Interjú Mélység/élesség és az amerikai magyar fotóművészek 2024-03. szám
A Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményének legfontosabb alkotásaiból nyílt kiállítás a városligeti NEO Kortárs Művészeti Terében. A Mélység/élesség című, május közepéig látható tárlaton a legismertebb magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa – művei mellett 19. századi fotográfusok, világhírű külföldi fotóművészek és kortárs alkotók munkáival is találkozhat a nagyközönség.
A kiállításról Baki Péter kurátort kérdeztük, aki az április elején, a Szépművészeti Múzeumban nyíló Kertész, Moholy-Nagy, Capa…című nagyszabású bemutatóról is beszélt, amelynek szintén ő az egyik szervezője.
Az elmúlt években több kiállításon is találkozhatott a közönség a Fotográfiai Múzeum anyagával. Mi volt a válogatás szempontja a városligeti NEO-ban nyílt tárlat esetében?
B. P.: A Mélység/élesség című kiállítás a Fotográfiai Múzeum mintegy hétszázezer művet számláló gyűjteményének kiemelkedő alkotásait vonultatja fel, tematikus egységekbe rendezve. A tárlat képanyagának kiválasztásakor több szempont is előtérbe került. Egyrészről a múzeum gyűjteményeinek legfontosabb képei kerültek olyan összetett szempontoknak megfelelően kiválasztásra, melyek egyben magukban hordozzák a magyar fotótörténet megismerésének lehetőségét, valamint hét tematikus csoport mentén mutatják be a fotográfia műfajainak alkotói attitűdváltozásait a 19. századtól napjainkig. Emellett a több mint 150 művet felvonultató tárlat nem csupán fotográfiákat mutat be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így a tárlaton fototechnikai eszközök, különleges fényképezőgépek érzékeltetik a művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékeinek sokszínűségét.
A Szépművészeti Múzeumban áprilisban nyílik a Kertész, Moholy-Nagy, Capa… – Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című kiállítás. A címből ítélve a tárlaton látható fotográfusok átfedést mutatnak a NEO-beli kiállítással…
B. P.: Valóban, mindkét kiállításon láthatóak a legismertebb magyar fotográfusok munkái, ám a Szépművészeti kiállítása az Egyesült Államokba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkáit mutatja be, amerikai nézőpontból. A Virginia Museum of Fine Artsszal együttműködésben megvalósuló, nagyszabású, több mint 30 fotóművész, köztük a fentebb felsorolt művészek műveit bemutató tárlat a rendkívül gazdag amerikai-magyar fotográfiai örökség bemutatását tűzte ki célul, egymás mellé téve világhírű és itthon kevésbé ismert alkotók munkáit. | hirdetés
|
|
Amerikában érdekes lehet egy ilyen kiállítás, de nekünk, magyaroknak mi lesz az újdonság?
B. P.: Az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatok és az Amerikába vándorolt magyar származású fotográfusok hatásával eddig csupán néhány kiadvány foglalkozott. Az eddig kevésbé ismert fotóművészek munkáinak kiállításával az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatok bemutatása mérföldkőhöz érkezett, ugyanis Alex Nyerges, a virginiai múzeum igazgatója egy évtizede tanulmányozza az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatokat, amely kutatás eredményei először a most nyíló budapesti kiállításon mutatkoznak be.
Ha nagy fotográfussá kívánsz válni, „nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni” – mondta a 20. század egyik legismertebb amerikai magyar fotográfusa, Robert Capa. Egy amerikai szakember kutatásai menyire tükrözik ezt vissza?
B. P.: A kutatások abszolút igazolják Capa szavait. Az Amerikába kivándorolt tehetséges és elismert magyar fotográfusok száma önmagában is figyelemre méltó. 1931-ben, a brit Modern Photography magazinban megjelent a világ száz legjobb fotóművészének névsora, itt minden más nemzetet megelőzve a listán kilenc magyar származású alkotó szerepelt, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László és Munkácsi Márton (később Martin Munkácsi). 1937-ben a Coronet fotográfiai magazin pedig egyértelműen kijelentette: „A legjobb fotográfusok, úgy tűnik, mind Magyarországon születnek.”
|
vissza |
|
| |