Impresszum | Előfizetés  
  2024. június 22., szombat
Paulina

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Mazel tov! Sok szerencsét!
– Évindító koncert a Budapest Klezmer Banddel

2023-11. szám / Ungvári Judit

A következő év január elsején is várja a zenét szerető közönséget újévi koncertjére a Budapest Klezmer Band a Budapest Kongresszusi Központban. Az elmúlt mintegy tíz évben immár ha­gyományossá vált a zenekar muzikális évindítója, amely minden egyes alkalommal megtöltötte a
koncerttermeket. Az alapító-zenekarvezető Jávori Ferenc Fegyát kérdezte lapunk a sikerekről és az együt­tes elmúlt három évtizedéről.

Mivel várják a közönséget 2024. január elsején?
J. F.: Nagyon örülünk, hogy visszamegyünk a Budapest Kongresszusi Központba, ugyanis nagyon szerettük ennek a teremnek az akusz­tikáját, mindig telt házas koncertjeink voltak itt, sőt, előfordult, hogy két­szer is játszottunk egymás után. Az idei este vendégfellépője Jor­dán Adél lesz, aki szerepelt már velünk öt éve, és nagyon örülünk, hogy ismét vendégül láthatjuk, hiszen igazán szépen megtanult jiddisül énekelni, egy-két meglepetés is lesz majd a programban.

Ha visszatekintünk az elmúlt három évtizedre, ez idő alatt nagyon sok változás történt a világban és nyilván a zenekar életében is. Mi az, amit meg tudtak őrizni az elmúlt évtizedekben?
J. F.: Nagyon fontos tényező az életünkben, hogy mi nemcsak kon­cer­tező zenekar vagyunk, ennek köszönhetően az elmúlt harminchárom évben igazán fantasztikus időszakot éltünk át. Például a Győri Balettel közösen létrehoztuk a Purim, avagy a sorsvetés című produkciónkat, amellyel bejártuk az egész világot New Yorktól Londonig, és összesen több mint kétszáz előadást ját­szot­tunk belőle. A közönség is nagyon szereti az ebben szereplő számokat, ezért most is fogjuk játszani. Szintén elképesztő lehetőség volt, hogy a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, Rolla Jánossal együtt játsz­hat­tuk a Klezmer Szvitet, ebből is hangzanak el részletek. Megemlíthetem még a Menyasszonytáncot is, ami mondhatni műfajteremtő, hiszen az első klezmer-musicalnek számít, ezt tizenkét évig tudtuk műsoron tartani a Budapesti Operettszínházban, és óriási sikerrel vendégszerepeltünk vele négy éve Tel-Avivban is. A legújabb musicalsiker, a Lévi Story! – A farmerkirály, amelynek tavaly volt a bemutatója Siófokon, ebből is kaphat a közönség ízelítőt az újévi koncertünkön. Az az érdekes, kicsit rejtélyes is számomra, hogy mindig telt házas koncerteket adunk, bárhol is játsszunk. Ez azt is jelenti, hogy a klezmert megszerették az emberek, része lett a magyar kultúrának. Nagyon nagy erőt ad nekünk, hogy a kiváló muzsikusokból álló zenekar tagjai baráti kapcsolatban állnak egymással. Hadd említsem a nevüket is: Kohán István klarinétos, Gazda Bence hegedűs, énekes, Nagy Anna harmonikás, Barbinek Gábor harsonás, Máthé László nagybőgős és Végh Balázs dobos. Áldom a sorsomat, hogy ilyen fantasztikus muzsikusokkal, ilyen nagyszerű emberekkel játszhatok együtt a színpadon. Illetve van egy csodálatos hangmérnökünk is, Dán Péter, akivel immáron 25 éve dolgozunk együtt. Ez azt hiszem, kiemelkedően fontos a mai világban, amelyben az emberek sokszor nem is figyelnek oda egymásra. Mi minden születésnapot megünneplünk, összejárunk. Szeptemberben például, amikor Kohán István betöltötte a hatvanadik évét, remek össze­jövetelt tartottunk, beszélgettünk a múltról, a jelenről és a jövőről is, amivel kapcsolatban egyértelmű, hogy öt-tíz-húsz év múltán is együtt szeretnénk majd játszani.
hirdetés


Zenei értelemben a klezmer alapon többféle muzsikát is összeolvasztanak. Mi jellemzi igazán a zenei vilá­gukat?
J. F.: A klezmer, vagyis a zsidó hangszeres népzene a 80-as években éledt újra Amerikában, és kezdett virágozni Európában is. Ezt a zenét főleg a közép-kelet-európai kisebb városokban játszották a 18-19. században. A huszadik század elején a zenészek közül sokan kivándoroltak az Egyesült Államokba, ahol más műfajokat kezdtek játszani, de nagyon sok lemezt vettek föl, nekem is vannak ilyen lemezeim. A másik nagy forrásunk Mojszej Beregovszkij ukrán zenetudós munkássága, aki a húszas-harmincas években rengeteg zenét gyűjtött, Bartókhoz, Kodályhoz hasonlóan. 1987-ben jelent meg egy hangszeres népzenei gyűjteménye Moszkvában, ebben körülbelül 250 különböző zenedarab van. Egy barátomnak köszönhetően hozzájutottam, és ebből nagyon sokat merítettem.

Veszélyben van-e ma ez a kultúra? Hogy tapasztalja?
J. F.: Nem látom veszélyben, amit az is igazol, hogy a fellépéseink hatalmas létszámú közönség előtt zajlanak. Ha azt veszem, hogy tavaly Svájcban meg tudtunk tölteni egy nyolcszáz fős koncerttermet, vagy hogy a Zsidó Kulturális Fesztiválon telt ház előtt játszottunk a Dohány utcai Zsinagógában, A farmerkirály bemutatójának 1600 fős közönségéről nem beszélve, akkor nagyon optimista vagyok, hiszen keletje van ennek a zenének, szereti a közönség.

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor