Kritika (3) Jojo Nyuszi 2020-01. szám / Dercsényi Dávid
Lehet-e végtelenül pimaszul bizonyos zenéket zavarba ejtően bizonyos képsorok alá keverni? Lehet-e a második világháborúval és Hitlerrel viccelődni? Régi kérdések ezek, előbbi már legalábbis az Apokalipszis most idején megfogalmazódott, amikor
a dicső amerikai hadsereg Wagner zenéjére géppuskázta le a vietnami lakosságot, utóbbi első felbukkanása pedig mondjuk Roberto Benigni Az élet szépje idejére datálódik vissza.
A választ a fenti filmek kritikai és díjakban megfogalmazódott elismerése adta meg: lehet. Lehet, ha a pimasz, meghökkentő, sokkoló eljárásnak megvan a maga értelme, helye, szerepe. A Jojo Nyuszi is pedzegeti mindkét témakört. Össze lehet-e hozni a Beatlest Hitlerrel, lehet-e egy stand-upos humorával hozzányúlni a Harmadik Birodalom bukásához?
A 10 éves Jojo legnagyobb vágya, hogy Hitler legtökéletesebb alattvalója legyen, olyannyira, hogy a Führer meg is jelenik lelki szemei előtt. Megformálója a film rendezője, az új-zélandi Taika Waititi, a Thor: Ragnarök, a Vademberek hajszája és a Mandalorian című Star Wars-sorozat egyik rendezője. Jelenetei tökéletesen mutatják, miben jó: elgondolkodtató verbális és képi humor. A kis Jojo, aki nyomokban az 1979-es Schlöndorff-féle A bádogdob főhősére, Oskarra emlékeztet, tehát nácibb a nácinál, de egy nap rá kell jönnie, hogy otthonában valami nagy titok lappang, és ez rendesen próbára teszi lojalitását.
A Jojo Nyuszi mondjuk úgy, igazi poszt Wes Anderson-film, hasonló a tempója, ritmusa, világlátása, a karakterek felépítése. Az igazán nagy kérdés pedig az, hogy mindez a fent felvázolt sajátos nyelv, ami egyébként valóban valamennyire egyedinek tűnik, megéri-e. Kerekedik-e valami olyan erős élmény, ami igazolja azt, valóban megérte az antiszemitizmussal poénkodni?
Illetve adódik még egy kérdés: eléggé bátor-e a film a tabudöntögetésben? Nyilván mindenkinek máshol vannak a határok, de talán többeknek lesz kevés, amit egy ilyen botrányfilmnek kikiáltott darab felkínál. Valami van, de nem az igazi.
Aki viszont mindezeket félretéve egy fordulatos, a maga módján érzelmes, különleges humorú filmet keres, ami nem mindennapi szemszögből láttatja a második világháborút, és hozzá olyan alakításokat is szívesen néz, mint Scarlett Johanssoné vagy Sam Rockwellé – mindketten hozzák azt, amit üzembiztosan tudnak –, nem fog csalódni. Nem egy Három óriásplakát Ebbing határában, de nem is valami öncélú, olcsó poénkodás.
Jojo Nyuszi (12)
(Jojo Rabbit)
Amerikai, feliratos film | hirdetés
|
|
Rendező: Taika Waititi
Főszereplők: Roman Griffin Davis, Taika Waititi, Sam Rockwell, Scarlett Johansson, Rebel Wilson, Stephen Merchant
108 perc
Forgalmazó: Fórum Hungary
Már a mozikban
|
vissza |
|
| |