Új helyszínnel és kibővített műsorral, megújult, továbbgondolt formában folytatódik a Városmajori Szabadtéri Színpad szakmai programsorozata, amely 2023-tól a SZEMLE+ nevet viseli. A színház megújult arculatához és távlati terveihez igazodó SZEMLE+, túlmutatva a hagyományos színházi
előadássorozat keretein, igazi fesztiváljelleget öltve magára új helyszínnel és különböző műfajú programokkal bővül. A tavaly 10. jubileumát ünneplő, a közönség és a szakma által egyaránt kedvelt színházi eseményt idén augusztus 28. és szeptember 10. között rendezik meg. A programsorozatban 6 előadás mutatkozik be a Városmajori Szabadtéri Színpadon, míg 6 előadást a közönség a margitszigeti Kristály Színtérben láthat majd. A rendezvény minőségi szórakozást ígérő darabjait a színház művészeti tanácsadója, Peremartoni Krisztina válogatta az évad kőszínházi kínálatából.
Barta Lajos: Szerelem
Nelli. Lujza. Böske. A három Szalay-lány. Egy keserű vénlány. Egy különleges végzet asszonya. Egy széllelbélelt csitri. Okosak, nem haboznak kimondani a véleményüket, van humoruk, és mernek bízni az érzelmeikben. Háromféle kedély. Háromféle vágy. Háromféle sors. A lányok életében jönnek és mennek a bohém költők, a fess katonák, a magukat kímélő hivatalnokok. Van, aki a szavak virtuóza, van, aki a várakozásé, van, aki az önfegyelemé. Az álmok időnként valósággá válnak. Majd a valóságok távoli álommá szelídülnek. Tényleg ennyi lenne a vágy, a boldogság, a szerelem?
Izgalmas, különböző színházi világokból, kultúrkörökből érkező impulzusok találkoznak az előadásban: a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata közös produkciójában nemcsak e két színház, hanem kassai és marosvásárhelyi színészek, alkotók is részt vesznek.
A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata előadása augusztus 28-án látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon Czajlik József rendezésében. Az előadás hossza 140 perc egy szünettel.
Márton Gyula: Csinibaba
Igazi szórakozás, nevetés, együtt éneklés vár a közönségre. A hatvan éve, 1962-ben játszódó történet, a lázas készülődés a tehetségkutató versenyre, abban a reményben, hogy a győztes eljuthat Helsinkibe, a felcsendülő örökzöld dallamok (köztük Fényes Szabolcs, Nagyvárad szülöttének szerzeményei is) — mindezek együtt közösségi élményt, családi programot ígérnek.
Déd- és nagyszülőkben felébredhet a nosztalgia ifjúkori éveik iránt, szülők kacaghatnak felmenőiken, átélhetnek valamit, amit csak filmekből ismernek már, fiatalok és gyerekek számára szórakoztató történelemlecke. Régen volt a hatvanas évek? Járjunk utána együtt!
A Csinibaba című, Tímár Péter által rendezett és Márton Gyula által írt film eredeti, színpadi változata a nagyváradi Szigligeti Színház előadásában és Novák Eszter rendezésében augusztus 30-án debütál a Városmajor színpadán.
Elise Wilk: Eltűntek
Elise Wilk Eltűntek című drámája egy erdélyi szász család történetét meséli 1945-től napjainkig.
A dokumentálás a szibériai kitelepítések túlélőivel és az 1990 után kivándorolt szászokkal készített interjúk, vallomásos oral history módszerrel írt könyvek, irattári dokumentumok és sajtóanyagok alapján történt, de a szöveg maga a szerző személyes tapasztalataiból ihletődött. A történet három részre tagolódik, Románia történelmének három kulcsfontosságú eseményéhez kapcsolódva: 1944-1945 (mikor a németeket szovjet munkatáborokba deportálták), 1989-1990 (a romániai forradalom, melyet a német kisebbség tömeges kivándorlása követett) és 2007 (Románia csatlakozása az Európai Unióhoz).
Az előadást 14 éven felüli nézőknek ajánljuk. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió előadását Sebestyén Aba rendezésében szeptember 1-én láthatja a fővárosi közönség. Az előadás hossza 100 perc szünet nélkül.
