RSS | Impresszum | Előfizetés  
  2021. október 28., csütörtök
Simon, Szimonetta

 
 
Küldés e-mailben Nyomtatható változat
Interjú
A néptánc esztétikuma, gondolatisága magával ragadó
2021-09. szám / Nagy Klaudia

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, rendező, koreográfus és Zs. Vincze Zsuzsa Érdemes Művész több mint harminc éve dolgozik együtt, Zoltán a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti
igazgatója, Zsuzsa pedig az együttes szakmai vezetője. Remek alkotópáros, munkájukat a harmónia, az összetartozás és a tánc szeretete jellemzi. 1985 óta élnek kiegyensúlyozott, boldog házasságban, négy gyermekük szintén a tánc területén próbálgatja szárnyait. Hatalmas megtiszteltetéssel kezdték az évadot, az 52. Eucharisztikus Kongresszus ünnepélyes megnyitóján a táncegyüttes közel 300 hagyományőrző művésszel lépett egy színpadra, majd megtartották A hűtlen feleség című táncdráma premierjét. Következő bemutatójukban több évtizedes szakmai munkájukat foglalják össze egy közös koreográfusi alkotói esten. A SZRLM bemutatóját október 27-én tartják a Müpában. A művészházaspárral legújabb bemutatójukról, a néptánc érvényességéről, nagyszabású terveikről beszélgettünk.

Milyen tematika alapján válogatták össze az elmúlt 30-40 év koreo­grá­fiáit a SZRLM című műsorukba?
Zs. V. Zs.: A szerelem olyan szó, amely mindenkinek sokat jelent a vilá­gon. Sokat beszélgettünk a férjemmel arról, hogy jóval tágabb fo­ga­lom, mint a férfi-női szerelem. Sok mindent takar, magában foglalja a kultúránk, a munkánk, a hazánk iránti szeretetet. Amikor kitaláltuk ezt a címet, az volt a célunk, kicsit gondolkodjanak el az emberek, mit is jelenthetnek ezek a számunkra fontos „mássalhangzók”.
Zs. Z.: Az évtizedek folyamán létrehozott koreográfiai munkáinkat is szeretnénk egy csokorba szedni. Számtalan történelmi tablót koreo­gra­fál­tunk meg, bemutattunk darabokat az 56-os forradalomról, a 48-as szabadságharcról, Zsuzsika is jelentős koreográfiákat készített kü­lön­bö­ző műsortípusokhoz, például a Móricz-műsorunkhoz és az Arany-balladákhoz. Ebből a hatalmas merítésből válogattuk ki a kedvenc számainkat. A szerelem téma köré szerkesztettük a műsort, amiben benne van a hazaszeretet, a család szeretete, a népművészet, a nép­tánc, a táncművészet szeretete. Bizonyos műsorokat rég nem vettünk elő, ilyen a Sírnak a harangok. Az együttesben újabb és újabb feladatokat adunk a fiataloknak azzal, hogy a régi számokat is elővesszük, amivel az együttes munkáját is fel tudjuk frissíteni.
Zs. V. Zs.: Azért is a régi, tematikus koreográfiákat választottuk, mert majdnem egy évtizede főleg egész estét betöltő műsorokat állítunk színpadra, amelyek nem összefűzött koreográfiákból állnak, hanem minden esetben egy konkrét koncepció köré szerveződnek. Ilyen lesz a mostani bemutatónk, A hűtlen feleség című bűnügyi táncdráma, amelyből nem lehet kivenni egy koreográfiát, mert az egész egy önálló egység. A SZRLM estünkben koncertszámokat adunk elő, felújítjuk a férjem emblematikus koreográfiáit, amelyek meghatározóak a néptáncművészetben.

A SZRLM bemutatójával párhuzamosan megjelenik Zsuzsa első könyve Tánc-szín-játék címmel. Mit tar­tal­maz a kötet?
Zs. Z.: A Magyar Nemzeti Táncegyüttes kiemelkedő előadásainak forgatókönyveit fogjuk kiadni egy kötetben. Igazi unikum a táncszakma számára, lehet tankönyvként is használni, akár a Táncművészeti Egyetemen. Mindenki láthatja, hogyan készülnek ezek az előadások, Zsuzsika hogyan állítja össze egy-egy műsor dramaturgiáját.
Zs. V. Zs.: Azért Tánc-szín-játék a címe, mert amit írok, valójában nem „csak” táncjáték, és nem is szín­da­rab. Annak idején, amikor Vidnyánszky Attila számára elkészítettem a Körhinta című forgatókönyvet, sokat beszélgettünk arról, hogy mi is ennek a műfaji meghatározása. Ekkor villant be a megfelelő szó: tánc-szín-játék. Ez a könyv 10-12 forgatókönyv gyűjteménye lesz, megjelenését én is nagy izgalommal várom.

