Impresszum | Előfizetés  
  2024. június 22., szombat
Paulina

 
 
Nyomtatható változat
Interjú
Az összetorlódott múlt
2024-01. szám / Ungvári Judit

Különleges, sok művészeti ágat összefogó, egyszerre lírai és látványos estet mutat be Besnyő Lász­ló A Kínai Kedves címmel. Az elsősorban saját verseiből és prózáiból, valamint „ven­dég­dalokból” álló előadás a Centrál Színházban kerül színre február 16-án.

Az unikálisnak ígérkező produkcióról kérdeztük az alkotót.
B. L.: A Kínai Kedves című szerzői estem alapvetően a 2023-ban megjelent könyvemre épül. A versek és prózák lazán kirajzolnak – többek közt – egy családtörténetet az 1910-es évektől napjainkig. Ebbe ágyazva kapunk egy lírai, de néha durvának ható látleletet. A műsor első két sora – „Sárgulón, halványan pereg a jövő / Mintha a múlt peregne” – elővetíti a mai zsidó értelmiség szorongását. Ez később a műsorban példákban is megjelenik. Kitörölhető-e a már génjeinkben benne levő félelem? A sötétebb tónusok megjelenésén kívül az előadáson sok kedélyes hangvételű próza is elhangzik, elsősorban a rendszerváltás ma már kaotikusnak tűnő éveiről, mikor a rockzene töltötte ki az életem. Ekkor kezdtem zenei menedzseri s promóteri pályafutásomat. Rengeteg zenei bejátszás fogja érzékeltetni az éppen ábrázolt korszakot, valamint „vendégdalaik” előadásával színpadra lép Müller Péter Sziámi és Menyhárt Jenő barátom is. Az előadás eltér a könyv szerkezetétől, s abba több olyan írás is bekerült, mely a kötet megjelenése óta született. Számomra maga a színház a látvánnyal és a képi megjelenítéssel válik teljessé. Ezt teljes egészében fiam, Besnyő Dániel valósítja meg, aki Európa-szerte elismert fényfestő művész. Magyarországon évek óta ő az augusztus 20-i fény- és tűzijáték audiovizuális megtervezője és megvalósítója, de például az ő nevéhez fűződnek a Budapest 150 éves centenáriumára a Főváros által megrendelt fényinstallációk és az Inota Fesztivál is.
A legnagyobb boldogság és megtiszteltetés számomra, hogy a műsoromban egyedüli női szereplőként színpadra lép Molnár Piroska, a Nemzet Színésze. A már korábban említett művészeken kívül rendkívül nagy szerep hárul Hajduk Károlyra, az Örkény Színház tagjára, aki az utóbbi időben két filmnek is a főszereplője volt. A közönség láthatta őt az Akik maradtak és a Mesterjátszma című alkotásokban. Örömömre elvállalta a fellépést Jávori Ferenc Fegya Kossuth-díjas zeneszerző és zongoraművész, valamint St. Martin szaxofonművész és Kirshner Péter is, aki Bródy János és Müller Péter Sziámi zenekarának a vezetője. Hosszú időn át rockmenedzserként működött.
hirdetés

A vers, a költészet mióta foglalkoztatja? Hogy van ez jelen az életében?
B. L.: Mint szinte mindenki más, már fiatalon írtam verseket, majd joghallgató koromtól kezdve éveken át az akkor nagyon neves és progresszív közegnek számító Egyetemi Színpadon mutattam be irodalmi est­jeimet. Először a sajnos már régóta nem köztünk lévő Darabos János, majd Keveházi Gábor rendezésében és főszereplésével. A másik főszereplő Bán Teodóra volt. A későbbi években balettdarabok turnéit szerveztem (például ilyen volt az Operaház előadása, A próba). Utána következett a már említett „rockélet”. Ez egy nagyon izgalmas és meghatározó időszak volt számomra. 1985-től 1992-ig a Beatrice menedzsere voltam, de a rendkívül sok más, a „tiltott” és „tűrt” kategóriájába tartozó zenekarral is dolgoztam akkoriban. URH, Sziámi, Európa Kiadó, Pokolgép, VHK, Auróra. Majd hosszú évekre Ákos menedzsere és kon­cert­szervezője lettem. A következő lépés az volt, amikor világsztárokat kezdtem promótálni. Jethro Tull, Chris Rea, Iron Maiden, Chick Corea, Robert Plant, Nick Cave, Paco de Lucia s még sorolhatnám. Gyer­mek­korom mítoszaival kötöttem ismeretséget, és váltam munkatársaikká! Nagyon jól éreztem magam ebben a közegben, a szabadság érzése kiteljesedett bennem. Nem is éreztem a szükségét annak, hogy az írással foglalkozzak. Most, amikor már több mint 40 éve vagyok aktívan jelen a rockszakmában, lassan telítődni kezdtem, s más értékek felé is fordultam. Jött az új szerelem, az opera, majd megint az írás… 2014-ben megjelentettem az Egyetemi Színpadon előadott szerzői estjeim anyagát, majd 2022 szeptembere és 2023 márciusa közt (néhány, az első kötetemben is szerepelt versemet átírva, s szintén felhasználva) megírtam az új könyvemet. Hat hónap kemény munkával. Ebben jelentősen a próza felé fordultam. Azt hittem, hogy hosszú évtizedes szünet után csak küszködni fogok, de szerencsére tévedtem.

A családfa, a családtörténet feldolgozása egy kicsit identitáskeresést is jelent?
B. L.: Ezt nem mondanám. Semmi ilyen jellegű problémám nincs. Sőt, a meglevő identitásom az évek múlásával csak erősödött. A múlt átértékelése mellett – megmondom őszintén – ebben jelentős szerepe volt Jávori Fegya barátomnak is. De összességében a régi Besnyő László maradtam. Müller Péter Sziámi két sorát szeretném itt idézni: „Vagyok, ami voltam / Végtére örülök”. Családomat nagyon megtépázta az elmúlt hetven év. Apai nagyapám munkatáborban halt meg 1942-ben, apám 79 évesen öngyilkos lett, húgom 1985-ben disszidált. A könyvemben inkább az önazonosság vagy az azt kifejező életérzés megörökítéséről van szó. Az ember egész életében a boldogságot s mellette egyre inkább a nyugalmat keresi. József Attila azt mondja: „Múltunk mind össze van torlódva”. Ez az összetorlódott múlt erősen hat és sok félelmet gerjeszt. S ezt nem tudja semlegesíteni az állandóan megjelenő és megélni kívánt szerelem érzése sem, melyet a könyvemben a Kínai Kedves időtlensége fejez ki. Végigvonul felmenőim életén és az én megélt évtizedeimen is. Mindig vágyunk valamire, valami megfoghatatlanra. Esetleg még csodákra is. A műsorban valahogy ezt próbáljuk megmutatni. Csak ránk zúdul a megfogható, a „2 x 2 józansága”, s az elmúlt és a jelenlegi háborúk valóságának hátterében mégis szeretnénk számunkra megfelelő hétköznapi életet élni. Élvezzük ennek látszólagos idilljét és furcsa abszurditásait.

vissza
vissza a lap tetejére | nyomtatható változat



 
 
Színház | Mozi | Zene | Art | Családi | Könyv | Gasztro
Kapcsolat | Impresszum | Előfizetés | Médiaajánlat
2009-2023 Copyright © Pesti Műsor