Interjú
„Ezt a műfajt akkor lehet jól csinálni, ha zsigerből jön”
2019-11. szám / Jónás Ágnes
Az idén 13 éves, Fonogram-díjas Group’n’Swing zenekar mindig kiemelkedő helyet foglalt el a magyar zenei palettán, koncertjeikről kizárólag pozitív kritikák születnek, rajongóik minden korosztályból akadnak szép számmal, és rendszeresen telt házak előtt lépnek fel. Előadásaikat a
kiemelkedő zenei minőség, sodró lendületű koreográfiák, felhőtlen jókedv és pozitív energia jellemzi. Nem lesz ez másképp a szilveszteri koncerten sem, melynek a Pesti Vigadó Díszterme ad otthont, és amelyről a zenekar énekesnőjével, Mihályi Rékával beszélgettünk.
Mire számíthat az, aki ellátogat a Group’n’Swing szilveszteri koncertjére a Pesti Vigadóba?
M. R.: A Group’n’Swing minden alkalommal a szórakoztatást és vidámságot tűzi zászlajára, kiváltképp igaz lesz ez a szilveszteri koncertre. Nagylemezeink zenei anyagán kívül a swing-korszak legnagyobb slágerei is felcsendülnek majd. A színpadkép a koncert alatt folyamatosan változik: fúvósaink kilépnek a kottatartó mögül és interakcióba lépnek a közönséggel, illetve az együttes tagjaival is. Sőt, a zongoristánk is mikrofont ragad majd egy-két dal erejéig.
Mujahid Zoltán, a közismert énekes tavaly augusztusban mutatkozott be a zenekar férfi frontembereként az oldaladon. Miért lehet ő jó szakmai partner?
M. R.: Zoliról köztudott, hogy nagyon erős, ha pop és soul dalokról van szó, de csak kevesen tudják róla, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-ének előadóművészi és tanári szakán diplomázott. Igazán komoly kaliber áll tehát mellettem, akivel remekül kiegészítjük egymást, emellett pedig szoros barátságot is ápolunk. Ismeretségünk régre nyúlik vissza – többször énekeltünk együtt különféle eseményeken vagy formációban.
Ha választania kellene egy-egy dalt a koncertrepertoárból, ami a kedvence, melyik lenne az és miért?
M. R.: A saját dalaink felé húz a szívem, ami érthető, hiszen a készítésükben alkotóként és szerzőként is részt vettem. Nagyon kedvelem az Elfelejtett dallam című számot, melynek zenéjét Romhányi Áron szerezte, szövegét Födő Sándor írta. A Szeretni fáj című dal (Romhányi Áron és Orbán Tamás dalszövegíró, zenei producer és jómagam írtuk) is kedves a szívemnek. A dalban zeneileg és szövegben is egy erősen felfokozott lelkiállapotot, rettegést, reményt, dühöt, valamint az ezekkel való szembenézést igyekeztünk lefesteni. De itt van a nagy sikerű Retikül című dalunk is, ami pedig a Ridikül című tévéműsor főcímzenéje lett.
Zenei általános iskolába járt, kórusban énekelt, hosszú ideig csellózott, később felvették a Balettintézetbe és ezzel egy időben a jogra is. Hogyhogy mégis a swing lett élete útja?
M. R.: Végigjártam a zenei ranglétrát, a vendéglátóhelyeken való énekléstől kezdve a külföldi turnékig minden volt a palettámon, ekkoriban azonban csak kellemes kalandozásként tekintettem a zenére. 2009-ben kedves barátom, Pély Barnabás jelezte, hogy a Group’n’Swing zenekar élére énekeseket keresnek. Bátorított, hogy jelentkezzem. Mondtam neki, hogy a swing tőlem nagyon távol áll, de ő erősködött, hogy legalább a zenekar koncertjére látogassak el. Kissé unottan elmentem egy koncertjükre, és már a kezdetekkor belém hasított: „Te jó ég! Ez nagyon jó! Nekem itt a helyem a Group’n’Swingben!” | hirdetés
 |
|
Koncertjeikről kizárólag pozitív kritikák születnek. Rajongóik minden korosztályból akadnak szép számmal, rendszeresen telt házak előtt lépnek fel, számos fesztivál, exkluzív klub és rendezvény vendégei voltak már. Mi lehet a zenekar sikerének a titka?
M. R.: Az önazonosság. Annyira magával ragadó ez a zenei stílus és az, ahogy a színpadon él ez a tíz ember, hogy a néző akaratlanul is a részese akar lenni. Óriási energiák cserélődnek színpad és nézőtér között. Mi egymást is szórakoztatjuk a színpadon, összenevetünk, jót mulatunk egy-egy baklövésen, és büszkék vagyunk, ha valaki egy igazán jót szólózott. Ezt a közvetlenséget és szeretetet érzi és értékeli a közönség. Mindenkinek benne van a lelke, és ez a hosszú távú munkánkon látszik meg leginkább. Ezt a műfajt akkor lehet jól csinálni, ha zsigerből jön. A swingre jellemző elegancia és a finomság is mindig ott van bennünk, és imádjuk azt a miliőt, ami társul hozzá. Ráadásul a közönségnek is van igénye erre: szeretnek időnként kiöltözni, örömmel szakadnak ki a mindennapokból, mernek táncra perdülni és „játszani” velünk.
Gyermeke születése hogyan változtatta meg a „munkához való viszonyát” és az időbeosztását?
M. R.: Én alapvetően egy mindent pontosan megtervezni szerető, eltervező ember vagyok, de rá kellett jönnöm, hogy egy gyermek tökéletesen képes felborítani ezt a rendszert. Sok mindent kellett átszerveznem, és ahhoz, hogy tartalmasan tudjam az időt a kislányommal eltölteni, szükségem van a „magammal töltött időre”, amit az éneklés ad nekem. A fellépések után sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, még így is, hogy hónapok óta nem alszom az anyaság miatt, és a színpadon is letisztultabb, koncentráltabb vagyok a kislányommal töltött idő után. A kettő remekül kiegészíti egymást.
Lassan vége 2019-nek. Milyen volt ez az év a Group’n’Swing számára?
M. R.: Kalandos év volt. Énekes fronton – mint azt korábban említettem – változás állt be, majd nem sokkal később életet adtam a kislányomnak, rengeteg fellépés van a hátunk mögött, nemrég jelent meg a negyedik nagylemezünk Játszom tovább címmel. Klipet is forgattunk hozzá, és december 4-én került sor a lemezbemutatóra az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az év zárásként pedig december 31-én a Pesti Vigadóban lépünk fel. Őrületes tempóban haladtunk, ahhoz képest, hogy azt mondtuk, lazább évünk lesz.
|
 vissza |
|
|
| |
vissza a lap tetejére