Heinrich Böll – Bereményi Géza: Katharina Blum elvesztett tisztessége
Katharina Blum, akinek az elveszett tisztességét hajkurásszuk ebben a bizarr történetben, maga a megtestesült sikersztori az 1970-es évek Nyugat-Európájában, ezen belül is Nyugat-Németországban, a gazdasági csoda beteljesült ígéreteinek földjén, a 68-as diáklázadások mainstreamizálódásának, bár ilyen szó nincs, hazájában, illetve az utóbbi kettőre adott dialektikus válasz, a fegyveres terrorizmus terepén.
Mi kell ahhoz, hogy a példaértékűen szabályos élet egy kicsit boldog legyen, ha csak pár órácskára is? Egy egyéjszakás kaland, mi más: és össze is jön, sőt, ha minden igaz (lenne), többet is nyújtana az egy éjszaka örömeinél, az igazi, mi több, kölcsönös szerelmet ismeri meg alkalmi partnere karjai közt. Csakhogy semmi sem igaz. Az egyéjszakás kaland, hála minden történet-csavarok egyik legcsavarosabbjának, megmarad egy éjszakásnak, a szerelmet… illetve azt nem, csak a szerelmes nő életét, önbecsülését, ártatlanságát, egyszóval tisztességet pedig felfalja a mocsok: a kor, az idő és a bulvársajtó mocska.
A Budaörsi Latinovits Színház előadása szeptember 5-én vendégszerepel a Városmajorban Máté Gábor rendezésében. Az előadás hossza 110 perc szünet nélkül.
A The Tiger Lillies, Julian Crouch és Phelim McDermott musicalje, zene: Martyn Jacques
Jógyerekek képeskönyve (Shockheaded Peter)
Mi történik a gyermekkel, ha a gyufával játszik? És ha szopja az ujját? Esetleg nem hajlandó fésülködni, körmöt vágni? Ha szóba áll idegenekkel? Ha nem eszi meg a sárgarépát? Ilyenkor jönnek a megszokott, agyonismételt, régről ismert „szülői intelmek”. Mondták nekünk is kölyökkorunkban, és mondjuk mi is, égedelem kölkeinknek.
Dr. Heinrich Hoffmann, a frankfurti elmegyógyintézet főorvosa 1845 karácsonyára mesekönyvet írt, versben, aztán ijesztő illusztrációkkal ellátva ajándékba adta az akkor hároméves kisfiának. A Struwwelpeter nagy könyvsiker lett, angolra Mark Twain fordította 1848-ban Shockheaded Peter címmel. Magyar változata, a Kócos Peti több mint száz éve boldogítja vagy ijesztgeti a gyerekeket. Ütődött szülők rémisztgetik benne rosszalkodó gyermekeiket. Ebből a rém-mese füzérből született a világhírű The Tiger Lillies zenekar színpadi változata, melyet nehéz lenne műfajilag besorolni: mondhatnánk, hogy rémvarieté felnőtteknek, vagy junk opera, vagy nevezhetjük inkább groteszk, zenés revünek, vagy rémisztően röhögséges zenés színháznak. Aki nevelt már gyereket, így vagy úgy magára ismerhet, vagy rosszcsont gyermekére, esetleg saját, fékezhetetlen gyerekkorára. Aki még nem nevelt gyermeket, az ebből is sokat tanulhat. Megnyugtatásul tegyük hozzá: a Grimm-mesékről sem mondhatnánk el, hogy fenékig tejfel…
A tatabányai Jászai Mari Színház 18 éven felülieknek ajánlott előadását szeptember 7-én láthatja Budapesten a közönség Szikszai Rémusz színrevitelében. Az előadás hossza 120 perc szünet nélkül.
Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye
Hunyady Sándor a háború dereka táján egy este a szabadkai „Pest” szálló éttermében pezsgőzött, amikor a következőt jegyezte fel:
„Az éjszakának királynője egy magas, karcsú fiatalasszony volt. Azt láttam, hogy egész becsületével, szeretetével és gyengédségével ragaszkodik az urához. De viszont azt is észrevettem, akármint titkolta erkölcse és szemérme, hogy halálosan szerelmes az egyik huszárba. Arra gondoltam, hogy milyen drámai komplikáció lenne, ha a sors egyszer próbára tenné ezt a szenvedélyes, erős teremtést: válasszon.”
A Miskolci Nemzeti Színház szeptember 9-i előadását Szőcs Artur rendezte. Az előadás hossza 195 perc egy szünettel. |
vissza
vissza a lap tetejére
