Interjú
„Kultúra, szabadon.” – a Városmajori Szabadtéri Színpad 2026-os évadáról
2026-05. szám
A Városmajori Szabadtéri Színpad 2026-os évadában szereplő programok alapján egyértelmű, hogy a nyári hónapokban sem marad minőségi színház nélkül a főváros. A mostanra már teljes programkínálatban a nagyszabású színházi produkciók, koncertszínházi estek, zenei és családi események mellett kiemelt szerepet kapnak az új alkotói együttműködések és a határokon átívelő
találkozások is. A „Kultúra, szabadon.” mottó jegyében megvalósuló évadról, a Loupe-val közös bemutatóról, valamint a Szemle Plusz fesztivál szerepéről Benkő Nóra igazgatóval beszélgettünk.
A Városmajorban már teljes a 2026-os nyári program, milyen gondolkodás áll az idei szezon mögött?
B. N.: A Városmajor esetében mindig hosszabb távon gondolkodunk: nem egy-egy nyárban, hanem többéves ívben tervezzük meg a működésünket és különösen a saját bemutatóinkat. Már jó előre tudjuk, hogy mely alkotókkal, mely társulatokkal szeretnénk együtt dolgozni, és milyen irányba szeretnénk elmozdítani a programstruktúrát. Ugyanakkor minden évadnak van egy nagyon konkrét, aktuális feladata is: biztosítani azt, hogy Budapest a nyári hónapokban se maradjon színház nélkül. Június elejétől egészen szeptember közepéig a kőszínházi struktúra gyakorlatilag leáll, a társulatok pihennek vagy más projektekben dolgoznak, miközben a városban maradó közönség, illetve a hazalátogató magyarok részéről nagyon erős az igény a magyar nyelvű kulturális, színházi élményekre. A Városmajori Szabadtéri Színpad ebben az időszakban egyfajta hiánypótló intézményként működik – szó szerint kitöltünk egy űrt. Ez egyszerre lehetőség, de ugyanakkor komoly felelősség is.
Mit jelent ez a felelősség a gyakorlatban? Hogyan áll össze egy ilyen sokszínű program?
B. N.: Valóban, ez talán a legnagyobb kihívás. Úgy kell elképzelni, mintha egy nagyon gazdag, sokfogásos svédasztalt állítanánk össze, ahol mindenki talál magának valamit – kortól, ízléstől, érdeklődéstől függetlenül. Nem lehetünk „ízlésrendőrök”, nem mondhatjuk meg, hogy mi az, ami „értékesebb” vagy „kevésbé értékes” műfaj. Ezért fér meg egymás mellett az operett, a prózai színház, a kortárs kísérleti előadás, a koncertszínház, a stand-up, a táncprodukció vagy éppen a családi program. A 2026-os évadban is ezt a sokszínűséget képviseljük: például Szinetár Dóra önálló estje személyes történeteken keresztül szólítja meg a közönséget, míg a Budaörsi Latinovits Színház előadása, A Répakirály politikai szatírán keresztül reflektál az elmúlt időszakra. Közben ott vannak az improvizációra épülő produkciók, mint az Improvizuál Produkció új előadása, vagy a klasszikusabb színházi formák, például a Orlai Produkciós Iroda által színpadra állított Csengetett, Mylord? adaptáció. A cél az, hogy minden néző – akár könnyed kikapcsolódást, akár mélyebb gondolkodásra késztető élményt keres – megtalálja a saját előadását.
Az idei évad egyik kulcsfogalma a „Kultúra, szabadon.” szlogen. Hogyan született meg ez a gondolat?
B. N.: Ez egy nagyon személyes és egyben szakmai jelentéssel bíró mondat számunkra. Egyrészt egyfajta remény és vágy fogalmazódik meg benne: hogy a színház újra szabadon lélegezhet, és a közönség is ezt a felszabadultságot élheti meg. Különösképpen, hogy szabadtéri színpadként pontosan tudjuk, hogy egy ilyen befogadó tér milyen plusz hangulatot teremt, vagy egy meleg nyári estén milyen más típusú élményt jelent a néző számára. Másrészt konkrétan kapcsolódik az idei saját bemutatónkhoz, amelyet a Loupe Színházi Társulással közösen hozunk létre. Ez egy régóta dédelgetett tervünk volt. A Loupe korábban több alkalommal érkezett már különböző vendégjátékokkal a Városmajorba, most azonban először valódi alkotói partnerségben dolgozunk együtt. Ennek eredménye az Emberek, helyek és dolgok című közös produkció, amelynek bemutatója a Városmajorban lesz. Ez az előadás nem politikai állításokat fogalmaz meg, hanem társadalmi kérdéseket vizsgál: függőségeket, kapcsolati dinamikákat, a szabadság különböző értelmezéseit. Számunkra ez az együttműködés szimbolikus is: egy olyan közös ünneplés, amelyben a szabadság mint élmény és mint gondolat egyszerre jelenik meg.
A program alapján a zenei és koncertszínházi vonal is hangsúlyos. Ez tudatos irány?
