Színházak Éjszakája
----------------------------------------------------------------------------
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