A táncosok színészi tehetségüket is megcsillogtathatják az előadásokban. Kihívást jelent ez számukra?
Zs. V. Zs.: Az évek során nagy gyakorlatra tettek szert a szokásműsorainkban (Táncoló tavasz, Téli tánc) és a mesedarabokban (Csipkerózsika, Tündérmese, Sárkánymese), amelyekben prózai és énekes tudásra is szükség van. A Tenkes kapitánya című előadásban – amelyet a férjem rendezett és én írtam a forgatókönyvet – olyan karaktereket kell eljátszaniuk, hogy méltán mondhatjuk azt, ezzel a táncjátékkal átvettük a legendás film utóéletét. A hűtlen feleség című produkcióban három fantasztikus fiatal táncos szerepel, Oltárczy Mária, Barka Dávid és Tókos Attila, akik az eredeti anyagon túlmutató előadóművészi produktumot hoztak létre, amire nagyon büszkék vagyunk. A mai néptáncszínpadokon kevés az ilyen előadóművész.
Zs. Z.: Valóban nem csak a táncos teljesítmény számít. Az együttesünk ars poeticája, hogy a néptánc nyelvén a néprajzból vett adalékokkal minél többet tanítsunk, mutassunk meg a gyerekek, a fiatalok számára, lássanak bele, hogyan éltek elődeink, hogyan táncoltak, milyen népszokások voltak. Sze­ret­nénk, ha megismernék a néptánc formanyelvét, az alkalmazott néptáncot, ezáltal tájékozottabbak le­gye­nek. Legyen kedvük táncházakba járni, táncolni, csatlakozni egy táncegyütteshez. Óriási az érdeklődés a műsoraink iránt, alapvetően ez motivál minket.
hirdetés

Évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a népzene, a néptánc a fiatalok körében is. Sokan viszont még mindig idejétmúltnak találják. Mitől válik a néptánc jelen idejűvé?
Zs. V. Zs.: A hűtlen feleség című táncdrámánk egy összművészeti műsor a Honvéd Férfikar jelenlétével, az eredeti népzene kitágításával, Eredics Benjamin világzenei szerzeményeivel. Aki érdeklődik a művészet iránt, és eljön a műsorunkra, nemcsak egy folklórelőadás-élményt kap, hanem sokkal többet próbálunk meg adni a közönségünknek. A népzenét és a néptáncot művészi gondolatokon keresztül szeretnénk megkedveltetni az emberekkel. Egész életünkben ezzel foglalkozunk, tisztában vagyunk a mélységeivel, a tánc és a dal esztétikuma, gondolatisága mind magával ragadhatja az embert. Sok barátunk, ismerősünk van, akiknek a világon semmi közük a néptánchoz, mégis szeretik a műsorainkat, mert tetszik nekik, megszólítja őket.
Zs. Z.: Mi vagyunk az ország egyik legnagyobb létszámú táncegyüttese évi 140 előadással. Rengeteg meghívást kapunk külföldről, legutóbbi turnénk során Kuvaitban, Japánban és Észak-Amerikában léptünk fel. Ez is visszaigazolja, hogy értékes és érvényes produkciókat hozunk létre.

Igazi díjesőben volt részük tavaly és idén is: Zsuzsa Érdemes Művész lett, Zoltán a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja. Gyermeküket, ifj. Zsuráfszky Zoltánt pedig Harangozó Gyula-díjjal tüntették ki.
Zs. Z.: A családban négy nagy gyerekkel vagyunk megáldva szerencsére, hamarosan megszületik a negyedik unokánk, a három lány mellé érkezik egy negyedik. Szépen gyarapodik a család. Nem feltétlen az volt a cél, hogy minden gyerekünk táncoljon. Ha amatőr együttesben szerettek volna táncolni, tá­mo­gat­tuk őket, hogy egészen fiatalon megismerjék a táncművészetet.
Zs. V. Zs.: Mind a két lányunk az együttesben kezdett, az egyetem elvégzése után profi táncosként foly­tat­ták tovább a pályafutásukat. A legkisebb fiunk még egyetemista, valószínűleg nem akar majd profi táncos lenni, ami nem baj.
Zs. Z.: Azért is örülök, hogy a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjává választottak, mert amellett, hogy komoly megtiszteltetés, odafigyelnek az általam képviselt művészeti ágra, emeli a néptánc presztízsét.

Terveik között szerepel egy saját színház megépítése. Hol tartanak a megvalósításban?
Zs. V. Zs.: 20 éve nem épült Budapesten új színház, a miénk lesz az első ennyi idő után. Nemsokára elindulnak a munkálatok, nagy izgalommal várjuk. A magyar kormány jóvoltából egy csodálatos, hat­szin­tes, 430 főt befogadó épület, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes színházterme épül fel.
Zs. Z.: A Magyar Nemzeti Táncegyüttes próbatermeiben és székházában dolgozunk, de hiányzik egy színházterem. Ez az ország első kulturális intézménye, ami 1949-ben a háború után megalakult, sok énekművész, táncos, zenész került ki ebből az intézményből a 70 év folyamán, kértük a kulturális kor­mányzatot, hogy segítsenek ennek megoldásában, és megértésre találtunk, 2-3 év múlva megvalósul ez a komoly kormányzati beruházás.

Évtizedek óta kiegyensúlyozott a munkakapcsolatuk. Minek köszönhető ez az összhang?
Zs. V. Zs.: Hálás vagyok, hogy szép és teljes életet tudok élni, nagy adománynak érzem, hogy egész életemben a társam mellett lehetek a munkában is.
Zs. Z.: Segítjük egymást, odafigyelünk a másikra, közösen alkotunk, mindketten maximálisan a feladatra koncentrálunk. Zsuzsika kiegészít a dramaturgiában, megírja a darabokat, besegít a női koreográfiákban, odafigyel a jelmezekre. Az együttes ügyvezető igazgatójaként számtalan más irányba kell még figyelnem, ezért is örülök, hogy együtt dolgozunk a mindennapokban. Nem mindenki számára adatik meg, hogy évtizedek óta ilyen odafigyeléssel, szeretettel és aktívan tudjanak együtt dolgozni. Úgy érzem, irigylésre méltó, ha egy házaspár egymást jól kiegészítve tud együttműködni a munkában. Számunkra ez nagyon nagy öröm.

vissza

Értékeléshez  jelentkezz be!
vissza a lap tetejére | küldés e-mailben | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Gyerek | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat | RSS |
2009 Copyright © Pesti Műsor