B. N.: Abszolút. A Városmajor egyik erőssége, hogy képes hidat képezni a különböző műfajok között. A koncertszínházi estek például kifejezetten izgalmas formák: ilyen lesz a Beck@Grecsó: szeretet vessző béke, ahol az irodalom, a zene és a személyes történetmesélés egységbe olvad. De ugyanilyen fontosak az önálló zenei estek is: Lovasi András például egy intim, „egyszálgitáros” koncerttel érkezik, míg Falusi Mariann új műsorában utazásainak élményeit dolgozza fel dalokon keresztül. A nemzetközi nyitás részeként külön öröm számunkra, hogy Mari Froes először lép fel Magyarországon – nálunk a Városmajorban. És persze ott vannak a közönségkedvenc formák is: a Dumaszínház estjei, például Hadházi László, Ráskó Eszter vagy Bödőcs Tibor fellépései minden évben fontos részei a programunknak.
| hirdetés
 |
|
A tánc és a családi programok is hangsúlyosan jelen vannak. Miért fontos ez a sokrétegűség?
B. N.: Mert a Városmajor közönsége is rendkívül sokféle. Nemcsak különböző korosztályok járnak hozzánk, hanem nagyon eltérő érdeklődésű emberek is. A Szegedi Kortárs Balett új produkciója például egy filozofikus, erősen vizuális táncelőadás lesz, amelyet az Isteni színjáték inspirált. Ugyanakkor legalább ennyire fontosak a családi programok: Halász Judit koncertje vagy a zenés mesejátékok – például A piros esernyő – generációkat kötnek össze, és sok esetben ezek jelentik a gyerekek első színházi élményét.
A nyár végén érkező Szemle Plusz fesztivál mára meghatározó eseménnyé vált. Mitől különleges ez a programsorozat?
B. N.: A Szemle Plusz számunkra egyfajta színházi találkozási pont, ahol a Kárpát-medence legizgalmasabb alkotói és társulatai jelennek meg, és ahol valódi szakmai párbeszéd tud létrejönni. 2026-ban augusztus 24. és szeptember 5. között rendezzük meg, és különösen fontos számunkra, hogy ne csak bemutassunk előadásokat, hanem új hangokat, új perspektívákat is láthatóvá tegyünk. Idén több szempontból is erősödik ez a felfedező jelleg. Több rendező először érkezik a fesztiválra, és több olyan társulat is bemutatkozik, amely korábban nem szerepelt a Városmajorban. Külön öröm számunkra, hogy határon túli műhelyek is újra és újként jelennek meg: például a Komáromi Jókai Színház mellett a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház is most lép először a fővárosi közönség elé a Szemle Plusz keretében. Ugyanakkor a független és kortárs szcéna jelenléte is meghatározó: a bánki METTRIN Művészeti Központ a Maladype Színházzal koprodukcióban állítja színpadra Az Öltöny című jazzoperát, amely jól mutatja, hogy a fesztivál nemcsak bemutat, hanem különböző művészeti közegek között is kapcsolatokat teremt. A programot Peremartoni Krisztina művészeti vezető állítja össze, aki évek óta következetesen építi azt a nyitott, sokszínű és szakmailag erős struktúrát, amely a Szemle Pluszt Budapest egyik legfontosabb szabadtéri színházi fesztiváljává tette. Emellett az is lényeges, hogy a fesztivál valódi szakmai megmérettetés: a produkciókat rangos zsűri értékeli, így nemcsak a közönség, hanem a szakma számára is kiemelt jelentőséggel bír.
A Kristály Színtér és az OFF program milyen szerepet tölt be ebben a rendszerben?
B. N.: A Kristály Színtér intimebb, személyesebb hangvételű előadásoknak ad teret. A kamaradarabok különösen fontosak számunkra, mert egy egészen másfajta színházi jelenlétet hoznak létre, mint a nagyszínpadi előadások. A kisebb tér és a közelség miatt a nézők sokkal intenzívebben kapcsolódnak a színészekhez és a történetekhez, nagyobb hangsúlyt kap a színészi játék finomsága, a szöveg és az atmoszféra. A Kristály Színtér emellett a független szcéna számára is kiemelt platform: a Füge Produkció és a SzínMűhely közös projektje, a Drive például kísérleti formanyelvével képviseli a kortárs színház új irányait, míg a záró monodráma – a Miskolci Nemzeti Színház előadása – egyetlen szereplőn keresztül képes komplex társadalmi kérdéseket megfogalmazni. Ezzel párhuzamosan az OFF program a fiatal alkotók bemutatkozásának egyik legfontosabb terepe. Lehetőséget adunk színiiskolák vizsgaelőadásainak, amelyeket szakmai beszélgetések kísérnek. Ezáltal valódi párbeszédre adunk lehetőséget a pályakezdők és tapasztaltabb alkotók között. Ez az inspiráció segít abban, hogy a Városmajor hosszú távon is nyitott és megújulásra képes színházi tér maradjon.
Mit tart a 2026-os évad legfontosabb üzenetének?
B. N.: Talán azt, hogy a színház képes egyszerre szórakoztatni és kérdéseket feltenni. A mi feladatunk az, hogy ezt a kettősséget megtartsuk: legyen jelen a könnyedség és a mélység, a humor és a dráma, a hagyomány és az újítás. A „Kultúra, szabadon.” számunkra azt jelenti, hogy nyitottan, bátran és felelősen gondolkodunk arról, mit jelent ma színházat csinálni – és ezt az élményt szeretnénk megosztani a közönségünkkel.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
